Az Európai Unióba tartó, de hosszú ideje Bosznia-Hercegovinában rekedt menekültek ezreinek jelentős része bármilyen védelem nélkül kénytelen átvészelni a zimankót. Három héttel a lipai táborban történt tűzvész után is nagyon sokaknak reménytelen a helyzete a boszniai hegyek között, írja a Taz híroldal.
A bosznia-hercegovinai Lipában található menekülttábor december 23-án, karácsony előtt gyakorlatilag teljesen leégett.
Az addig a táborban élő mintegy ezerkétszáz ember kénytelen volt ezután a szabad ég alatt tölteni az éjszakákat. A boszniai hadsereg katonái pár nappal később sátrakat állítottak a leégett tábor helyén, hogy legalább átmenetileg valamilyen szállásszerűség rendelkezésre álljon.
Ugyanakkor napokig sem fűtés, sem pedig villanyáram nem volt a sátrakban, ezeket csak az utóbbi napokban sikerült beüzemelni: ám tiszta ivóvíz továbbra sincs a táborban.
Míg tavaly december elején még 1272-en tartózkodtak a lipai táborban, a múlt hónap közepéig számuk már elérte az 1400-at. Jelenleg 2500-an lehetnek. Százaknak még takaró sem jutott.
A rendkívüli tábor körülményeiről egy önkéntesként dolgozó német orvos azt írta, hogy „mindent elborít a sár és a szemét”. A beszámolójából az is kiderül, hogy a közeli Bihácson (Bihać), egy valamikori idősek otthona romos épületében további 120 – többségében pakisztáni – menekült szorul ápolásra.
„Bőrbetegségeket, gombás betegségeket és sebeket kezelünk, amelyek közül néhány súlyosan fertőzött és fekélyes. Sokan a felső légúti megbetegedésekkel, fertőzésekkel, magas vérnyomással, gyomorproblémákkal és fogfájással fordulnak hozzánk” – írja.
„Számosan már több mint egy éve tartózkodnak különféle táborokban a boszniai hegyek között – a pokolban Európa közepén”.
Az Európai Unió tétlennek látszik. Nagyon sokan azzal fékezik a nemzetközi megoldást, hogy kinyilvánítják: helyben kell segíteni. Noha a közigazgatásilag szétszabdalt és szegény Bosznia szemmel láthatóan képtelen megbirkózni a problémákkal. Josep Borrellnek, az Unió külügyi főképviselőjének még azt sem sikerült elérnie, hogy a menekülteket a zömmel szerbek lakta országrészből ne telepítsék át a muzulmánok lakta településekre. A fenyegetések sem maradnak el: „Ha a kormány nem tesz semmit a menekültek helyzetének javításra, azzal veszélyeztetheti az ország uniós csatlakozási törekvéseit” – mondta Peter Stano, az EU kül- és biztonságpolitikai szolgálatának szóvivője pénteken.
Azonban úgy tűnik, hogy a Boszniában rekedt menekültekért egyelőre az önkéntes szolgálatok és a bihácsiak teszik a legtöbbet. A városban dolgozó szociális munkások cáfolják azokat a híreket, miszerint a helyiek ellenségesek lennének.
„Sok boszniai polgár tanúsított empátiát azokkal az emberekkel, akiknek most nyomorúságos körülmények között kell élniük” – nyilatkozta Axel Grefmanns, aki egy berlini segélyszervezetet boszniai szóvivője. Ám ő is aggodalmakkal tekint a jövőbe, amikor a hegyeket elborítja a hó és -20 Celsius-fok alá süllyedhet a hőmérséklet.
(N1, Danas, Taz.de, Mérce)
