Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Pál József a modellváltás megszavazásáról: az egyetem nem pártszervezet, nem érdemes szavazási fegyelmet számon kérni rajta

Ez a cikk több mint 1 éves.

A lelkiismerete szerint döntött, mivel szerinte a doktori képzés érdeke a modellváltás – ezt kedden este a Szeged Televízió Téma című műsorában válaszolta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pénteki botrányos szenátusi ülésével kapcsolatos kérdésekre Pál József, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészettudományi kari doktori tanácsának szenátusi küldöttje, aki nem mellesleg a szegedi Fidesz alelnöke is.


Mint ismert, pénteken az SZTE kaotikusan végződő szenátusi ülésén megszavazták  a modellváltást, miközben több szenátor – köztük Pál József is – ellentétesen voksolt az őt delegáló kar véleményével. Miután megszavazta az átalakítást, Pál professzor levélben lemondott szenátori tisztségéről.

Pál szerint „ha egy egyetemet úgy tekintünk, mint egy pártszervezet, a szavazási fegyelemnek sok oka lehet”, de „ebben az esetben tudósok, egyetemi professzorok vannak, akik képesek az egyetem jövőjét látni, nem pedig befolyástól összenyomorított aggyal gondolkodó emberek”.

„Ha mindenki kötött szavazattal dönt, akkor miért van szenátus? Arra degradálja a szenátust, hogy mindenki bedobja egy postaládába az ő igenjét vagy nemjét, aztán a titkárnő majd összesíti”

– fejtette ki véleményét a tudós a kötött mandátumról és a kari felhatalmazásról.

A professzor elmondta, hogy a szenátusi ülés előtt „beszélgetett” a kari doktori tanáccsal a kérdésről – bár konkrét szavazásra a testületben nem került sor  -, és elismerte,

hogy ez alapján a doktori tanács nagyobb része azt akarta, hogy szavazzon nemmel a modellváltásra.

Mikor a műsorvezető felhívta a figyelmét, hogy ő ennek ellenére igennel voksolt, Pál visszakérdezett:

„És? Én szavazok, amikor a történelem előtt majd ezek a listák előjönnek, akkor nem mutogatok hátra, hogy X, Y, Z, aki amúgy meg sem jelenik a történetben, azt súgta nekem, hogy…Én csakis egyféle módon tudom ezt a munkát elképzelni, az egyetem többi részével együtt”.”

A professzor azzal érvelt, hogy a többi kar doktori tanácsának vezetője is igent mondott az alapítványi modellre. Továbbá abban is a saját döntésének legitimitását látja, hogy a bölcsészkar egyharmada, akik a modellváltást jó döntésnek tartják, a kart a szenátusban rajta kívül képviselő, de nemmel szavazó Gyenge Zoltán dékán és Szajbély Mihály mellett az ő igenjével „megkapták az értékrendjüknek megfelelő demokratikus szavazatot”.

A kérdésben egyébként Galambos Gábor,a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar korábbi dékánja is kifejtette véleményét: szerinte ha a szenátor lelkismerete szerint nem tudja támogatni az őt delegáló kari testület véleményét, még a szavazás előtt le kellene mondania.

A professzor büszke a döntésére, és elmondása szerint nem azért mondott le, mert szégyellte volna azt. Kifejtette, hogy nehezményezi, hogy a dékánnak és a doktori tanács tagjainak írt lemondó levelét valaki kiszivárogtatta a sajtónak.

Lemondását a szenátori pozícióról Pál József azzal magyarázta, hogy a doktori tanácsban több olyan emberrel sem értett egyet, akiket tisztel, ezért úgy érezte, hogy közvetlenül a szavazás után vissza kell adnia a megbízatását.

„Úgy látom, hogy a modellváltás az egyetemnek jó. Most érkezik ide egy viszonylag nagy – sokszor elhangozott ez a szám, 1500 milliárdos EU-s, állami támogatás – ehhez egy modellváltást most kell létrehozni, hogy el tudjuk költeni” – magyarázta Pál professzor, majd azzal érvelt, az egyetemen sokan arra panaszkodnak: a bürokrácia miatt nem tudják hatékonyan elkölteni a forrásokat, milliárdok, milliók ragadnak bent.

Arra a kérdésre, hogy ha nem kötődik ennyi szálon a Fideszhez, akkor máshogy szavazott volna, a professzor nemmel felelt.

(szeged.hu)

Címlapkép: University of Szeged / Facebook