Három héttel az első idősotthonok után január utolsó hétvégéjén a hajléktalanellátásban működő bentlakásos intézmények ügyfeleinek és dolgozóinak egy része is sorra került a koronavírus elleni vakcina első adagjának beadásában.

A hajléktalan emberek és az intézmények dolgozói az oltási terv a nyilvánosság által a múlt év végén megismert lakossági tájékoztató kivonata alapján a második fázist alkotó személyi kör, azaz a szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek nevet viselő kategória részeként kaphatták meg.

Azzal együtt azonban, hogy a bentlakásos intézményekben viszonylag gyorsan megszervezték az oltást, az eddig rendelkezésre álló információk szerint a hajléktalanellátás meglehetősen nagy szeletét nem, vagy csak részben fedi le az oltási stratégia.

A Mérce által megkérdezett ellátók tapasztalatai alapján ugyanis a kormánynak nemigen van válasza arra, hogy a ténylegesen az utcán élő hajléktalan emberek hogyan juthatnának vakcinához.

A fővárosi hajléktalanellátó intézmények arról számoltak be lapunknak, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala és annak kerületi hivatalainak népegészségügyi osztályai keresték meg őket még január elején. Ebben a megkeresésben az oltási tervvel összhangban a bentlakásos szociális intézmények ellátottjainak és dolgozóinak oltási hajlandóságát mérték fel.

Az intézmények ugyanakkor nagyon rövid időt kaptak a felkészülésre és a lakók tájékoztatására: úgy tudjuk, a kormányhivatal arról kért visszajelzést, hogy mind az ellátottakat, mind pedig a dolgozókat tekintve nyilatkozzanak arról a levél keltét követő napon délelőtt 10-ig, hogy az adott szálláson ki kéri az oltást. Magára a beoltás megkezdésére végül nem egészen négy héttel később, január 29-30-31-én került sor. Az első dózissal a hétvége során az Index információi szerint a legnagyobb budapesti intézményekben több mint 1500 hajléktalan embert oltottak be a koronavírus ellen, akik átmeneti szállásokon, illetve éjjeli menedékhelyeken fordulnak meg.

A legnagyobb ellátó, a fővárosi önkormányzati fenntartású Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) közlése szerint az átmeneti szállásokon, éjjeli menedékhelyeken élő hajléktalan emberek több mint fele kapta meg az első oltását a hétvégén, azaz összesen több mint 1400 fő. 16 telephelyüket járták végig az „oltócsapatok”. Mint írják, magas volt ügyfeleik körében az oltási hajlandóság, ezért az átoltottság egyes telephelyeiken a 80-90%-ot is elérte. Másutt ez az arány alacsonyabb, de így is elmondható, hogy minden ötödik-hatodik ügyfelük beoltatta magát.

Azzal kapcsolatban, hogy országosan hány, kifejezetten az otthontalanokat ellátó intézményt érinthetett az első oltási kör, azért is nehéz bármi biztosat mondani, mert a kormány eleve egy nagy halmazként kezel az oltási tervben minden szociális intézményt (idősotthont, fogyatékosotthont, stb.), és amikor például Fülöp Attila államtitkár beharangozta január 29-én ezeknek az intézményeknek az átoltását, a hajléktalanellátókat nem is említette köztük. Ettől függetlenül a hivatalos közlés szerint összesen 1845 szociális intézménybe jutott el országszerte a koronavírus elleni vakcina az ominózus három nap során.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a hajléktalanellátók első, január 6-ai megkeresése és a január végi tényleges oltás időpontjai között a szociális dolgozók jelentkezhettek egy célzott csoportos gyorstesztelésre. A tesztelést a kormányhivatalok szervezték a január 16-17-ei hétvégén, országszerte 127 mintavételi ponton várták az ágazatban dolgozókat. Az ellátottakat abban az intézményben oltották, oltják be, amelyben regisztráltatták magukat. Az oltás maga szigorú dokumentáció keretében zajlik és ezt a szociális munkások és egészségügyi dolgozók továbbítják az állami szervek felé. Ennek leginkább az a funkciója, hogy ellenőrizhető legyen, ki az, aki megkapta már az oltás első vagy a későbbiekben mindkét adagját.

A második körről egyébként úgy tudni, három hét múlva érkezik meg az intézményekbe:

Az ellátószervezetek kérdéseinkre adott válaszaiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a kormány csak a bentlakásos intézmények ellátottjaival és dolgozóival kapcsolatban kereste meg őket, pedig sok olyan rászoruló van, akik nem ügyfelei bentlakásos intézményeknek, de így is a nem bentlakásos szállások (nappali melegedők) vagy az utcai gondozószolgálatok ügyfélkörébe tartoznak. A Máltai Szeretetszolgálat külön is megerősítette, hogy tudomásuk szerint csak a bentlakásos intézményekben fog megtörténni ebben a fázisban az oltás.

A szervezet közlése szerint a nappali melegedőket látogató hajléktalan emberek csak akkor tudják ebben a szakaszban megkapni az oltást, ha valamilyen bentlakásos intézmény ellátottjai is.

Az A Város Mindenkié csoport szerint  a nappali melegedők ügyfélkörét és a közterületen élő embereket – vagy legalább egy részüket – az utcai gondozó szolgálatokkal együttműködve be lehetne oltani; még akkor is, ha igen sok kérdés és bonyodalom merül fel az ő bevonásukkal kapcsolatban. Ez már csak azért is fontos lenne – mint ahogyan a civilek már a tavaszi és őszi hullám alatti tesztelés mellett kampányolva is kiemelték -, mert  az utcán töltött hónapok és évek viszontagságai miatt ezeknek az embereknek az egészségi állapota többnyire leromlott, magas átlagéletkoruk és a tömegszállásokon jellemző túlzsúfoltság miatt a fertőzés különösen súlyos lefolyású betegséggel fenyegeti őket.

Ahogyan most a vakcináció során, úgy korábban a szűrővizsgálatok menedzselésével is az volt a lakhatási aktivisták egyik fő kritikája, hogy az intézményekben dolgozók körén kívül a rendszer más érintettjei mintha „láthatatlanok” lettek volna.

Arról ugyanis egyik, általunk megkérdezett szervezet sem tud semmit, hogy az intézményi ellátásban nem részesülő emberek oltása mikor és hogyan fog történni, ha egyáltalán megtörténik.

Amíg erről nem érkezik tájékoztatás, az egyéni védekezésben próbálják segíteni a hajléktalan embereket, és arra biztatják őket, hogy vegyék igénybe az ellátóintézményekben elérhető segítséget. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat is arról számolt be lapunknak, hogy az utcai gondozószolgálatukat mindezidáig nem keresték meg a kérdésben és nem tudják ők sem, hogy mi a terv az utcán élők oltására.

Az Oltalom Karitatív Egyesület szintén egyénileg igyekszik tenni valamit ez ügyben: mint kérdésünkre írták, az utcán élőket az utcai szociális munka keretében tájékoztatják az oltás menetéről, és amennyiben regisztrál az illető az intézményükben, az oltást ugyanúgy megkapja, mint aki eleve igénybe vette az intézmény szolgáltatását.

Azzal kapcsolatban, hogy az oltási terv hogyan integrálja az utcán élőket, levélben kerestük az Emmit, megkeresésünkre a tárca nem válaszolt.