Az Alkotmánybírósághoz fordult a Miskolci Törvényszék a közigazgatási salátatörvény keretében elfogadott, transzneműeket diszkrimináló 33-as paragrafus alaptörvény-ellenessége miatt, írja a Háttér Társaság közleményében. Magyarország Alaptörvénye szerint az ilyen bírói kezdeményezések esetén az Alkotmánybíróságot szigorú határidők kötik: soron kívül, de legkésőbb a bírói kezedményezés kézhezvételét követő kilencven napon belül döntenie kell az alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangjáról.

Az Országgyűlés fideszes kétharmada széleskörű nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére május 19-én fogadta el a közigazgatási törvényt, amelyet néhány nappal a járványügyi szükségállapot kihirdetése után nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A törvény 33. paragrafusa gyakorlatilag megtiltja a transzneműséget Magyaroszágon: jogszabályba foglalták, hogy mostantól nem lehet hivatalosan nevet és nemet változtatni, arra kényszerítve embereket, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. Továbbá azt is kimondja, hogy a biológiai nemet tekintve csak férfiak és nők léteznek, ezáltal figyelmen kívül hagyva az interszex emberek létezését.

A Háttér Társaság szerint  Budapest Főváros Kormányhivatala a korábban létező jogi szabályozás ellenére már évek óta nem bírálta el a transznemű emberek kérelmeit, így a hivatalban májusra nagyszámú ilyen kérelem halmozódott fel. Ahelyett, hogy a Kormányhivatal a kérelmeket az új jogszabály alapján maga utasította volna el, azokat a kérelmezők születési helye szerinti anyakönyvvezetőkhöz továbbította. De az anyakönyvvezetők sem tehettek mást az új jogszabály alapján, mint hogy elutasítsák a kérelmeket.

Több tucatnyi kérelmező viszont nem hagyta annyiban az ügyet és a Háttér Társaság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. A keresetben arra hivatkoztak, hogy

az elfogadott jogszabály az emberi méltóság sérthetetlenségét és a magánélet védelmét biztosító alaptörvényi rendelkezésekbe ütközik, és hogy az Alkotmánybíróság a korábbiakban már megállapította: a transznemű emberek esetén a nem- és az ehhez kapcsolódó utónév változtatás a transz emberek korlátozhatatlan alapvető joga.

Továbbá arra is hivatkoztak, hogy a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes esetjoga is biztosítja ezt a jogot a transz emberek számára, tehát az elfogadott jogszabály nemzetközi szerződésbe is ütközik. Emellett pedig alaptörvény-ellenes az is, hogy az új rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, ami szerzett jogot sért és a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik.

Ez a rendelkezés különösen annak fényében visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására.

A Miskolci Törvényszék múlt heti döntésében egyetértett a kérelmezővel, és bejelentette: kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a vitatott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását. Az Alkotmánybírósághoz fordulás ellen az alperes anyakönyvvezető képviselője sem tiltakozott.

Az Amnesty International, a Budapest Pride, a Prizma Közösség, a Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség már júliusban petíciót indított azért, hogy felhívják az alapvető jogok biztosának, Kozma Ákosnak a figyelmét a törvényre, illetve arra kérjék, hogy éljen alkotmányos jogával, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.

A jogi nemváltoztatás lehetőségének betiltása egyébként nem csak alkotmányellenes, de drasztikus hatással is van az érintettekre: a Háttér Társaság 2018 januárjában „A kirekesztés arcai” címmel egy kutatási projekt eredményeit adta közzé, amelyből kiderül: a magyar transznemű emberek 24%-a kísérelt már meg öngyilkosságot azért, mert kilátástalannak ítélte meg az életét, 40%-ukat pedig rúgták már ki amiatt munkahelyéről, mert transznemű. A kiadvány itt érhető el.