Naszrín Szotudé iráni jogvédő aktivistának vissza kellett mennie a börtönbe, miután november elején megromlott egészségügyi állapota miatt kiengedték – számolt be róla a Neues Deutschland.
Idén az aktivista emberi jogi munkássága elismeréseként megkapta az alternatív Nobel-díjat.
A díjat Jakob von Uexküll német-svéd író, egykori európai parlamenti képviselő hozta létre azzal a céllal, hogy olyanokat díjazzanak, akik elkerülték a hivatalos Nobel-bizottság figyelmét, négy díjazottja fejenként egymillió svéd korona elismerésben részesül.
Jelenlegi börtönbüntetését 2018 óta tölti, hivatalosan államellenes propaganda vádjával 33 és fél év börtönre, valamint 148 vesszőcsapásra ítélték, legkorábban 12 év után, 2030-ban szabadulhat a most ötvenhét éves Naszrín a hírhedt Garcsak női börtönből. Az államellenes propaganda abban nyilvánult meg, hogy ügyvédként a kötelező hidzsábviselés ellen tiltakozó aktivistákat védett, amivel a vád szerint egyébként prostitúcióra is buzdított.
A Center for Human Rights in Iran (CHRI, Iráni Emberijogi Központ) elítélte Szotudé (ismételt) bebörtönzését. Hadi Ghaemi vezérigazgató úgy fogalmazott,
„Naszrín Szotudé visszaszállítása a börtönbe az igazság megcsúfolása, ami veszélyezteti az életét, és megvilágítja, mennyire semmibe veszik az iráni hatóságok a jog uralmát”.
Naszrínt annak ellenére szállították vissza a börtönbe a hatóságok, hogy orvosai még két hét börtönön kívüli lábadozást javasoltak, azonban az ügyészség nem tartotta fontosnak figyelembe venni véleményüket. Férje, a szintén jogvédő Reza Khandan Facebook oldalán jelentette be, hogy vissza kell mennie a börtönbe, az alábbi poszttal:
„Kedves barátaim és emberi jogi aktivisták!
Megmondták nekem hogy menjek vissza a börtönbe, és a mai nappal vissza is fogok térni a börtönbe, ahol cellatársak százait hagytam hátra, ahol a szívemet hagytam. Mindig így van. Ezen körülmények között nem szeretnék arról beszélni, milyen érzés volt, hogy a koronavírus miatt nem tudtam megölelni a gyerekeimet.
Mindazonáltal kötelességem, hogy aggodalmamat fejezzem ki Ahmadreza Dzsalali helyzetét illetően, és felhívnjam az ügyére mindenki figyelmét, aki támogatni tudja. Engedjétek szabadon Ahmadreza Dzsalalit még ma.
Naszrín Szotudé”
Dzsalali svéd-iráni tudós, akit Iránban kémkedés vádjával ítéltek halálra. Az iráni rezsim azzal szítja a hangulatot, hogy az ítéletet mihamarább végrehajtják, más elemzők szerint fogolycserék során szeretnék használni a tudóst.
A jogvédő korábban ötvennapos éhségsztrájkkal hívta fel a figyelmet a politikai fogvatartottak helyzetére és a börtönökben uralkodó állapotokra, különösképp a zárt intézetekben bozóttűzszerűen terjedő koronavírus veszélyeire, melyet maga is elkapott.
Munkásságával évtizedek óta küzd a szélsőségesen patriarchális Iránban a nők elnyomása, valamint a halálbüntetés ellen, az emberi jogok érvényesüléséért, ezen munkássága miatt már korábban is ítélték szabadságvesztésre. Naszrín 2012-ben megkapta a Szaharov-díjat, amit az Európai Parlament jogvédők és a gondolatszabadság elismeréseképp adományoz minden évben.
Tamás Gáspár Miklós korábban nálunk megjelent írásában is megemlékezett a jogvédőről, részben az Amnesty International honlapjáról idézve:
„»Naszrín Szotudeh annak szentelte az életét, hogy megvédje a nőket, és szembeszálljon a halálbüntetéssel. Elképesztő, hogy az iráni hatóságok emiatt akarják börtönbe küldeni. Elítélése is csak megerősíti, hogy az iráni rezsim a nők jogainak egyik legkegyetlenebb elnyomója a világon.«
Ez a legdurvább jogvédő elleni ítélet, amelyet az Amnesty International az elmúlt évek során Iránban dokumentált. Azt sugallja, hogy a hatóságok magasabb fokozatba kapcsoltak a jogvédők elnyomásában.
Naszrínt otthonában tartóztatták le még 2018. június 13-án. Ezen a héten az evini börtön személyzete szólt neki, hogy az ellene felhozott mind a hét vádpontban bűnösnek találták, és 33 év börtönre és 148 korbácsütésre ítélték. Az ellene felhozott vádak között, amelyek mindegyike békés emberi jogi munkájához kötődik, olyanok szerepeltek mint »korrupcióra és prostitúcióra való felhívás«, »nyíltan bűnös cselekedet elkövetése azáltal, hogy nem viselte a hidzsábot a nyilvánosság előtt« és a »közrend megzavarása«.
A bíróság az iráni büntető törvénykönyv 134. szakasza alapján járt el, amely megengedi a bíróknak, hogy a törvényi maximumnál súlyosabb büntetést szabjanak ki, ha a vádlott ellen több mint három vádpont van. A Naszrín ügyében eljáró bíró, Mohammad Moghiszeh mind a hét vádpontban a legsúlyosabb büntetés mellett döntött, majd még plusz négy évet adott hozzá a végső ítélethez, így a maximum 29 év helyett végül 33 évet kapott az emberi jogi ügyvéd. [Korábban még 5 évet kapott.]
»Egy jogvédőt bebörtönözni a munkája miatt felháborító, de az a tény, hogy a bíró még a törvényi maximumnál is többet szabott ki, egészen elképesztő igazságtalanság« – mondta Philip Luther ügyvéd.”
