Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kötött kari mandátumot szeretnének a szenátusi szavazásnál az SZTE polgárai

Belső levélben kereste meg az érintett egyetemi dolgozókat a szegedi egyetemi polgárokat képviselő szerveződés, a Veritas – Virtus – Libertas csoport a január 29-én esedékes SZTE szenátusi ülés előtt. Az ülés feladata lesz elvileg eldönteni, kéri-e a Szegedi Tudományegyetem a Corvinus-modellként is ismert közalapítványi modell szerint való átalakulását.

Miközben az egyetem felső vezetése, Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár szerint az átalakítás egyértelmű anyagi előnyökkel járna, és mint fogalmaztak, alig lenne kockázata, addig az önszerveződő, egyetemi hallgatókat, tanárokat tömörítő VVL csoport saját kérdőíves felmérése szerint 98% százalék ellenzi az SZTE gyors és garanciák nélküli átalakítását.

Ezt figyelembe véve a Mérce értesülései szerint a VVL ma azt kérte az egyetem kari tanácsokban érintett dolgozóktól, a szenátusi szavazás előtt az egyetemek karai kössék kötelező mandátumhoz a Szenátusba küldött tagjaik szavazatát.

A szervezet szerint ez azért szükséges, mert így biztosítható, hogy – a szerintük az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát megszegve működő – Szenátus nem hagyhassa figyelmen kívül a modellváltással kapcsolatos, többségi véleményt.

Hangsúlyozták, nem voltak túl megnyugtatóak az elmúlt napok eseményei sem, és különösen nehezményezték, többször nyilvánosan is, hogy az előző, január 18-i szenátusi ülés online regisztrációhoz kötése, és 20 főben limitált hallgatói részvétele sem felelt meg a nyílt tárgyalás és a döntéssel kapcsolatos, alapvető információkhoz való, széles körű hozzáférés alapelveivel.

Azért is kötnék kari mandátumhoz a tagok szavazatait, mert mint felidézik, az ügyben igenis sok forog kockán az egyetemi hallgatók és oktatók, dolgozók számára.

Így megemlítik azt is, a közalapítványi modellben az egyetem költségvetését, pénzügyi beszámolóit a kijelölt közalapítványi kuratórium fogadja el, ahogyan a fejlesztési és gazdálkodási terveket is, így gyakorlatilag „magánegyetemként” működik, ha tehát a Szenátus január 29-én esetleg úgy fogadná el az egyetem átalakítását, hogy a kuratórium kétharmadának kijelölésének jogát nem rögzíti például, az egyértelműen az egyetem autonómiájának önkéntes feladása.

Ugyanis a megfelelő, többségi szavazati arány megléte nélkül az egyetem vezetése, vagy kari vezetése elveszíti a jogát arra, hogy beleszóljon, ki lesz a kuratórium elnöke, kik lesznek annak tagjai.

Ezzel szemben a közalapítványi kuratórium például elfogadhatja, vagy leválthatja a mindenkori rektor személyét is. Állami egyetemeknél jelenleg az egyetem rektorának személyére az egyetem szenátusa tesz kötelező érvényű javaslatot az emberi erőforrások minisztere részére, miután a rektor személyéről szavazással döntöttek. A miniszternek a jelenlegi jogállás szerint nincs jogában a rektor személyét érvényes szavazás után nem elfogadni.

A kuratórium, mint ahogy ezt az SZFE esetében is láttuk, azonban önkényesen is kijelölhet rektorhelyetteseket és rektort is.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek az egyetemi közalapítványi kuratóriumok átpolitizált jellegére is. Mint emlékeztetnek, korábban Lázár János volt miniszter és Csányi Sándor bankvezér a gödöllői Szent István Egyetem kuratóriumába került be, Vidnyánszky Attila az SZFE kuratóriumának elnöke lett, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig alma matere, a Miskolci Egyetem közalapítványában kapott helyet. Eközben a hírek szerint Szegeden Novák Katalin miniszter és Nemesi Pál, a Botka László szegedi polgármester ellen 2019 őszén sikertelenül induló, Fidesz-közeli polgármesterjelölt kapna majd a kuratóriumban helyet.

Ez a VVL szerint jól mutatja, milyen kormányzati, közvetlen nyomás alá kerülne az SZTE a garanciák nélküli átalakulással.

Kiemelték továbbá azt a sokat hangoztatott aggályt is, hogy a magánegyetemi szerepkörben megszűnne az eddig az egyetem oktatóinak, dolgozóinak sarkalatos alapjogokat biztosító közalkalmazotti jogviszony, így a konkrét munkavállalókról hozott döntések hatásköre is a kuratóriumhoz kerülne át.  Ezenkívül egy ilyen környezetben sokkal könnyebben megléphető az is, hogy egyes, eddig állami támogatással, állami ösztöndíjakkal gazdálkodó szakokat egyszerűen fizetőssé alakítsanak át, ez pedig a hallgatók, felvételizők helyzetét is végleg bizonytalanná teszi.

A VVL egyébként január 27-én, szerdán online fórumot is szervez az SZTE polgárai számára, két nappal a 29-i, hivatalos szenátusi ülés előtt.

Korábban publikált riportunkban is beszámoltunk arról, az átalakítási tervektől elsősorban az egyetem nagy múltú Bölcsészettudományi karán dolgozók és tanulók érzik magukat veszélyben, úgy vélik, a rohamléptekkel való átalakítás után ismét napirendre kerülhet egy korábbi terv, amelynek értelmében a régi SZTE megkapná a Szent-Györgyi Albert Egyetem nevet, ők viszont egy új, a katolikus egyházhoz kötődő felsőokatási intézményhez, a Gál Ferenc Egyetemhez kerülnének át.

A január 18-i ülésen elhangzottak alapján azonban – főleg a természettudományi és orvosi karok képviselői – a Szenátusban hangsúlyozták, óriási fejlesztési pénzektől esnének el a kutatók és oktatók, ha a közalapítványi forma nem valósul meg. Rovó László például – a bibliai egy tál lencséért eladott elsőszülöttség példázatát elővéve – a helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Ez egy igen nagy tál lencse.”

Az egyetemi hallgatók információi szerint egyébként a Szabó Gábor volt rektor, jelenlegi prorektor és a modelválltást vizsgáló eseti bizottság elnöke a mai nap folyamán, Budapesten találkozik majd Palkovics László innovációs- és technológiai miniszterrel is.