Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EU és a brit parlament alsóháza is aláírta a megállapodást, órákon belül itt a Brexit

A mai napon mind az Európai Unió képviselői, mind pedig az angol parlament alsóháza aláírta a Brexit megállapodást, ami így már csak a felsőház és azt követően a királynő jóváhagyására vár, ami azután egy időre pontot tesz a britek négy éve húzódó kilépési folyamatának végére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ma reggel ünnepélyes keretek között írta alá az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni kétoldalú kereskedelmi és egyéb kapcsolatok feltételeit rögzítő megállapodást. A megállapodás egy példányát ezután a királyi légierő egy repülőgépével Londonba szállították, Boris Johnson brit miniszterelnök Downing street-i irodájába aláírásra.

A megállapodás végül 1246 oldalas lett, közel 800 oldalnyi függelékkel és lábjegyzettel, ez lép majd életbe ideiglenesen január 1-től. Azért csak ideiglenesen mert a dokumentum végleges elfogadásához az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van, azonban arra csak a jövő év elején kerülhet majd sor.

Johnson aláírása után a dokumentum a brit alsóház elé került akik a koradélutáni órákban nagy többséggel, 521 támogató és 73 ellen szavazattal el is fogadták azt.

A megállapodást ezután a Lordok háza, azaz a felsőház elé terjszetették, ahol várhatóan este 11 körül születhet majd döntés a dokumentum sorsásról. A TheGuardian információi szerint a királynő készenlétben vár arra, hogy a felsőház jóváhagyása után aláírásával hitelesítse az Egyesült Királyság kilépése utáni kereskedelmi viszonyokat tisztázó iratokat.

Ezen szignókkal végleg lezáródni látszik a 2016-os népszavazást követő, három brit miniszterelnököt elfogyasztó Brexit.

Ahogy arról beszámoltunk, a megállapodást végül egy héttel a végső határidő előtt, december 24-én sikerült tető alá hozni.

A tárgyalások végső határidejét többször is eltolták, miután azonban az Egyesült Királyság február elsején kilépett az Unióból, az idén év végéig tartó átmeneti időszakban mindenképp tető alá kellett hozni a megállapodást, ha el akarták kerülni a „no deal”, vagyis megállapodás nélküli brexitet.

A megállapodás szerint jövőre elkezdődik a „hal-átmenet” öt és fél éves időszaka, ami azt jelenti, hogy a brit felségvizeken uniós halászok által kifogott halak értékének negyedét „visszaszolgáltatják” az Egyesült Királyságnak.

Az EK eredetileg három éves időtartam alatt 35 százalékot szeretett, volna, az EU pedig tízéves időtartamra és 15-18 százalékra. Vagyis kompromisszumos megoldás született, ami egyébként első sorban azt jelzi, hogy senki sem szeretne áruhiányt, káoszt a határokon és további politikai destabilizálódást a brit szigeteken.

A megállapodás ismertetésén Johnson elmondta,

„Befejeztük az eddigi legnagyobb kereskedelmi megállapodást, ami évente 166 milliárd fontos forgalmat fog jelenteni, egy kanadai típusú szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val.

A megállapodás munkahelyeket fog megvédeni, az Egyesült Királyság piaci termékeit vámmentesen fogjuk tudni eladni az EU piacán, és a vállalkozásoknak még az eddiegeknél is több lehetőségük lesz majd. „

Amellett, hogy mind az Unió, mind az EK engedni kényszerült korábbi terveiből, Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (miniszterelnöke) különösen elégedetlen, mivel a skót krumpli nem szerepel a végső megállapodásban, így a gazdák az uniós piacon csak jóval kedvezőtlenebb körülmények, vagyis magasabb adók mellett tudják értékesíteni termékeiket. Sturgeon szerint ez katasztrofális következményekkel jár.

A tárgyalások legutóbbi fordulója utáni vitás kérdés már csak a halászati jogokat érintette, ugyanis a brit kormány és az Unió vezetése különböző elképzelésekkel rendelkezett arról, hol és kinek van kizárólagos joga a makrélák és a tőkehalak halászatára. A tárgyalások hevében a britek még felfegyverzett járőrhajók bevetését is belengették, amennyiben nem sikerül megnyugtatóan rendezni a kérdést, ugyanakkor francia halászok lelövésével nem fenyegettek. (Írek lelövésével sem.)

Ezen a kérdésen kívül korábban még olyan, sarkalatos kérdésekben is sikerült megállapodásra jutniuk a feleknek, mint hogy hogyan is szervezzék az írországi vámhatárt (a tengeren lesz), valamint a szigetország gazdasága szempontjából továbbra is létfontosságú nemzetközi kereskedelem részleteiről is meg tudtak egyezni a felek. Ezek azonban mind mentek volna a levesbe, ha a halakról nem sikerül, amivel egyébként Johnson előszeretettel riogatott is az elmúlt hetekben.

Persze a helyzet nem olyan egyszerű, hogy ezzel vége is lenne a folyamatnak. A megállapodást ugyanis még az Unió valamennyi tagországának alá kell írnia, ahogy az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, ez azonban valószínűleg messze könnyebb menet lesz, mint ami idáig vezetett.

Az immár négy éve húzódó brit kilépésről számtalan cikket közöltünk a Mércén, erre a linkre kattintva lehet őket megtalálni.