Orbán Viktor mai bejelentése alapján úgy tűnik, a kormány szélesebb körben, kevesebb feltétellel fogja támogatni a járvány lassítása miatti intézkedések által közvetlenül érintett ágazatok dolgozóit. Amíg tavasszal csupán csökkentett munkaidő esetén, és csak bonyolult feltételek teljesítése mellett vehették igénybe a cégek a támogatást, most a szerdától bezáró éttermek, szabadidős intézmények és szállodák dolgozóinak mindegyike számíthat valamilyen formában a munkabére egy részének állami kifizetésére.
Azonban ez, Büttl Ferenc közgazdász, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint még nem biztos, hogy elégséges.
A szakértő a Mércének elmondta, ugyan az pozitív fejlemény, hogy a kormány nem szinthez kötötten, hanem feltétel nélkül kifizetné a dolgozók bérének 50%-át, és járulékokat sem kell fizetni az említett ágazatokban tevékenykedő munkavállalók után, azonban a piac ilyen tipusú felszabdalása téves irány.
Mert az újabb bezárás, a turizmus és a vendéglátás leállása ugyan közvetlenül ezeket az ágazatokat érinti, közvetve az ezekhez kapcsolódó szegmensekben dolgozókat is súlyosan fogják érinteni. A lakodalmak betiltásával a zenekarok, DJ-k, az éttermek és szállodák bezáratásával az azoknak beszállító termelők, a turizmussal szorosan összefonódó taxisok és üzletek is nehéz helyzetbe fognak kerülni.
A kormány érdeke természetesen, hogy minél kevesebb szakmát, ágazatot soroljon fel a kedvezményezettek között, hogy minél kisebb kiadást jelentsen számára a támogatásuk. Azonban az emberek érdeke ezzel szemben, hogy megőrizzék az anyagi biztonságukat, jövedelmüket.
Ezért Büttl Ferenc szerint általános jövedelem támogatásra lenne szükség, nem a piac feldarabolására, szétválasztására, mivel valamilyen mértékben, előbb-utóbb mindenkit érinteni fognak a korlátozások.
Persze biztosat a részletszabályozások holnapi megjelenéséig még nem tudhatunk, a kormány eddigi járványkezeléséből nem a bőkezűség, a munkájukat elvesztők és a dolgozók megsegítése az, amire számítani lehet.
Ahogy arról korábban is írtunk, Magyarország azon kevés közép-európai államok közé tartozik, ahol a koronavírus (előre látott) második hullámával nem indult újabb munkahelyvédelmi program.
A kormány tavasszal is viszonylag későn jelentett be bármilyen bértámogatási rendszert, és az is csupán elég szűk kör számára volt elérhető: a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális bértámogatás tehát 112 ezer forint volt.
Az első hullám „sajátosan magyar” kurzarbeit programjában, annak nyár végi lezárásáig csupán minden huszadik dolgozó kapott kormányzati támogatást a munkahelye megőrzésére.
Ráadásul a kormány az eredetileg a gazdaságvédelmi alapból a munkahelyek védelmére elkülönített 220 milliárd forintból mindössze 50 milliárdot költött el, alig a negyedét, ezzel a fejlett országokat tömörítő OECD-ben a sereghajtók között foglal helyet.
Büttl szerint a másik súlyos probléma, az intézkedések késeisége. A közgazdász úgy gondolja, ezeket a lépéseket 3-4 héttel ezelőtt kellett volna megtenni, mivel nem tudjuk, a járvány jelenleg milyen dinamikával terjed, ezért az sem kizárt, hogy a késés miatt egy-két héten belül újabb szigorítások bevezetésére lesz szükség.
Az is szinte biztosan kimondható, ha időben megtette volna a szükséges intézkedéseket a kormány, akkor most nem itt tartanánk.
A mai bejelentésből látszólag szintén hiányzik a munkájukat már elvesztők támogatásának bővítése. A magyar munkanélküli segély az Európai Bizottság szerint még békeidőben sem elégséges, ráadásul a munkanélküliek feléről tudomást sem vesz. A kontinens egyik legfukarabb rendszerében szeptemberben a regisztrált munkanélküliek kevesebb, mint harmada – alig több, mint 82 ezer ember – kapott csak álláskeresési ellátást.
Ezért is írta alá 11 ezer ember az aHang petícióját, amiben Parragh Lászlónak, Kereskedelmi- és Iparkamara elnökének címezve azt kérik, hogy az álláskeresési járadék folyósítási ideje emelkedjen három hónapról hatra.
„A munkaalapú társadalom számunkra azt is jelenti, hogy az évek, évtizedek alatt befizetett járulékainkból támogatást is kapjunk, ha krízisbe kerülünk. Az állásukat ezekben a pillanatokban is elvesztő emberek mire fizették munkaerő-piaci járulékaikat, ha nem arra, hogy egy ilyen válságos időszakban segítő kezet kapjanak a magyar államtól?” – teszi fel a kérdést a petíció szövege.
A kormány koronajárvány idején folytatott gazdaságpolitikáját rengeteg kritika érte, ugyanis a nehéz helyzetbe került dolgozókat és a munkájukat elvesztőket szinte alig támogatta, a nagyvállalatok és kormányközeli oligarchák jelentős anyagi és más típusú támogatást is kaptak. Nem elég, hogy például a szinte teljesen NER-kontrollált szállodai szektor tízmilliárdokat vehetett fel, sokszor még a járvány ürügyén olyan jogi változtatásokat is hozott a kormány, amely a nagyvállalatok helyzetét könnyíti a lakosságéval szemben – elég csak a Samsungra és a kiemelt gazdasági övezetekre gondolni.
