Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mindössze egy nappal tolták el az új egészségügyi jogviszony aláírásának a határidejét

Bene Ildikó, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese és Páva Hanna igazgató formabontó módon egy podcastben jelentették be, hogy több ponton engednek az új egészségügyi szolgálati jogviszony ellen tiltakozó orvosoknak. A beszélgetésben, melyet a Telex szemlézett, Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is részt vett.

Az egyik lényeges pont, ami elhangzott, hogy az új szerződések aláírásának határidejét február 28-ról március elseje éfélre tolták, azaz egy teljes nappal meghosszabbították a tájékozódásra rendelkezésre álló időt.

Kincses szerint nemcsak a betegeknek, de az orvosoknak is joguk van a „tájékozott beleegyezéshez”, a szerződéseket pedig csak a szükséges információk birtokában tudják aláírni – a Telex összefoglalójában arról azonban nincs szó, hogy a MOK elnök szerint elegendő idő-e erre az egy plusz nap.

A podcastben Kincses a szűkös határidőn kívül két fő problémát hozott fel az új jogviszonnyal kapcsolatban: az ügyeleti díjak és a pihenőidő kifizetésének a kérdését.

Az ügyeleti díjak esetében a probléma az, hogy az orvosok nem fogadják el, hogy hétközben, hétvégén vagy ünnepnapokon a normál órabéreknél kevesebb pénzért ügyeljenek, de az OKFŐ utasítása ezeket az ügyeleti díjakat most az órabérek 70-80-90 százalékában határozta meg, miközben az elmúlt évek gyakorlata sok kórházban és szakmánál az volt, hogy a szakemberhiány miatt az ügyeleti díjak mértéke ennél jóval magasabb volt. Az OKFŐ képviselői erre azt válaszolták, hogy az utasítás az ügyeleti díjak minimumát határozza meg, de az intézmények vezetőinek van arra mozgástere, hogy emeljenek rajtuk.

A kötelezően elrendelt ügyelet esetében az ügyeleti díj hétköznapon 100 százalék, pihenőnapon 110 százalék, és munkaszüneti napon 120 százalék lehet. Az önként vállalt ügyeletnél, amennyiben az egészségügyi intézmény kérte, hogy az ügyeleti díjat 30 százalékkal megemelhesse, akkor az ügyeleti díj mértéke hétköznapon 150 százalék, pihenőnapon 165 százalék és munkaszüneti napon 180 százalék lehet – írja a Telex az atv.hu-ra hivatkozva.

Mindemellett azonban az is elhangzott, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét, de ez a gyakorlati tapasztalatok alapján hamarabb is megtörténhet.

A pihenőidő esetében a probléma az, hogy az orvosok és a MOK szerint egy 12 órás ügyelet után az otthon töltött pihenőidőt az új rendszerben nem fizetnék ki nekik, ezt levonják tőlük mint le nem dolgozott időt. Az OKFŐ viszont arról biztosította a hallgatóságot, hogy a fizetett pihenőidő mindenképpen jár. A pihenőidő díjazásával szerintük jogértelmezési problémák vannak, eddig is eltérő volt a gyakorlat a kórházak között, ezt egységesíteni kell – írja a Telex. Az ügyelet után legalább 11 óra pihenőidő jár az orvosnak, a félreértés abból adódhat, hogy mi a normál és mi az extra pihenőidő, de ezt tisztázni és egyértelműsíteni fogják.

A Telex összefoglalója alapján azonban több problémáról nem esett szó a podcastben. Például arról, hogy az új szerződések gyakorlatilag ellehetetlenítik a munkahelyváltást, mintegy „röghöz kötik” az orvosokat, a közalkalmazotti státusszal eddig járó kompenzációs előnyök jó részét pedig elveszi.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szerint továbbá megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a  munkáltatóval, illetve az érvényes kollektív szerződéseket ez év január elsejével megszüntette egy  kormányrendelet.

A sztrájkjogot is korlátozza azzal, hogy a munkáltató helyett a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti annak gyakorlását. Éppen ezért a szakszervezetek ombudsmani felülvizsgálatot kértek.

A Magyar Orvosok Szakszervezete hétfőn arról adott ki közleményt, hogy nagyon kevés ideje volt az érintetteknek arra, hogy átnézzék az új szerződéseket, ráadásul még február 19-én is jelentek meg újabb részletszabályok. A MOSZ szerint az új jogviszony bevezetése a szakszervezet szerint azzal fenyeget, hogy az egészségügyi dolgozók egy jelentős része az állami egészségügy elhagyására kényszerül majd 2021. március 1-jétől.

A szerződések aláírási határidejének közeledtével egyre több helyről érkezett arról hír, hogy orvosok csoportjai nem szeretnék azokat aláírni. Márpedig ez, ahogy azt a Népszava szerdai cikke is kiemeli, az ellátást veszélyezteti, mivel automatikusan megszűnne az alá nem írók munkaviszonya.

Címlapkép: MTI/Komka Péter