Tavaly léptek életbe a köznevelési törvény módosításai, melynek részeként megváltozott többek közt az iskolaérettségi korhatár, illetve annak megállapítási, felülvizsgálati metódusa is. A kormánypárti többség tavaly júliusban úgy döntött, kötelezően a hatodik életévhez köti az iskolaérettségi korhatárt, így már nem az óvónők, a védőnő és a szülők állapítják meg az iskolaérettséget, ahogy az korábban történt, hanem az Oktatási Hivatal (OH). Vagyis ha a szülők azt szeretnék, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában töltsön, és csak 7 évesen kezdje meg az első osztályt, az OH-hoz kell fordulniuk kérvényükkel.

A Szülői Hang Közösség már korábban hangsúlyozta a törvénymódosítással kapcsolatban: ezáltal egy olyan hivatal hozhat meg egy olyan döntést, aminek a gyermek mély ismeretére kellene alapulnia, amely erre nyilvánvalóan alkalmatlan. Pedig az idő előtt iskolába erőltetett gyereket sorozatos kudarcok érhetik, ami aztán alacsony önbecsüléshez vezethet, ez pedig tönkreteheti az iskolás éveit és kihatással lehet későbbi felnőtt életére is.

A szervezet felméréssel kezdte az új évet, hogy feltérképezze, mennyire működik hatékonyan és igazságosan az új rendszer abban az esetben, ha a szülők úgy döntenek, élnek a kérvényezés jogával az Oktatási Hivatal felé.

Az eredmények nem túl biztatóak: súlyos hiányosságok tapasztalhatók az iskolaérettséggel kapcsolatos eljárásban a szülők szakmai tájékoztatását és a kérvényezés támogatását illetően, ami oda vezethet, hogy az új rendszerben akár több mint tízezernyi hatéves kisgyermek kerülhet éretlenül az iskolába.

Ennek egyik oka, hogy – bár az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntés igen összetett – az óvoda jogkörét megszüntetve, a döntés felelősségét a kormány a szülők vállára tette, akik számára most alapvető fontosságú lenne, hogy széles körű és egyénre szabott szakmai támogatást kapjanak.

A felmérés eredményei szerint azonban az óvoda csupán az esetek 44%-ában tájékoztatta a szülőket az iskolaérettségi döntés pedagógiai szempontjairól, mivel a kormány nem rendelte el a szülők érdemi, pedagógiai kérdésekre is kiterjedő tájékoztatását. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója csak a bürokratikus teendőkre szorítkozik, és egyetlen szót sem pazarol az érdemi pedagógiai döntés szempontjaira (még arról is megfeledkezik, hogy hova fordulhatnak tanácsért a szülők) – vázolja a helyzetet a Szülői Hang.

Így jelenleg az óvoda érdemi segítségnyújtása azon múlik, hogy az adott pedagógus önkéntesen foglalkozik-e a szülői kérdésekkel, ez azonban nagyrészt  elmaradt, sőt az esetek 15%-ában az óvoda még az OH-hoz beadható kérelmezés lehetőségéről sem adott tájékoztatást a szülőknek.

A másik probléma, hogy a kormányzat nemcsak a szakmai tájékoztatás megszervezését mulasztotta el, hanem a szülői kérvényezés támogatását is. Az OH bármely szakember által kiállított írásos szakmai véleményt figyelembe vesz az iskolaérettségi döntésében,

csakhogy a kormányzat elfelejtett szólni az érintett szakembereknek arról, hogy ilyen írásos véleményt kiadhatnak, és nem tett közzé iránymutatásokat, mintákat sem ezekkel kapcsolatban.

Így történhetett meg, hogy a felmérés eredményei szerint a kérvényező szülők 70%-a találkozott elutasítással, amikor támogató írásos szakmai véleményt kértek azoktól a szakemberektől vagy óvodapedagógusoktól, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradjon.

Ezen belül 42%-ban egyáltalán nem is állították ki az írásos szakmai véleményt, 28%-ban pedig azt tapasztalták a szülők, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt konkrétan mégsem meri beleírni a szakmai véleménybe.

Ilyenkor azt a téves tájékoztatást adták a szülőknek, hogy számukra nem engedélyezett a szülők ilyen formában való támogatása, holott a valóságban ezt semmi sem tiltja.

„Sajnos az óvodák jogkörének megszüntetése oda vezetett, hogy sok óvodában már nem adják meg a szülőknek azt a támogatást, amire egyébként még lehetőség lenne. Az eredetileg az egységesítés ürügyével bevezetett új szabályozásban mind a szülői tájékoztatás, mind a kérvényezés támogatása rendkívül esetleges: van, ahol működik, és van, ahol nem.”

– fogalmaz a Szülői Hang.

A tavalyi év nyilvános adatai szerint az OH-hoz benyújtott kérvények 90%-át, mintegy 10 ezer kérelmet fogadtak el, emellett 2019-ben még mintegy 12 ezren szerezhettek egyes szakszolgálatoknál szakértői véleményt az óvodában maradásról (ez utóbbit tavaly rendeletben tiltotta meg a kormány, így már csak az OH-hoz lehet fordulni). Így tavaly összesen mintegy 22 ezer gyermek maradhatott még egy évet az óvodában, ami kb. 10 ezerrel kevesebb, mint a korábbi években jellemző 30–35 ezer.

A kérvények elutasításának aránya tehát alacsony, ugyanakkor érdemes megjegyezni: a Szülői Hang szerint vélhetően ennek a 10 ezer gyermeknek jelentős része éretlenül került az iskolába pusztán azért, mert a szülők nem kaptak megfelelő tájékoztatást, támogatást, ezért nem tudatosult bennük, hogy kérvényezniük kellene.

Ráadásul – ahogy arról mi is beszámoltunk – a hivatal elutasító határozatával szemben a szülők kizárólag bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot közigazgatási per keretében, ahol azonban nincs sok esélyük.

„Félő, hogy a tavalyi 22 ezernél idén kevesebb szülő fogja kezdeményezni a szülők számára gyakran méltatlan és megalázó eljárást, melynek keretében a szülőknek minél rosszabb színben kell feltüntetniük gyermeküket a kérvényezés sikerének érdekében, és idegenek döntenek sorsukról nyilvános kritériumok és érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül”

– írja a szervezet.

Az új rendszer tehát elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemenetnél szelektál: a megfelelő tájékoztatás és támogatás elmaradása miatt sok helyen csak a jó érdekérvényesítő képességű szülők nyújtanak be kérvényt, amivel sajnos sokan nem rendelkeznek, vagy nem vállalják a hatósági eljárással járó bizonytalanságot és stresszt. Ezért az éretlenül iskolába kerülő gyerekek közt egész biztos sok olyan hátrányos helyzetű gyermek is lesz, akiknek az óvodában maradásra a legnagyobb szüksége lenne – összegzi a helyzetet a Szülői Hang.