Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A polgármester tiltakozása ellenére záratja le Manchester városát Boris Johnson

Csütörtök éjféltől a legszigorúbb, „3-as fokozatú” karantén és kijárási korlátozás lesz érvényes Manchester városára Nagy-Britanniában – jelentette be tegnap késő este Boris Johnson brit miniszterelnök. Az új rendelkezések értelmében az északi nagyvárosban ekkortól a közszükségletet ellátó élelmiszerboltokon kívül minden kereskedelmi egység, minden vendéglátóipari egység és szórakozóhely újra be kell, a beltéri gyülekezés háztartások között tilos lesz, és korlátozzák a köztéri csoportosulásokat is a bevezetett „hatos szabály” értelmében, és a tömegközlekedés is gyakorlatilag leáll.

A rendelkezést a Downing Street egyoldalúan jelentette be, miután Johnson közölte, „nem sikerült megegyeznie” a város ellenzéki polgármesterével, Andy Burnhammel, aki határozottan elutasította, hogy a városának lakóit „kísérleti nyúlnak” használja a kormány az egyre súlyosabb második hullám közepette, ahelyett, hogy felelős döntésként a teljes országra bevezetné a korlátozásokat.

Burnham napok óta ádáz küzdelmet folytat a Tory kormánnyal hogy elérje, ne éppen az északi, Munkáspárt által kormányzott nagyvárosokat, és szegényebb kerületeket (Liverpool, Merseyside, Lancashire, Greater Manchester) zárassa le a kormány. Burnham fő kritikája az, hogy Johnson döntése előtt közvetlenül kiderült, az általános segélyalap mellett Manchester mindössze 20 millió font kompenzációra számíthatna a lezárás után keletkezett gazdasági károk enyhítésére, ez azt jelenti, hogy minden egyes városlakóra összesen 7 font (kb. 2400 forint) segítség jutna csupán.

Burnham szerint felháborító, kaotikus és cinikus tehát, amit a kormány csinált. Annak ellenére hogy a polgármester és a kormány összesen 11 napig tárgyaltak arról, mi lehetne a megoldás, Johnson végül megegyezés nélkül teremtett olyan helyzetet, ami szerinte a város csődjéhez és súlyos nélkülözéshez is vezethet.

Rishi Sunak pénzügyminiszter október 11-én azt közölte a tervezett lezárás által érintett – kivétel nélkül ellenzéki – polgármesterekkel és városi tanácselnökökkel, a karantén miatti gazdasági segély értelmében a dolgozóknak csupán bérük 67%-át adnák oda havonta átmeneti segélyként, és hozzátették, „ez a mérték nem alku tárgya.”

Az egyeztetés után Burnham és társai nyíltan szembefordultak a jobboldali kormánnyal, szerintük legalább átlalános, 80%-os bérkiegészítés lenne csupán elfogadható, a központi költségvetés terhére, a német és osztrák rendszerhez hasonlatosan.

Ráadásul október 12-én a brit tisztifőorvos, Chris Whitty is kétségbe vonta Johnson lezárási tervének értelmét, szerinte a kocsmák és nagy áruháza egyes városokban való bezárása „nem elégséges”, hiszen a terjedés nem tartja be a városhatárokat. Ennek ellenére Liverpoolt már ezen a napon a 3-as fokozatú tilalom alá vonták. Október 15-én Burnham és két helyettese nyílt sajtótájékoztatón jelentették be, nem fogadják el a városra rótt lezárást, helyette országos lezárást, a munkabér 80%-ának minden dolgozó részére történő megtérítését, és lényegi gazdasági segítséget követelt. Az összes manchesteri kormánypárti tanácsnok Burnhammel értett egyet, szembemenve saját miniszterelnökével.

A lázadás egyre keményebb nyilatkozatokra késztette Johnsont is, aki bejelentette, Burnham makacssága „minden órában emberéletekbe kerül”.

Október 20-án végül – annak érdekében, hogy a kormány által elrendelt, egyoldalú lezárást elrendelje – Manchester alpolgármestere egy tárgyaláson közölte, készek engedni a 80%-os kompenzációból, így tehát az eredetileg kalkulált 75 millió font helyett már 60-al is beérte. De a kormány ekkorra már kérlelhetetlenné vált, Johnson visszavonta 60 milliós ajánlatát, helyette 20 milliót kínált, és be is vezette a lezárást.

Tegnap esti nyilatkozatában Boris Johnson kiemelte, szerintük „minden kárt szenvedő dolgozó megfelelő támogatásra számíthat.”

Burnham azonban hangsúlyozta, nem politikát játszik, pontosan tudja, hogyan roppantaná meg városa gazdálkodását a legalább 28 napos karantén, „amit pedig kérünk az nem az, amit akarunk, hanem amire minimálisan szükségünk van.”

Azonban a végső döntésről tudomás szerezve, láthatóan feldúltan hozzátette,

„mos akkor pókereznek az emberi életekkel? Erről van tehát szó?”

Azt is kiemelte, nem véletlen hogy a politikáját általában kritizáló, munkáspárti többségű északi városokon kísérletezik most Westminster: így próbálja Johnson a brexit által már amúgy is megtépázott, de a kereskedelemnek fontosabb déli területek terheit a szegényebb, posztindusztriális északi városközpontokra hárítsa, ahol amúgy kormánya elutasítottsága hagyományosan a legnagyobb.

Ezt a feltevést igyekszik igazolni, hogy miközben az új koronavírus-fertőzés az ország teljes területén robbanásszerűen emelkedik, az többé nem lokalizálható, október 16-án London még csupán „2-es szintű” lezárást kapott, ahol az üzletek és a tömegközlekedés működhetnek tovább, csupán az emberek gyülekezését korlátozzák, míg Liverpool, Manchester és vonzáskörzete már „3-as szintű”, szigorú lezárást kellene, hogy végrehajtson.

A Covid-19 járvány amúgy Nagy-Britannia-szerte szomorú rekordokat döntöget: központi adatok szerint év eleje óta eddig közel 44 ezer brit halt bele a fertőzésbe, egyedül tegnap 23 ezer új fertőzést regisztráltak országszerte.

Címlapkép: Boris Johnson, Twitter