Hallgatók és oktatók szerte az országban a nemzeti trikolorral hívták fel a figyelmet arra március 15-én, hogy az egyetemek függetlensége mindannyiunk közös ügye. Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Budapesten köztéri szobrokon és egyetemi épületeken helyeztek el piros-fehér-zöld szalagokat, ezzel is megemlékezve az 1848-49-es szabadságharc hőseire, és felhívva a figyelmet az autonómia fontosságára -erről az SZFE új kurátorai által hozott döntéseknek ellánálló egyetemi polgárság által indított Független Szabad Egyetem, valamint a szegedi és pécsi egyetemi polgárság felületein közzétett Facebook-bejegyzések és hírek tanúskodnak.

A tiltakozók szerkesztőségünkhöz több fotót is eljuttattak a szalagozásról, ezekből válaogattunk az alábbiakban.

Mint ismet, a közelmúlt fejleményeként alapítványi fennatartásba került a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), valamint szenátusi döntés született arról, hogy szintén fenntartói modelljének váltását kérte a Debreceni Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem szenátusa is.

Utóbbi két intézmény esetében különösen éles viták, főleg Szegeden pedig botrányos, vitatható körülmények övezték döntést. (Az SZFE alapítványi fennartásba kerülését külön törvény szabályozta, amelyet 2020 nyarán szavazott meg a fideszes kétharmad, ennek a törvények nemrég a megsemmisítését indítványozta a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybíróságnál.)

A kormánypárti kiszervezés ellen a sz SZFE-n a tanári kar sorozatos lemondással, a diákok pedig két hónapig tartó egyetemfoglalással válaszoltak, amelyet aztán a járványhelyzet romlása miatt függesztettek fel.

A rendkívüli állapot ideje alatt, az SZFE intő példájának dacára, a jogvédő-civil szervezetek tiltakozására és a szakszervezeti aggályokra fittyet hányva, az egyetemisták kifejezett akarata ellenére, botrányos szenátusi üléseket követően a kormány több vidéki egyetemet is a modellváltás útjára terelt.

Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett (kormánytagokkal, illetve Fidesz-közeli alakokkal feltöltött) kuratóriumok teljhatalmat kapnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.

Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.