Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás állása 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

A kormány egy központosított állami hivatal önkényének szolgáltatja ki az iskolakezdőket

Egy hónappal az idei iskolaév kezdete után sem tisztázta még a kormány, hogy pontosan hogyan kell majd végrehajtani a köznevelési törvény új módosításait, amik 2020-tól lépnek érvénybe. Ez különösen az iskolaérettségre vonatkozó módosítások miatt problémás, mivel, ahogy a Szülői Hang civil szervezet felhívta rá a figyelmet, a „késlekedés zavart és stresszt okoz az érintettek számára”.

Az oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet szerint „a szülők türelme elfogyott”, ezért nyílt levélben fordulnak Kásler Miklós miniszterhez és Maruzsa Zoltán államtitkárhoz, melyben azt kérik, „haladéktalanul tisztázzák a törvény végrehajtásának módját”.

A köznevelési törvény módosításait a tavaszi ülésszak utolsó napján, július 12-én szavazta meg az Országgyűlés 127 igen, 57 nem és 1 tartózkodó szavazattal. A törvény ellen szakmai és civil szervezetek is tiltakoztak, a TASZ Alkotmánybírósághoz fordult. Így tett az öt ellenzéki frakció is, akik közös beadványban kérték arra az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a törvény elfogadott módosításait.

A vitatott módosítások közt szerepel, hogy megszűnik a magántanulói státusz, a tantestület, a diákönkormányzatok és a szülők nem véleményezhetik az iskolaigazgató-választást, a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnak felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik, mindenhol kötelezővé válik a diákok osztályzattal történő értékelése és a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is megkezdhetik a munkát.

Ezeken felül még arról is rendelkezett a törvény, hogy az iskolaérettségi korhatár 2020-tól hat év lesz. Ezzel a kormány – ahogy a 168 óra még júliusban fogalmazott – az iskolaérettséget iskolakezdési kötelezettségre cserélte.

A módosítás értelmében ezentúl nem az óvónők, a védőnő és a szülők állapítják meg az iskolaérettséget, ahogy az korábban történt, hanem egy központi, eddig meg nem nevezett engedélyező szerv. A Szülői Hang közleményében hangsúlyozza, hogy ezáltal egy olyan hivatal hozhat meg egy olyan döntést, aminek „a gyermek mély ismeretére” kellene alapulnia, amely erre nyilvánvalóan alkalmatlan – hiszen egy központi hivatal nem ismerheti a gyermekeket, akikről megállapítja, hogy iskolaérettek vagy sem.

Pedig az idő előtt iskolába erőltetett gyereket sorozatos kudarcok érhetik, ami aztán alacsony önbecsüléshez vezethet, ez pedig tönkreteheti az iskolás éveit és még a gyerek életesélyein is ront.

Mit tehet a szülő, ha fellebbezni akar a központi – ki tudja, milyen – hivatal döntése ellen?

  • január 15-ig kikérheti egy szakértői bizottság véleményét, de ennek folyamatában is vannak tisztázatlan részletek,
  • a bizottság negatív döntése esetén (tehát ha úgy dönt, a gyerek nem maradhat még egy évig óvodában), a szülő csupán bírósági úton fellebbezhet. Ennek menete is bizonytalan. Könnyen előfordulhat a bizonytalanságok tömkelege miatt, hogy a szülők az időszűkében döntéskényszerbe kerülnek.

A Szülői Hang nyílt levelében 25 kérdést fogalmaz meg az iskolaérettség módosításának végrehajtásának részleteiről. A kérdések kikerülhetetlen módon rámutatnak arra, hogy mennyire alapvető fontosságú részleteket nem tisztázott még a kormány, miközben az idő rohamosan fogy azok számára, akiknek a koruk alapján jövőre kellene elkezdeniük az iskolát.

Ahogy a Szülői Hang fogalmaz: „az új törvény nyíltan diktatórikus módszerrel lép fel a gyermekek és szülők ellen, hiszen ki vannak szolgáltatva egy központosított állami hivatal önkényének. A pedagógiai szempontok figyelmen kívül hagyása és a döntési felelősség áthelyezése egy bürokratikus, központosított hivatalba szakmai érvekkel nem indokolható.”

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
Olvass tovább!