Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A debreceni szülészeten komoly intézkedéseket hoztak hálapénz felszámolása érdekében

A Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetői és dolgozói Facebookon közzétett bejegyzésükben kijelentették, hogy január 1-jétől a szülésekhez nem lehet sem fogadott orvost, sem fogadott szülésznőt választani. A döntést a hálapénz visszaszorítása érdekében hozták. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a Szülészeti Klinika vezetése és minden munkatársa különösen fontosnak tartja a jelenség kivezetését, valamint kiemelték

„amint átlátható és tiszta, a hálapénz gyanúját sem feltételező rendszer alakul ki, úgy természetesen ismét lehetőséget teremtünk a választott orvossal történő szülésre”.

Tisztelt Várandósok!
A hálapénz kivezetését az debreceni Szülészeti Klinika vezetése és minden munkatársa különösen…

Posted by Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika on Tuesday, January 5, 2021

 

A Magyar Orvosi Kamara tavaly év végi közleményében ítélte el az egészségügyben tapasztalható korrupciót, melynek szerves része az állami és a magán ellátást összemosó szülészeti hálapénz rendszere. A közlemény azt a nyilvánosságra hozott gyakorlatot ítélte el, mely szerint egy magyar egyetemi klinikán a kórlapjukon „C” betűvel jelölték meg a nemfizető betegeket, hogy hátrébb sorolják őket az ellátásban. A páciensek legtöbbször jobb minőségű ellátást, vagy valamilyen extra szolgáltatást várnak a hálapénzért cserébe, nyomós indok lehet azonban a szülészeti erőszak elkerülése is.

A K-Monitor egy decemberi kutatása a fogadott orvosok és a szülészeti hálapénz összefüggéseire is rávilágít. A 11 ezer megkérdezett kismama beszámolói alapján a következőket állapították meg:

  • A hálapénz és a fogadott orvos jelenléte nagyon erősen összefüggnek (aki fizet hálapénzt, azok 89%-a nem ügyeletes, hanem „saját” orvosnál szült);
  • A fogadott orvosnál szülő anyáktól 21,9 %-ban külön kérte is az orvos vagy a szülésznő az összeget (ami egyébként a jelenlegi szabályozás szerint is bűncselekménynek számít), az ügyeleti esetekben ez csak 10,9%;
  • fogadott szakorvos esetében szignifikánsan nagyobb a császármetszések és a megindított szülések száma;

A Mérce korábbi hálapénzzel kapcsolatos kerekasztal beszélgetésén többek között Hofgárt-Ékes Noémi az anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA egyesület munkatársa fejtette ki véleményét a témában. Kihangsúlyozta, hogy

az összes kutatás és összegyűjtött tapasztalat szerint a fogadott orvos jelenléte nem feltétlenül kedvez a szülések kimenetelének. Egy garanciák és biztosítás nélküli informális rendszerben kérdéses ugyanis, hogy valóban az kapja-e a jobb ellátást, aki orvost fogad.

A páciensek által befizetett hálapénz azonban csak nagyon kevés orvos részesedik. Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát. A kedvezményezettek nagy része pedig vezető beosztású, ők képezik az úgynevezett orvosbárói réteget.

Egy idén január 1-jén hatályba lépett törvény szerint egy év börtönnel is sújthatják azt, aki hálapénzt fogad el. Ennek ellenőrzése azonban még kérdéses. Nemrég arról is beszámoltunk, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú indítványában végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint közügyektől és orvosi foglalkozásától való eltiltásra ítélne egy budapesti szülész-nőgyógyászt, amiért öt páciensétől kért pénzt társadalmi biztosítás által finanszírozott kezelésért.

Címlapkép: MTI/Komka Péter