Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

MESZK-elnök: teljességgel esetleges, kapnak-e, és ha igen, mennyi pluszpénzt a Covid-osztályokon dolgozók

Van, ahol semmilyen extrajuttatás nem jár a frontvonalban dolgozó ápolóknak, és nem könnyű kiharcolni a foglalkozás közben megfertőződötteknek járó 100%-os táppénzt sem, ennek ellenére mégsem a vírus a pályalehagyás legfőbb mozgatója  – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az Indexnek adott évértékelő interjújában.

Balogh arról, hogy valóban jár-e minden ápolónak a kormány által megígért 100%-os táppénz, azt mondta: sajnos még mindig nem.

„Hiába állami fenntartásúak a kórházak, ebben olyanfajta szokásjog alakult ki, hogy míg az egyik helyen magától értetődő a 100%-os táppénz a másikban csak 60% jár.”

Elmondta azt is, szerinte a felmondás kockázata nem a Covid19 járvány miatt magas, mivel a jelenleg is közegészségügyben dolgozó ápolók már elfogadták, hogy veszély esetén is helyt kell állniuk,

sokkal inkább az egészségügyi dolgozók jogviszonyát megváltoztató törvény miatt tervezik sokan a pályaelhagyást.

A Covid-osztályokon dolgozók pluszjuttatásairól elmondta, van, ahol semmit sem kapnak az életüket különösen veszélyeztető ápolók, az átlag ugyan 40 ezer és 100 ezer forint között alakul, azonban a két szélső érték 0 és 200 ezer – vagyis van, ahol semmi sem jár a frontvonali küzdelemért.

A szakdolgozói kamara elnöke szerint problémás, hogy 2021. március elsejétől az állami egészségügyi intézményeknél megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, január elsejével eltörlik a kollektív szerződést, és ezzel a szerzett jogok is megszűnnek. A közalkalmazotti jogviszony szerint a végkielégítés mértéke akár nyolc hónapnyi összeg is lehet, az új jogviszonyban viszont maximum 1–3 hónap.

„Külön engedélyeztetni kell a másodállásokat, de még nem tudni, kinél. Ezek olyan kedvezőtlen irányú változások, amelyek sokakat fognak arra késztetni, hogy komolyan elgondolkodjanak azon: a járványveszély elmúltával maradjanak-e a közellátásban, vagy inkább valamely magánszolgáltatónál, esetleg más szektorban vagy más országban próbáljanak meg boldogulni.”

Az új jogviszony elfogadottságáról a kamara felmérést is készített, ezt 30 ezren töltötték ki, közülük mindössze 6 százalék mondta biztosra, hogy aláírja azt, 31 százalék pedig a „biztosan nem írja alá” opciót jelölte meg.

Az elnök szerint jelenleg olyan kezdő fizetésre lenne szükség az ágazatban, ami mellett a pályakezdőknek eszébe sem jutna külföldre menni, vagy más szakmába kezdeni. A jelenlegi hazai 273 ezer forintos bruttó kezdőfizetés a nyomába sem ér az osztrák 2000 euró körül (710 ezer forint) vagy az ennél is magasabban alakuló német béreknek.

„Július 1-jén még optimistán néztünk az év elé, mert az egészségügyi dolgozók is kaptak egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést, és ez óriási fegyvertény volt. A kontraszt ezért még nagyobb, hiszen az eltelt hat hónap brutálisabb volt, mint az első hat”

– mondta Balogh.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán