Továbbra is teljes a bizonytalanság az egészségügyben, miután a dolgozók egy nap haladékot kaptak az új szerződésük aláírására. Annak, aki nem fogadja el a rengeteg veszteséggel járó új szolgálati jogviszonyt ma éjfélig, holnap már nem lesz állása.

Bár Debrecenben és Nyíregyházán például sikerült rendezni a helyzetet, Szegeden 300 orvos továbbra sem akarja aláírni a szerződését, így előfordulhat, hogy a sebészeti klinikán nem marad keddtől sebész. A Szent Imre Kórház intenzív osztályán 17 dolgozó már fel is állt, illetve az abai szakrendelő is leállt a mai napon.

Pontosabb, országos szintű számokat csak holnap lehet majd tudni a felmondásokat illetően, de az már most sejthető, hogy még sok hasonló esetet láthatunk majd. A Mércének nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint ráadásul jó eséllyel ez még csak a kezdet, vihar előtti csend van.

Rengeteg az elkeseredett hang, bizalmi válság alakult ki az egészségügyi dolgozókban amiatt, hogy tényleges érdemi egyeztetés nélkül döntöttek a sorsukról. Mindenkiben ott van az aggodalom, hogy mi lesz a betegekkel, ha holnap kevesebben mennek majd be dolgozni az egészségügyi intézményekbe, miközben a maradókra az eddiginél is nagyobb terhelés nehezedik, amit a koronavírus-járvány harmadik hulláma tovább súlyosbít. Sokan már az egészségügy gyásznapjának nevezik március 1-jét – összegezte a helyzetet a Mércének  dr. Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke.

„Az egy dolog, hogy valaki most itt marad, de nem jelenti azt, hogy a következő adandó alkalommal nem dönt úgy, hogy ő is elmegy” – fogalmazott. Ez pedig akkor következhet be, amikor a veszélyhelyzet végével a kormány feloldja majd a felmondási tilalmat. Addig is viszont a szakszervezeti vezető szerint várhatóan nagyon szigorúan fogják innentől venni ezt:

bár közös megegyezéssel fel lehet mondani elvileg most is, de ahhoz a munkáltató beleegyezésére is szükség van, amire viszont nem sok esélyt lát innentől.

Az egészségügyi dolgozók számára leginkább az sérelmes, hogy az átalakítás a  munkáltatónak többletjogokat adó, a munkavállalók jogait pedig megnyirbáló jogviszony bevezetésével jár – mondta. Hozzátéve: számítanak rá, hogy a kormány válaszlépést tesz, meg nem erősített hírek szerint akár még a határidő újabb kitolása is megtörténhet.

A Mércének nyilatkozott Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke is. Szerinte, aki csak teheti, most másik munkahelyre megy, sokan viszont az utolsó pillanatig kivárnak. Főleg olyan intézményekben, ahol még valamilyen tárgyalás folyamatban van a menedzsmenttel, ezek kimenetelétől függhet ugyanis, hogy valaki az aláírás mellett dönt-e.

Ezek a tárgyalások szólhatnak például a bérekről vagy olyan pótlékokról, amelyeket nem rögzít a szerződés, de a munkavállalók számára fontos feltétel a maradáshoz, mivel így legalább nem kerülnek az eddiginél rosszabb helyzetbe.

Nagyon nagy részben anyagi természetű dolgokon zajlik a vita, az orvosok esetében leginkább a túlmunkáért, illetve az ügyeletért járó pótlék mértéke váltott ki elégedetlenséget. De az is feszültséget okoz, hogy az új szabályozás nem tesz különbséget a szakmák között, illetve az sok esetben eltérő munkaintenzitást sem veszi figyelembe, így ezekért nem is jár megfelelő elismerés.

A szakdolgozók, ápolók, asszisztensek esetén pedig óriási konfliktusforrás, hogy ők semmilyen kompenzáló béremelést nem kaptak, miközben az új jogszabály  számukra pont ugyanolyan hátrányos, mint az orvosoknak. Rendkívül zavarja őket, hogy bár ugyanolyan feszített munkát végeznek (nem ritkán hétvégén is, ráadásul a koronavírus miatt veszélyesebb körülmények között), az orvosok bérének harmadát-negyedét fogja majd kitenni az ő bérük. Csupán annak „örülhetnek”, hogy legalább nem csökkenhet a bérük a korábbihoz képest – ismertette a helyzetet Soós Adrianna.

A szakszervezet elnöke szerint nagy szükség lenne rá, hogy a kormány újra kitolja az aláírás határidejét, hiszen rengetegen csak az utolsó pillanatban, pénteken kapták kézhez az új szerződésüket (de akik esetleg korábban meg is kapták, azokat is sürgették), amelyek ráadásul rendre tele vannak hibával. Szerinte az új szerződésekben legalább annak a biztosítéka benne kell, hogy legyen, hogy nem lesz rosszabb a dolgozók helyzete, mint volt. Vagyis szerepeljen benne például a korábbi bér, a pótlékok és a dolgozó besorolása.

Ahhoz azonban minimum néhány hét kellene, hogy a dolgozók egyáltalán át tudják nézni (vagy át tudják nézetni hozzáértő szakemberrel) a szerződésüket, és a munkáltató még ki is tudja javítani az észlelt hibákat.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény mindemellett azt is megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a  munkáltatóval, illetve az érvényes kollektív szerződéseket ez év január elsejével megszüntette egy  kormányrendelet. Emellett a sztrájkjogot is korlátozza azzal, hogy a munkáltató helyett a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti annak gyakorlását. Éppen ezért a szakszervezetek ombudsmani felülvizsgálatot kértek.

Soós szerint „kellően rossz a hangulat” az egészségügyben, nagyon kevés azoknak a száma, akik maradéktalanul elégedettek lennének, még az orvosok között is. Úgy véli, összességében több veszteséggel jár az új jogviszony, mint nyereséggel, azt pedig „nem lehet a dolgozóknak felróni, hogy ők ezt nem viselik mosolyogva”.