Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A vétópaktum miatt szólalkozott össze Donáth Anna és Puzsér Róbert

A vétó ügyében tegnap született megállapodás kapcsán szólalkozott össze Donáth Anna, momentumos Európai Parlamenti képviselő és Puzsér Róbert (ex-főpolgármester jelölt) publicista, Puzsér Facebook-oldalán.

Puzsér Róbert egy posztban reagált Donáth Anna azon közleményeire, amiben az EP képviselő a tegnapi megállapodást győzelemként könyveli el. A publicista a képviselőnek címzett posztjában úgy fogalmaz:

„Nem az a baj, hogy vereséget szenvedsz az uniós pénzek és a jogállami kritériumok frontján. Orbán Viktort eddig is mindig megmentette Angela Merkel meg a német nagytőke, és ez nyilván a jövőben is így lesz.”

Puzsér szerint a baj az, hogy Donáth győzelmet hazudik ott, ahol „semmi más nincs, csak a vállalás csődje”, illetve győzelemnek állítja be, a jogállam fogalmának leszűkítését az uniós pénzek jogszerűségére.

„Mi lett a médiaviszonyokkal, mi lett a pártfinanszírozással, mi lett az agyonmanipulált választási törvénnyel, Anna?”

Puzsér szerint azonban még van lehetősége a momentumos képviselőnek fordítania a helyzeten, hiszen a vétó nem csak Orbán Viktor, hanem az Európai Parlament kezében is ott van, ehhez azonban szerinte Donáthnak most a hamis ünneplés helyett szövetségeseket kéne keresnie.

Szerinte ez az alku nevetségessé teszi az Európai Uniót, az Európai Parlamentet, benne Donáthtal, mivel „egy korrupt, autoriter önkényúr azt tesz, amit akar, ha kellő profitot biztosít a német cégeknek”.

Puzsér Róbert teljes posztja:

Kedves Donáth Anna!

Nem az a baj, hogy vereséget szenvedsz az uniós pénzek és a jogállami kritériumok frontján. Orbán…

Közzétette: Puzsér Róbert – 2020. december 9., szerda

Donáth Anna a poszt alatt kommentben válaszolt a publicista üzenetére, a korábban már megjelentett „13+1 pont a jogállamisági mechanizmusról – a jelenlegi helyzet alapján” posztjának szövegével. A 13 pont végigveszi, hogy igenis bekerült a jogállamisági mechanizmus feltételt a költségvetési tervezet szövegbe, amitől egyébként sem várták hogy 2022-ig megbuktatja Orbán Viktort, ennek ellenére ezt nem könyvelheti el sikerként.

Felsorolja azt is, hogy milyen hatóereje és jogszabályi kötőereje van a tanácsi konklúziónak, de megjegyzi azt is, ez egyelőre csak egy kiszivárgott szöveg, biztosat még nem tudni.

„Elszomorító, hogy az ellenzéki véleményvezérek félinformációk alapján a helyzet értelmezése helyett azt az intellektuálisan kényelmes utat választják, hogy megírják a sokszor minden alapot nélkülöző és téves jogértelmezésen alapuló „Orbán nyert” narratívákat. Mi azért vállaljuk be azt, hogy ezzel a fősodorral szembe megyünk, mert őszintén úgy gondoljuk, igazunk van.”

Donáth Anna teljes 13 pontja itt olvasható: 

13+1 pont a jogállamisági mechanizmusról – a jelenlegi helyzet alapján.

1. A kiindulási alap, hogy jelen állás szerint…

Közzétette: Donáth Anna – 2020. december 10., csütörtök

A vétó-ügy szélesebb körű tanulságait a jelenlegi EU-s helyzetére és Magyarországra nézve Tóth Csaba Tibor tegnap 5 pontban foglalta össze. Ezek közt találjuk a tényt, hogy Orbán Viktornak és a lengyel kormánynak a járványhelyzet ellenére sikerült győzelmet aratniuk a legfontosabb kultúrharcos kérdéseik jogi szövegbe iktatásával. Azt, hogy ugyan nem sikerült a jogállamisági feltételeket teljesen kiszedetniük a szövegből, azonban azt jó időre sikerült elnapoltatniuk.

Ahogy az is nagy tanulsága a vétó-ügy tegnapi fejleményeinek, hogy az Európai Unió ismét zárt ajtók mögött, az emberek kizárásával hozott meg fontos döntéseket.

A szöveg alapján Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett törvénytervezetbe.

Mivel a két ország garanciát kapott arra, hogy addig nem használják a jogállamisági mechanizmust, amíg az európai bíróság nem dönt annak EU-s joggal való összhangjáról.  Illetve a Tanács a napokban zajló EU csúcson kiad egy nyilatkozat amiben rögzíti, hogy a mechanizmust kizárólag az európai pénzek elköltésének kapcsán lehet majd alkalmazni.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd