Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Romló egészségi állapota miatt átadja a hatalmat fiának az iráni legfelsőbb vezető

Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah gyorsan romló egészségi állapota miatt átruházta fiára hatalmi hatásköreit, miközben országa és Izrael között fokozódik a feszültség, miután meggyilkolták az iráni atomprogram egyik kulcsfiguráját a múlthéten.

Mohamad Ahwaze iráni újságíró a Twitteren számolt be róla, hogy az ajatollah és Hasszán Rohani iráni elnök közötti, péntekre tervezett találkozót is le kellett mondani Hámenei romló egészsége miatt. A legfelsőbb vezető, meg nem erősített források szerint, prosztata rákkal küzd, ami egyik napról a másikra súlyosbodott.

A 81 éves vallási és politikai vezető ezért fiának, Mojtaba Hámeneinek adta át hatásköreit.

Éppen akkor, amikor az ország és Izrael közti feszültség november 27-e óta fokozódik, miután aznap meggyilkolták az iráni atomprogram egyik vezetőjeként számon tartott tudóst, Mohseh Farizadehet, Teherántól nem messze.

A BBC információi szerint az iráni védelmi minisztérium azt közölte, hogy Farizadehre felfegyverkezett terroristák támadtak Damavand városánál, akik tűzharcba keveredtek a tudós testőreivel. A támadás körülményeiről eltérő információk vannak, több médium arról számolt be, hogy Farizadeh autója előtt felrobbant egy autó, ezt követően kezdtek el rá tüzelni. Farizadeh ekkor sérült meg súlyosan, innen szállították kórházba, ahol az orvosok már nem tudták megmenteni a tudós életét. Iráni hatóságok arról számoltak be, hogy több terroristát is sikerült likvidálniuk, azonban állítólag több civil is életét vesztette.

Az ország külügyminisztere, Mohammad Dzsavád Zarif Izraelt tette felelőssé a támadásért. Az Iráni Forradalmi Gárda bosszút is esküdött Farizadeh haláláért.

A tudós meggyilkolása idén a második támadás iráni vezető ellen, miután Donald Trump által januárban megölette a közel-keleti ország második embereként számon tartott Kászim Szulejmánit.

A legfelsőbb vezető hatalomátadása még azért is lehet most fontos, mert Joe Biden megválasztott elnöktől sokan várják a 2015-ben Obama által megkötött, majd 2018-ban Trump által felbontott iráni atomalku valamilyen formában való felújítását.

Ali Hámenei 1989-ben, Ruhollah Khomeini ajatollah halála után lett az ország elsőszámú embere. Több, mint harminc éves uralkodásával a Közel-Kelet egyik leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője, és talán az egyik legnagyobb jelentőségű is.

Az 1979-es iráni iszlamista forradalom idején, annak vezetőjének, Khomeini ajatollahnak volt hűséges követője, majd később az ország  elnökeként az iraki-iráni háború kulcsfigurája lett.

Legfelsőbb vezetőként, az elnök korlátozott hatalmához képest, neki szinte korlátlan hatalma van. Az övé az utolsó szó az ország gazdasági, oktatási,  törvényhozásai, egyszóval minden belügyi kérdésében. Ő a katonaság, a hírszerzés és a rendőrség feje, és ő vezeti az állami televízió és rádió adókat is. Ezenkívül ő helyezi hivatalukba a minisztereket, elnököket és ő dönthet azok lemondatásáról is, ahogy a választások mikéntjét, időpontját is ő szabja meg.

Emellett, ami talán még fontosabb, ő dönt a hivatalos iráni külpolitikáról.

Az iráni-amerikai konfliktusról és helyzetről két részes elemzésben írtunk hosszabban.

(Newsweek)