Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Michal Bobek mai indítványában azt javasolja, hogy a bíróság „utasítsa el Magyarországnak a Parlament azon állásfoglalásával szemben benyújtott keresetét, amely az Európai Unió alapértékei általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárás megindítására vonatkozik”.
Azaz Bobek szerint az Európai Parlament nem követett el procedurális hibát, amikor elindította Magyarországgal szemben 2018-ban a Sargentini-jelentés alapján a hetes cikkely szerinti eljárást.
A jelentés elfogadásához a Parlament kétharmados támogatására volt szükség, a magyar kormány szerint ez nem történt meg a szavazás során, mivel nem volt meg a kellő számú „igen” szavazat. A kormány álláspontja szerint a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen szavazatra lett volna szükség a többség eléréséhez, a végső eredmény ehhez képest 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazat volt. Erre hivatkozva Magyarország beperelte a parlament döntését az Európai Unió Bíróságán.
Bobek főtanácsnok indítványa még nem jelenti azt, hogy a bíróság végül valóban el fogadja utasítani a magyar kormány keresetét, de elég valószínű előrejelzése lehet a végső döntésnek.
#AG Bobek Opinion: the Court should dismiss #Hungary’s action against the @Europarl_EN’s resolution on the triggering of a procedure for determining the existence of a clear risk of a serious breach by Hungary of the #EU’s fundamental values #RuleofLaw https://t.co/BXuldkaxWx
— EU Court of Justice (@EUCourtPress) December 3, 2020
Bobek arra alapozza saját állásfoglalását, hogy bár a parlamenti szavazások rendjét szabályozó cikk az EU működéséről szóló szerződésben nem határozza meg, hogy valamely szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához a mellette és az ellene leadott szavazatok mellett tartózkodásokat is figyelembe kell-e venni, de az EP a kérdéses szavazás során az eljárási szabályzatban szereplő
azon szabályt követte, amely úgy rendelkezik, hogy a tartózkodásokat nem kell figyelembe venni, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.
A főtanácsnok kimondja, hogy a Parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya a tényállás megvalósulása idején alkalmazandó változatában úgy rendelkezett, hogy „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”, és ily módon egyértelműen kizárta a tartózkodásokat. A Szerződések pedig ebben az esetben nem írtak elő kivételt.
A Sargentini-jelentés alapján az EP 2018. szeptember 12-én szólította fel a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy mivel Magyarországon az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve, ezért a tagállamok folytassák le a 7-es cikkely szerinti eljárást. Az eljárás folytatásáról illetve lezárásáról azonban eddig nem született döntés.
