Ankara bejelentette szombaton késő este, hogy kiterjeszti a földgáz-lelőhelyek kutatására létrehozott misszióját a Földközi-tengeren, Rodosz görög szigeténél, így az eredetileg bejelentett október végi dátumhoz képest egy héttel tovább, november 4-ig marad a térségben az Oruç Reis szeizmikus kutatóhajó.
A török külügy közleménye szerint a kutatóhajót két támogató hajó is kíséri, az Ataman és a Cengiz Han. A lépéssel várhatóan újra elmélyül a nyár vége óta tartó külpolitikai válság Törökország és Görögország között.
Az Oruç Reis-t szeptemberben egyszer már visszarendelte Ankara szeptemberben a kikötőjébe, miután a görög kormány jelentős flottaerősítéseket küldött a térségbe (ekkor Ciprus közelében folytatott a hajó méréseket). Mint most is, akkor is a nemzetközi egyezmények által görög „kizárólagos nyersanyagzónának” kijelölt parti vizeknél próbált nyersanyag-lelőhelyeket feltérképezni Ankara.
Kiriákosz Mitszotákisz jobboldali miniszterelnök a lépést Ankara provokációjának minősítette szeptemberben, és az EU, és az USA külügyi vezetői is többször felszólították a török kormányt a kutatások befejezésére és visszavonulásra.
Hulusi Akar török védelmi miniszter azonban akkor az Anadolu hírügynökségnek kifejtette, az Oruç Reis visszatérése török felségvizekre nem jelenti azt, hogy „Ankara feladta volna azokat a jogokat, amelyek egyértelműen megilletik őt” a Földközi-tenger keleti részén, ezt úgy értve, hogy a területi nyersanyagait az ország ugyancsak magának követelte.
Washington és Brüsszel is számos alkalommal kifejezte egyértelmű ellenérzéseit a kutatóhajó megjelenésével kapcsolatban, amelyet, lévén Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, egyértelmű provokációnak minősítettek az EU- és NATO-tagállam görögök ellen.
A török kutatóhajó, több török hadihajó kíséretében számos alkalommal, a nemzetközi hajózási egyezményeket megszegve léptek be görög és ciprusi felségvizekre, arra hivatkozva, hogy Ciprus török felének birtoklása okán nekik is joguk van a ciprusi Exkluzív Gazdasági Zónában fellelhető nyersanyagokra. A görög admiralitás azonban már augusztus 13-án közölte, az Oruç Reis nem rendelkezik a felmérésekhez szükséges eszközökkel sem, megjelenése szerintük egyszerű politikai provokáció Görögország és az EU ellen.
Törökországnak nem ez az első birodalmi, expanzív lépése: 2018 végétől fogva „kurd terrorveszélyre hivatkozva” a török hadsereg, és csatlós, iszlamista szélsőséges hadurak Szíria több, északi területét, a kurd Afrint és a szunni arab Dzsarabuluszt is török fennhatóság, és katonai közigazgatás alá vonták.
2019 óta pedig a törökök hasonlóképpen katonailag is beavatkoztak a líbiai polgárháborúba, ahol a Halifa Haftár hadúr seregei ellen küzdő tripoli kormányt segítették.
2020. nyarán pedig ugyancsak török szövetséges kiképzők és tanácsadók jelentek meg a szövetséges Azerbajdzsánban, hogy az ország és Örményország évtizedek óta elhúzódó hegyi-karabakhi (örményül artzakhi) konfliktusában segítség Hejdar Alijev azeri elnök csapatait, melyek nem sokkal később meg is indultak az örmény enklávé ellen, kirobbantva ezzel a hetek óta tartó, véres összecsapásokkal járó újabb karabakhi konfliktust.
