A Politico keddi cikke szerint a rendelkezésre álló vakcinaadagot az EU-s tagállamok közül Magyarország adja be a leglassabban. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Twitteren és Facebookon is gyorsan kikelt a lap állításaival szemben, álhírnek és hazugságnak nevezve a cikket.

A Politico azt vizsgálta meg, hogy az Európai Bizottság sokat kritizált vakcinabeszerzési gyakorlatán felül mi okozhatja az EU-n belüli oltakozás lassúságát. A lap szerint jelentős tényező a folyamatban a tagállamok saját oltási programjainak a hiányossága, amire a rendelkezésre álló vakcinaadagok kihasználatlansága mutat rá egyértelműen.

Ebben a tekintetben Magyarország konkrétan a lista utolsó helyén áll, február végéig az akkori vakcinakészletünk mindössze 56 százalékát adtuk be.

Ehhez fontos hozzátenni, hogy február 28. óta könnyen lehet, hogy változott a sorrend: a Politico az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataira hivatkozva állította össze a fenti listát, amelyek szerint az előző hónap végére összesen 1 695 240 adag vakcina érkezett Magyarországra. A központi tájékoztatás szerint pedig ma reggelre 789 885 fő megkapta valamelyik vakcina első dózisát, 317 906-an pedig már a másodikat is, tehát a március 10-ei állás szerint legalább 1 425 697 adag vakcinát eloltottunk.

Kovács Zoltán a Poltico cikkére adott reakciójában kiemelte, hogy Magyarország a második az uniós ranglistán a lakosságarányos átoltottságban: a magyar lakosság 11 százaléka már beoltott, szemben az uniós 6 százalékos átlaggal. Ez az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint is így van, a magyar átoltottsági arányt csak a máltai előzi a maga 14,9 százalékával. (Ezek a számok az oltás első adagjára vonatkoznak, a második adag beadásával már többektől lemaradunk.)

Viszont míg az államtitkár szerint „a magyar eredmény nyilvánvalóan sokak szemét szúrja Brüsszelben”, és az átoltottsági adatot annak alátámasztására használja fel, hogy a Politico cikke álhír és hazugság, valójában a két szám nem mond egymásnak ellent. A brüsszeli lap ugyanis nem az átoltottságot vizsgálta, csupán az országok vakcinakészletének a február végi felhasználtságát, márpedig a cikk adatai alapján Magyarország a rendelkezésére álló oltások első adagjának csupán a 42,1 százalékát adta be, a második adagjának pedig a 14 százalékát.

A magyar átoltottság aránya minden bizonnyal köszönhető a kormány valóban sikeresnek mondható vakcinabeszerzésének, ezt az is alátámasztja, hogy az EU-s tagállamok közül egyedül nálunk van nagyobb adag kínai vakcina készleten – a Politico szerint az egész készletünk 32,4 százalékát teszi ki a Sinovac készítménye.

Az oltások beadásának üteme azonban ennek fényében különösen szomorú, hiszen ezek szerint állhatnánk már sokkal jobban is, ha a kormány jobban meg tudta volna szervezni az oltási programot.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője szerdán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy „ütemesen és jól halad a koronavírus elleni oltás Magyarországon” – ennek kissé ellentmond az, ami a hétvégi AstraZeneca oltások beadása körül zajlott, ahogy számos egyéni történet is.

Múlt hétvégén a terv szerint 70 ezer, 18 és 60 év közötti krónikus beteget oltottak volna be AstraZenecával, amihez SMS-en keresztül hívták volna be az embereket. Azonban valahol hiba csúszott a rendszerbe, és olyanok is kaptak üzenetet, akik már korábban megkapták az oltás első adagját. Emiatt aztán a kormány pénteken hivatalosan lemondta a hétvégi oltásokat, ennek ellenére volt, aki megjelent az oltópontokon, és meg is kapta az oltást. Emellett a háziorvosoknak eljuttatott információk és listák is hagynak némi kívánnivalót maguk után, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő például arról számolt be kedd este, hogy miután éjszakába nyúlóan igyekezett megszervezni a kormányhivatal által elküldött listán feltüntetett pácienseinek az oltási időpontjait, másnap reggelre már hívták is, hogy a listán szereplő adatok egy része rossz volt.

Az oltási program hiányosságai jelen pillanatban különösen nagy súllyal esnek a latba, mivel a harmadik hullám meredeken felszálló ágában vagyunk. Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján Müller Cecília rosszabbnál rosszabb hírekről számolt be: a brit vírusvariáns gyorsabban terjed és súlyosabb megbetegedést okoz, emiatt az elmúlt napokban két olyan harmincas éveiben járó fiatal is elhunyt, akiknek nem volt ismert alapbetegsége. A tisztifőorvos elmondása szerint teljes családok kerülnek súlyos állapotban kórházba, és arra kért mindenkit, hogy minden erőnkkel azon legyünk, hogy ne kerüljünk kórházba.

„Minden kontaktust, társadalmi érintkezést, ami nem halaszthatatlan, most halasszunk” – figyelmeztetett Müller.