Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szállókon dolgozó szociális munkások és a hajléktalan emberek rendszeres tesztelését kéri az AVM

Ez a cikk több mint 4 éves.

Kampányt indít az A Város Mindenkié csoport a hajléktalan emberek és az alapellátásban dolgozó szociális munkások rendszeres és ingyenes koronavírus szűrővizsgálatáért, írják közleményükben. A szociális ágazatban dolgozók egy jelentős része – az alapellátásban foglalkoztatottak túlnyomó többsége – ugyanis kimarad a kormányhivatal által biztosított gyorstesztelési folyamatból.

Az 509/2020. (XI. 19.) kormányrendelet alapvetően a „szociális intézményben dolgozó személyek” szűrővizsgálatát írja elő, amely a hajléktalanellátásra nézve gyakran azt jelenti, hogy a nappali melegedők dolgoztóit, illetve az utcai szociális munkásokat általában nem tesztelik. Ezeknek a dolgozóknak a szűrésre leginkább akkor van esélyük, ha a munkáltatóik éjjeli menedékhelyeket, illetve átmeneti szállókat is működtető, integrált intézmények, utóbbiak ugyanis a szakellátás körébe tartoznak.

Pedig a nappali melegedőkben alkalmazott, illetve az utcákat járó szociális munkások éppúgy ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint az antigén gyorstesztes szűrésen rendszeresen áteső, szerencsésebb kollégáik.

„A Város Mindenkié minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy – a vonatkozó kormányrendelettel összhangban – teszteljék a hajléktalanellátás alapszolgáltatásaiban dolgozó szociális gondozókat és szociális munkásokat is – és egyáltalán: a szociális ágazat valamennyi foglalkoztatottját”

Az AVM emellett azt is hangsúlyozza, hogy a szűrővizsgálatokat a hajléktalan emberekre is ki kellene terjeszteni. Egy világjárvány ugyanis nemcsak azért jelent hatalmas terhet az otthontalanok számára, mert az egyébként is alig elviselhető életkörülményeiket méginkább megnehezítik a járványügyi korlátozások, amelyek semmilyen módon nem reflektálnak azokra, akik otthon hiányában nem tudnak hazamenni –

hanem azért is, az utcán és az ellátórendszer különböző szegmenseiben töltött hónapok és évek viszontagságai miatt egészségi állapotuk többnyire leromlott, magas átlagéletkoruk és a tömegszállásokon jellemző túlzsúfoltság miatt a fertőzés különösen súlyos lefolyású betegséggel fenyegeti őket.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapcsomag részeként, érvényes egészségbiztosítási jogviszony igazolása nélkül is biztosítani kell a Magyarországon tartózkodó személyek számára a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot. Ez az ellátás tehát megilletné a hajléktalan embereket is, ám eddig erre politikai akarat nem mutatkozott.

Nehéz megmondani, hány hajléktalan ember élhet Magyarországon, hiszen hivatalos, állami keretek között nem történik felmérés számukról: egyedül a Február Harmadika munkacsoport végzi el minden évben önkéntes adatfelvételét, akik az említett napon felkeresik az összes fedél nélkül élőt, illetve emellett mindig más-más tematika alapján végeznek felmérést. A tavalyi adataik alapján 2300-an aludtak el a tél leghidegebb napjain közterületen, valamint 6268-an hajléktalanszállón, amely összesen 8568 főt jelent.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton