A Klubrádió gazdálkodása a valóságban tisztességes, átlátható és minden elemében megfelel az erkölcsi- és jogi normáknak, a Médiatanács határozatát pedig valamennyi szóba jöhető magyar és nemzetközi bírósági fórum előtt támadni fogja- írja a a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának vádjaira a gazdálkodását tisztázó közleményében a Klubrádió.
A Klubrádió szerint a 2010-es évek elején a kormányzattal szemben kritikus, független médiumok elvesztették a kereskedelmi bevételeik jelentős részét, mivel a reklámpiac megszűnt „piacként” működni.
„Az állam lett a domináns szereplő, ő pedig kizárólag a hozzá hű lakájmédiában költötte el az adófizetők milliárdjait. A magánszereplők jelentős része követte a propagandaközpont politikáját, nem megalapozatlan félelemtől vezérelve.”
Esetükben ezen változásokhoz még hozzáadódtak a Médiatanács sorozatos törvénysértéseinek súlyos gazdasági következményei. Így néhány éven keresztül kölcsönöket kényszerültek igénybe venni, hogy a Klubrádió a működési kiadásait fedezni tudja.
Ebből adódóan a mérlege negatív lett, ahogy az természetes minden olyan vállalkozásnál, amely veszteséget szenved el és nem hasznot termel.
Azonban a múlt évtized közepétől kialakult egy viszonylagos egyensúly, a támogatói hajlandóság növekedésének köszönhetően, így a rádió mérlege azóta hasonló képet mutat, bevételeiből folyamatosan fedezi kiadásait. Fizetési kötelezettségeinek folyamatosan eleget tesz, nem áll és nem is állt soha, sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás, sem pedig végrehajtás alatt, nem áll fenn adótartozása sem a központi, sem a helyi adóhatóságok felé.
„Ezt egyetlen szóval foglalhatjuk össze: gazdálkodása törvényes, ráadásul megfelel valamennyi feltételnek, amelyet a pályázati felhívás tartalmazott.”
Mivel a rádió nem egy banknak, vagy más idegen szereplőnek, hanem egy „végtelen türelmű hitelezőnek”, a saját tulajdonosának tartozik ezért az adósságai miatt egy percig sem kellett aggódnia. Pályázatukhoz csatolták azt a dokumentumot is, amelyben a hitelező le mond a követeléseiről, bizonyítva azt, hogy a Klubrádió gazdálkodás és mérlege is rövidesen egyensúlyba kerül.
„Mégis, a pályázat tartalmi érvénytelenségének legfőbb oka a Médiatanács szerint a Klubrádió üzleti tervének megalapozatlansága. De hogyan is lehetne megalapozatlan egy húsz éve működő rádió üzleti terve?” -fogalmaznak.
Megjegyzik azt is, hogy ugyan a Médiatanács szerint nem lehet egy hallgatói támogatásokra építő rádióra bízni egy frekvenciát, mint „állami vagyont”, mert így bizonytalan lenne annak működtetése, annak ellenére, hogy a Klubrádió teljes biztonsággal, zavartalanul sugárzott az „állami vagyon” igénybevételével egészen addig, ameddig azt a Médiatanács el nem vette tőle.
A földfelszíni műsorsugárzás tehát nem gazdasági nehézségek, a hallgatói támogatások bizonytalansága, hanem a Médiatanács döntéseinek eredményeként szűnt meg.
Szerintük a frekvencia, mint „állami vagyon”, nem a Klubrádiónál, hanem a Médiatanácsnál van bizonytalan kezekben, a Médiatanács az, aki törvénytelenül gazdálkodik ezzel a vagyonnal.
„Miközben a Klubrádió mérlege a valóságnak megfelelő szomorú képet mutatja a rádió vagyoni helyzetéről, a gazdálkodásával láthatólag az a legnagyobb probléma, hogy van még neki olyan egyáltalán. „
Úgy vélik, most láthatóvá vált, hogy az elvett frekvencia pályáztatása a kezdetektől színjáték volt, a Klubrádió „esélyeit” megfogalmazó nyilatkozatokkal együtt,
hiszen a Klubrádió számviteli helyzetét leíró mérlege semmilyen összefüggésben nem áll a konkrétan benyújtott pályázattal. A mérlegadatok a nyilvántartásokból mindenki előtt ismertek, a Médiatanács pedig külön beszámoló formájában is megkapta évről évre.
„Ha úgy gondolták, hogy egy veszteségesen működő, közösségi támogatásból élő médiaszolgáltató nem használhat földfelszíni frekvenciát, mint „állam vagyont”, akkor miért nem írták bele ezt, mint feltételt a pályázati felhívásba?”
Ugyanis a Klubrádió közleménye szerint, ha a fenti feltételek szerepeltek volna a felhívásban, az ellen sem tudtak volna mit tenni, viszont akkor azonnal lelepleződik a szándék, hogy a Klubrádiót semmilyen körülmények között nem hagyják majd sugározni a budapesti 92,9 MHz frekvencián.
Azzal viszont, hogy a kereskedelmi reklámpiacról származó bevételekre alapozott, nyereséges működésre vonatkozó elvárást a kizárásról szóló határozatban utólag tették hozzá az előfeltételekhez, hónapokig be lehetett csapni a közvélemény azon részét, amely még hitt abban, hogy 2021-ben létezhet tisztességes médiatanácsi eljárás Magyarországon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, szerdán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiós frekvencia pályázatát, miután az eljárásban egyedüliként bennmaradó Klubrádió Zrt. ajánlatát érvénytelennek találta.
A médiatanács két szempontban találta a pályázati előírásoknak nem megfelelőnek a Klubrádió ajánlatát. Az egyik, hogy szerintük a nyilvános cégadatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene. A másik, hogy megállapításuk szerint a pályázat lényegi műsortervi hibákat is tartalmaz.
A Klubrádió nem sokkal a bejelentés után úgy kommentálta a döntést, hogy a „csupa fideszes tagból álló testület mind alakilag, mind tartalmilag érvénytelennek nyilvánította a Klubrádió pályázatát”, annak ellenére, hogy korábban már egyedüli érvényes pályázatként nyilvántartásba vette azt.
„A jogsértő médiatanácsi határozatot a Klubrádió keresettel fogja megtámadni, műsorát pedig a bíróság majdani döntésétől független, változatlan formában folytatja az interneten.”
-tették hozzá. A jogorvoslatra 15 nap áll a Klubrádió rendelkezésére.
Mint ismert, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tavaly szeptember 11-én bejelentette: elutasította a médiaszolgáltató kérelmét a 2021. február 14-én lejáró rádiós jogosultságának meghosszabbítására a Budapest FM 92,9 MHz-re. Az NMHH a döntését akkor azzal indokolta, hogy a Klubrádió két alkalommal hiányos adatszolgáltatást küldött a hatóság részére. A Klubrádió ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy két olyan apróbb adminisztratív hibáról van szó, ami nem indokolja egy rádió elhallgattatását.
Érvényes frekvencia nélkül a csatorna február 15. óta már nem sugároz az addig használt Budapest 92,9 MHz frekvencián, ehelyett csak interneten keresztül vált hallgathatóvá.
A médiatanács február közepén indította újra, az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. jogorvoslati kérelme miatt felfüggesztett pályázatot, akkor el is fogadták a Klubrádió hiánypótlásait is, amelyeket az NMHH kért be. Akkor úgy tűnt, a rádió helyzete záros határidőn belül rendeződni fog, azonban a szerdai döntés eloszlatta ezt a reményt.
Szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén is szóba került a Klubrádió ügye, a magyar médiaszabadságról szóló vitán, melyen az Európai Bizottság részéről Vera Jourová, átláthatóságért és értékekért felelős európai biztos is aggodalmát fejezte ki a csatorna elhallgattatása miatt. A vita mellett a Momentum delegációja szervezésében egy szolidaritási akcióra is sor került az EP-ben.
