Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kassai Dániel: Egy sikeres népszavazási kampánnyal végre valódi teljesítményt mutatna fel az ellenzék

A 2022-es választást is meghatározó ellenzéki kampányt indítana útjára jövőre a ferencvárosi atlétikai stadion megépítése elleni országos népszavazással Kassai Dániel volt LMP-s politikus. A 2020-as év egyetlen hitelesített népszavazási kezdeményezésének gazdája azt reméli, az aláírásgyűjtés életet lehelhet a kiüresedett ellenzéki politizálásba. Rosszabb helyzetből indulhat-e az új kampány a járvány idején, mint a Momentum emlékezetes, négy évvel ezelőtti NOlimpiája, és vajon felülírhatja-e a főváros és a kormány kompromisszumát? Interjú.

2020. áprilisi drónfotó a leendő stadion és park területéről. Kép: StadiOFF

Mérce: 2019 őszén a hatályos törvények miatt az önkormányzati választások után 40 napig nem lehetett elkezdeni az aláírásgyűjtést az atlétikai stadion elleni népszavazáshoz, ezalatt Ferencváros és a fővárosi önkormányzat kompromisszumot kötött a kormánnyal, zöld utat adva a projektnek. A jogi huzavonán vagy inkább a pártokon múlt elsősorban, hogy akkor nem lett semmi a referendumból?

Kassai Dániel: Noha az NVB tavaly és idén is elkaszálta elsőre a népszavazási kezdeményezést, a jogi procedúrát ahogy most is, akkor is végigküzdöttük. Inkább a pártokon múlt, hogy akkor nem indult aláírásgyűjtés, abszolút politikai döntés volt, hogy végül nem kezdtünk bele.

Én még az önkormányzati választások előtt adtam be először a kérdést. Akkor az eredeti szándék az volt, hogy egyrészt persze, ne épüljön meg a stadion, másrészt viszont az is cél volt, hogy az önkormányzati választási kampányban segítséget nyújtson az ellenzéknek az aláírásgyűjtés. Ez aztán azért nem valósult meg, mert a Kúria csak az őt kötelező 90 napos határidő legvégén engedte át a népszavazási kérdést, ez viszont már pár nappal az önkormányzati választások utánra esett.

Miután győzött az ellenzék Budapesten, megkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal, és sajnos született egy – szerintem továbbra sem előnyös – megegyezés.

Kassai Dániel idén június 30-án másodszor is benyújtotta a népszavazási kezdeményezést az atlétikai stadionnal kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az NVB első körben megint elutasította, de két héttel ezelőtt a Kúria végzése újra kimondta: megtartható az országos népszavazás.

A beadott, és immáron jóváhagyott kérdés így hangzik:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksári Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?”

M: Rossz üzletet kötött akkor a főváros a kormánnyal?

K.D.:A kompromisszum arról szólt, hogy Budapest 50 milliárd forintot kap öt évre lebontva egészségügyi fejlesztésekre. Egyrészt ennek az összegnek egy része már akkor rendelkezésre állt a megegyezéstől függetlenül is az Egészséges Budapest Program keretein belül. Másrészt pedig öt éven keresztül évi 10 milliárd forint 23 kerületre leosztva máris nem tűnik különösebben sok pénznek egészségügyi fejlesztésre. A másik oldalon pedig ott fog állni egy 300 milliárdos stadion.

Ennek az optikája sem jó: olyan mintha átengednénk egy olyan beruházást, ami nemcsak, hogy sok embernek nem tetszik, de rengeteg korrupciós elemet is magában hordoz.

November 2-án megkötötték a szerződést az építési munkálatokra a Záév Építőipari Zrt.-vel és a Magyar Építő Zrt.-vel.A Záév Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Magyar Építő Zrt. pedig Paár Attila WHB építőipari cégcsoportjához tartozik, és részben az ÉPKAR Holding Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van. A 24.hu korábban a bontási jegyzőkönyv alapján írta meg, hogy az alvállalkozók közt van a Mészáros csoportból a Mészáros és Mészáros Kft. és a V-Híd Zrt., valamint Szíjj László Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft-je is.

Emellett azért sem tartom egy jó megállapodásnak, mert most már tudjuk, hogy 88 milliárddal kevesebb fog jövőre befolyni a fővárosi büdzsébe, és ebben még nincsenek benne a kerületek egyenként. Mi a XVIII. kerületben négymilliárddal kevesebből fogunk gazdálkodni. Nagyon nagy a baj, vissza kell vágni a fejlesztéseket, és arányaiban az, hogy kapnak évente összesen 10 milliárd forintot a budapesti kerületek, az a milliárdos elvonásokhoz képest egyszerűen nem segítség.

Kassai Dániel. Fotó: Ravasz Balázs

M.: Az idő ezúttal sem a népszavazási kezdeményezésnek dolgozik: a stadion tereprendezése már megtörtént, 2023-ig fel kell húzni a világbajnoksághoz, miközben amíg a veszélyhelyzeti szabályok érvényben vannak, még aláírást sem lehet gyűjteni.

K.D.: Az időtényező miatt annyira nem aggódok. Igaz, hogy most 90 napig nem lehet ugyan aláírást gyűjteni, ez azonban segítséget is jelent abban az értelemben, hogy ezalatt fel lehet rá készülni.

Lehet embereket toborozni, csinálni egy közvélemény-kutatást arról, hogy hányan lennének hajlandóak segíteni a gyűjtésben, plusz meg lehet keresni a pártokat és meg lehet győzni őket a részvételről. Az idő pont, hogy nekünk dolgozik, mert közelednek a 2022-es választások, a pártoknak pedig fel kell mutatniuk valamilyen valós teljesítményt.

Az nem valós teljesítmény, hogy kimennek Mészáros Lőrinc tihanyi nyaralója elé tüntetni azzal, hogy nem szeretjük Mészáros Lőrincet, és tartanak ebből egy sajtótájékoztatót. Az csak kommunikáció. A parlamenti munka is rég kiüresedett, hiszen érdemi vitára nem járnak be a kormánypárti képviselők, csak a szavazásokon vannak jelen tömegével. Az ellenzék pedig most már azokkal az eszközökkel sem nagyon tud élni, amelyekkel eddig felhívta az emberek figyelmét, súlyosan megbüntetik őket a különböző performanszok miatt. Elmondják a beszédeiket, felteszik a Facebookra, Youtube-ra, és ezzel nagyjából ki is merül a parlamenti munka, mivel az elmúlt 10 évben az ellenzéki módosító javaslatok 98 százalékát nem engedték át még a bizottságokon se, persze ennek oka a kormány hatalmi gőgje. Több értelmét látom, hogy az utcán szólítsuk meg az embereket, és ezen keresztül próbáljunk változtatni a dolgokon.

Ha 2022-ben az ellenzék nyerni akar, ahhoz meg kell mozgatni az aktivistáit és a választókat is.  Ha az egyik párt beleáll egy ilyen aláírásgyűjtésbe, ami tegyük fel, hogy sikeres lesz, akkor az egy kisebb párton akkorát lökhet, hogy simán bejuttathatja a parlamentbe, egy nagyobb pedig egyértelműen a legerősebb ellenzéki párttá is válhat.

M.: A pártokat mellé lehet állítani az ügynek azok után, hogy mind Ferencvárosban, mind a fővárosi közgyűlésben egyhangúlag legitimálták a megegyezést a kormánnyal?

K.D.: Mindegyik ellenzéki párt folyamatosan arról beszél, hogy mennyire korrupt Mészáros Lőrinc, de az szerintem a választók szemében is nagyon visszás, hogy eközben belecsapnak a tenyerébe, és hagyják azt, hogy felépítsen egy ekkora stadiont. Beszéltem olyan vállalkozóval, aki azt mondta a bontással és a tereprendezési munkákkal kapcsolatban, hogy kétmilliárd forintból is meg lehetett volna csinálni nyolcmilliárd helyett, maga a stadion építése is most már 204 milliárdnál jár a legutolsó hírek szerint, és a telekvásárlás is 16 és fél milliárd volt.

Közmeghallgatás Ferencvárosban az atlétikai stadionról 2020.július 30-án. Fotó: Mérce

M.: Hogyan kezd hozzá az aláírásgyűjtés szervezéséhez?

K.D.: Fel fogjuk venni a kapcsolatot azzal a több ezer aktivistával, akik a Hadházy Ákos által elindított „Csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez” című aláírásgyűjtésben vettek részt, akkor ugye országosan 680 ezer aláírást gyűjtöttünk végül. Százat már személyesen felhívtam közülük, és ebből kilencvennyolc azt mondta, hogy Mészáros Lőrinc ellen bármikor bármit gyűjt, aláír, segít.

Ha megvan az a bázis, aki tényleg rá tudja szánni az időt és energiát a gyűjtésre, akkor akár még pártok nélkül is meg lehet csinálni. Nyilván önkéntesekkel gyűjteni sokkal nehezebb, mint olyan emberekkel, akik végig ott vannak a pultnál vagy azért, mert pénzt kapnak érte a párttól vagy mert egyszerűen annyira elkötelezettek. Szerintem arra lehet számítani, hogy ha pártok nélkül elindítjuk a gyűjtést, de látszani fog, hogy ez egy sikeres kezdeményezés, akkor biztos, hogy ott teremnek majd a pártok, és be fognak kapcsolódni ők is.

M.: Óhatatlanul párhuzamot von az ember a Momentum 2016-os NOlimpia-kampányával. Mennyire érvényes összehasonlítási alap az akkori kampány a mostanihoz, illetve az ellenzék akkori állapota a jelenlegihez képest? 

K.D.: Én nem látok óriási változást 2017-hez képest a pártok állapotában. Az ellenzéknek nagyon kell kapaszkodnia, ha 2022-ben nyerni akar. Az, hogy jövő januárig megegyeznek arról, hogy kikből áll majd a 106 egyéni jelölt, az egy dolog. Ettől még nem fognak választást nyerni. Akkor fognak nyerni, ha lesz egy-két olyan téma, amivel meg tudják mozgatni az embereket, amivel sikereket tudnak elérni, ilyen az atlétikai stadion ügye is. Egy Mészáros Lőrinc elleni kampány könnyen érthető, és fel lehet építeni úgy, hogy az sikeres legyen.

A NOlimpia annyiban más volt, hogy az csak budapesti aláírásgyűjtés volt, és ott egy hónap alatt kellett összegyűjteni a szükséges mennyiséget, ennek ellenére ez idő alatt 266 ezer aláírást gyűjtöttek, és az akkori fővárosi közgyűlés ennek hatására vissza is vonta a 2024-es olimpiai pályázatát.

Ennek az a tanulsága, hogy Budapesten biztos sikeres lesz egy gyűjtés, nekünk ráadásul egy helyett négy hónapunk lenne rá, viszont bázisként tekinthetnénk Budapest mellett a vidéki nagyvárosokra is. A NOlimpiával kapcsolatban érdemes felidézni, hogy az agglomerációból sokan panaszkodtak, hogy nem írhatják alá az íveket, előlük most elhárul ez az akadály. Egyedül a logisztikában jelent nehézséget az, hogy az új szabályok szerint minden elvesztett aláírásgyűjtő ív 1000 forintba kerül, amit adott esetben majd rajtam fognak behajtani mint a népszavazás kezdeményezőjén.

A ferencvárosi civilekből álló StadiOff csoport idén tavasszal úgy gondolta, a koronavírus-járványnak felül kellene írnia a stadionépítés szándékát, ezért májusban petíciót indított Stadion helyett parkot a Duna-partra címmel, amit több mint 22 ezren írtak alá az Ahang felületén.

Egyébként népszavazási kérdéseket is egyre kevesebben adnak már be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Egyrészt azért, mert politikai alapon mindegyiket elkaszálja az NVB: 2020-ban eddig csak az én kérdésem ment át, és az is csak azért, mert pénzt és energiát szántunk arra, hogy ügyvédek segítségével a Kúriáig vigyük a dolgot. A másik oka pedig az, hogy a törvények miatt is nehéz már olyan kérdést beadni, ami az emberek hétköznapjairól szól, és érintené őket. Nem lehet költségvetést érintő, anyagi vonzatú népszavazást kezdeményezni, tehát nem mondhatjuk azt például, hogy innentől felemelnénk a családi pótlékot a duplájára.

A stadionos téma viszont szerencsére átment, és ebből lehet gazdálkodni.

2020. áprilisi drónfotó a leendő stadion és park területéről. Kép: StadiOFF

M.: A járvány egyelőre keresztbe tesz az aláírásgyűjtésnek, de közben ki is élezi a kormány és az ellenzék közti feszültségeket. Mit gondol, ez a sajátos helyzet inkább jó, vagy inkább rossz a kampány szempontjából?

K.D.: Az emberekben van egy olyan tenni akarás, ami a járvány miatti bezárkózás idején frusztrációt okoz. Láttuk korábban, hogy bizonyos ügyekben kinyilvánítják az elégedetlenségüket, legyen az a Tanítanék Mozgalom megmozdulásai vagy 2018-ban a Mi vagyunk a többség százezres tömegtüntetése. Én abban bízom, hogy amikor vége lesz a járványidőszaknak, meglesz bennük az igény, hogy kimenjenek az utcára, a témát pedig mi tudjuk adni nekik.

Címlapkép: Kassai Dániel. Fotó: Ravasz Balázs