A csütörtöki kormányinfón már Gulyás Gergely miniszter is arról beszélt, hogy az egészségügy „rendkívüli próbatétel” előtt áll, ugyanis az előrejelzés szerint jóval 10 ezer fő fölé emelkedhet a kórházban kezelt betegek száma. A helyzet súlyosságát számos orvos is megerősítette az elmúlt napokban.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa csütörtök este a KOVIDők Facebook-oldal élő műsorában arról számolt be, hogy a kórházban már most 90-95 százalékos a telítettség a koronavírusos  betegeket ápoló osztályokon. Ugyanebben a műsorban Zacher Gábor toxikológus szakorvos megállapította, hogy a telítettségi adatok a hatvani kórházban is hasonlók, a Budai Egészségközpont (BEK) főigazgató-tulajdonosa, Varga Péter Pál szerint pedig

egy 10-es skálán legalább 8-as a baj az intenzív osztályok leterheltsége szempontjából.

A szakember Népszavának adott interjújában hangsúlyozta, hogy vannak olyan intézetek is, ahol ez már a 10-est is elérheti, máshol viszont még csak a 6-osnál tartanak. Az egészségközpont, amely az egyetlen olyan egészségügyi magánintézmény, amely bekapcsolódott az állami járványügyi ellátásba, ötvenágyas járványosztálya lassan megtelik, ezért most újabb tíz ággyal kell bővíteni. „Van egy tíz lélegeztetőgépes intenzív osztályunk, valamennyi ágy foglalt” – állítja Varga, aki arról is beszélt az interjúban, hogy az átvezénylések is negatívan hatnak a helyzetre, a BEK-nél jelenleg 5 szakember hiányzik. Varga szerint bár ő folyamatosan kéri vissza őket, „de egy dologban következetes a rendszer: nem kapok választ a leveleimre.”

A Szegedi Egyetem Klinikai Központja a Szeged Televíziónak név nélkül nyilatkozó egészségügyi dolgozója szerint ott még egyelőre stabil a covidos betegek ellátása, „de hamarosan elérjük a teljes kapacitásunk határát, főként ápolói szinten”. A dolgozó szerint ez elsősorban azért van, mert

már mindenkit a koronavírusos betegek ellátására vezényeltek át, ezért majd kénytelenek lesznek „osztódni vagy kettévágni magukat”, hogy ellássák a betegeket.

Ahogy más helyeken, úgy Szegeden is azt fontolgatják, hogy hallgatókat irányítanak az erőforráshiányos osztályokra. „A hallgatók sokszor kerültek már hasonló helyzetbe a gyakorlatokon, de nem élesben, hanem mindig felügyelet alatt. Most pedig majdhogynem önálló munkavégzésre kell átszokniuk néhány hét alatt. A személyzetet is nagyon leterheli majd, mert extra figyelmet igényelnek” – magyarázta a lépés buktatóit a Szegedi Egyetem Klinikai Központjának dolgozója.

Az Országos Mentőszolgálat munkáját is orvos- és egészségtudományi hallgatók segítik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdai közleménye szerint már naponta ötszázan. A mentőszolgálatnál októbertől februárig mintegy 26 ezer műszakban teljesített szolgálatot mintegy 2200 hallgató, és csaknem 1000 egyetemistát vontak be a kórházi, klinikai tevékenységek támogatásába, áll a közleményben.

A Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos szerint hiába növelik például az intenzív ágyak vagy a lélegeztetőgépek számát, ha nem tudnak az ágy mellé hozzáértő személyzetet rendelni. „Az intenzív ágyak számát nem lehet exponenciálisan és folyamatosan növelni egy adott mennyiségű, fix személyzettel, a megfelelő tudású ápolókat pedig évekig tart kiképezni” – mondta a hvg.hu-nak adott pénteki interjújában.

„Az osztályok már most közel telítettek, ahol eddig nővérhiány mellett 9–10 ágyat tudtak ellátni, most a másfélszeresét, kétszeresét, sőt néhány esetben a többszörösét próbálják működtetni. Felelősen ennél több beteget nem lehet a rendelkezésre álló számú szakszemélyzettel ellátni, hiába rendelünk melléjük akár lelkes, segíteni akaró, de az intenzív terápiában járatlan segítséget.”

De nem csak a kórházakban probléma jelenleg a túlterheltség: egyre több háziorvos is kettős nyomásra panaszkodik. Ugyanis miközben a központi utasítást próbálják végrehajtani – amiben egyébként is sok a kavarodás és hiba -, aközben a betegeik felől is nyomás érkezik, akik érthető módon szeretnének minél hamarabb oltáshoz jutni. Az RTL Klub Híradójának nyilatkozó Késmárky András háziorvos szerint például nem kapnak a kormányhivataltól jelzést arról, ha valaki a praxisukból SMS értesítés után oltóponton kapta meg az oltást, és bár az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) utána tudnak nézni, de csak akkor, ha egyesével rákeresnek a páciensekre, erre azonban nincs kapacitásuk. Így előfordul, hogy olyanokat hívnának be a háziorvosok, akik már megkapták az oltást.

Emellett Késmárky szerint a kormányhivatal nem ellenőrzi a rendszerbe kerülő adatokat, amiatt pedig az oltásra várók listája nem frissül megfelelően.

„Jeleztem a kormányhivatalban, hogy hetente egyszer küldenek listát, és nekem elfogytak a neveim. Nincs, akit be tudjak oltani, mert nem kapok újat. Viszont tudom azt, hogy a pácienseim közül jóval többen regisztráltak, és már engem zaklatnak, hogy mikor lesz oltás” – ecsetelte a helyzetet a háziorvos.

Mindemellett a KOVIDők már említett beszélgető műsorában a meghívott vendégek – Dr. Szlávik János infektológus, dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója és dr. Zacher Gábor toxikológus szakorvos – egyetértettek abban, hogy a jelenleginél is extrémebb terhelést is bírni fogja az egészségügy. Szlávik szerint az, hogy a harmadik hullámban méh nem került sor nagy átcsoportosításokra azt jelenti, hogy van tartalék a rendszerben.

Az elmúlt 24 órában 9444 új fertőzöttet azonosítottak, 8897 beteget ápolnak kórházban, akik közül 989-en vannak lélegeztetőgépen. Merkely Béla professzor még decemberben azt mondta, hogy ha ezer embert kell lélegeztetőgépen ápolni, az az a határ, aminél több súlyos állapotban lévő beteget nem bír el hosszú távon az ellátórendszer. 163-an hunytak el koronavírus-fertőzésben az elmúlt napon.