Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hűtlenség és kínzás könyörtelen részletei – több kegyeletsértő hír is volt nőgyilkosságokról az elmúlt napokban

Ez a cikk több mint 3 éves.

Helyreigazítást kért az elítélt darnózseli hentes által brutálisan meggyilkolt nő családja az MTI-től és a Nyugat.hu-tól, miután a hírügynökség és annak nyomán a portál spekulatív álhíreket közölt az áldozatról, aminek következtében az internetes kommentelők gyűlölethullámmal alázták meg a szabályosan feldarabolt áldozat emlékét.

Ahogyan az esetről a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene érdekvédő Facebook oldal beszámolt, a nő testvére, Kovács Szilárd tegnap szembesült azzal, hogy a Nyugat.hu azzal vezette fel egy, a brutális gyilkossági ügy fejleményeiről szóló hírét, hogy a hentes „rajtakapta feleségét a szeretőjével”. Kovács jogi képviselőin keresztül kért helyreigazítást a hírt közlőktől, az alábbi szöveggel:

„Tévesen közöltük október 16. 18:09-kor kirakott posztunkban a ‘darnózseli hentes’ elítélésével kapcsolatban, hogy a meggyilkolt áldozat hűtlen lett volna. Ezzel kapcsolatban semmilyen tényszerű bírósági megállapítás nem született, sőt a tanúvallomások ezzel ellentétesek voltak, kivéve természetesen a gyilkos állítását. Kérjük olvasóinkat, hogy a tévesen közölt állításunkat a továbbiakban ne híreszteljék! Az érintettektől bocsánatot kérünk!”


A helyreigazítás pontos szövegére sem a Nyugat.hu, sem pedig az MTI nem reagált az áldozat testvérének, az MTI azonban később annyit közölt a híranyaghoz csatolva,

„A hírre vonatkozóan az MTI tegnap este egy hibaigazítást kiadott. A kellemetlenségekért elnézést kérünk.”

Mint ismert, 2019 őszén a „darnózseli hentesként” hírhedtté vált férfi ellen ismét vádat emeltek, amiért 2014 májusában a gyanú szerint meggyilkolta válófélben lévő feleségét, Kovács Juditot. Az egy éve ismertetett vádirat szerint N. János

„2014. május 27-én este megölte feleségét a nő munkahelyének udvarán, majd közös otthonuk pincéjében feldarabolta, a lágy részeket pedig egy húsdarálóval ledarálta. A nő el nem égett maradványait szétszórta a háztól pár kilométerre.”

Az ügyben N. ellen 2016. decemberében született, felmentő ítéletet 2019-ben a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, de a megismételt eljárásban az első fokon illetékes Tatabányai Törvényszék a férfit nem gyilkosságért, hanem súlyos testi sértés miatt ítélte el 7 évre, a bíró érvelése szerint sem azt nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy N. János meggyilkolta volna Kovács Juditot, sem pedig azt, hogy „idegenkezűség” okozta volna halálát.

Másodfokon azonban 2019 év végén a Győri Ítélőtábla N.-t bűnösnek találta halált okozó testi sértés vádjával, de fenntartotta 7 éves börtönbüntetését halmazati büntetésként. Az ügyész az ítélet után súlyosbításért fellebbezett a Kúriához, amely idén október elején kezdte el tárgyalni az ügyet.

Míg október 6-ig a vádlott a tárgyaláson szabadlábon védekezhetett, ezen a napon, a szünet után az eljáró bíró végül elrendelte N. János letartóztatását. A Kúria szerint ugyanis ők már olyan súlyú bűncselekményt tárgyalnak, amelynek vádlottja esetén egyértelműen fennáll a szökés veszélye, ezt pedig csak rendőri fogvatartással lehet esetében megelőzni.

A mostani tárgyalás folyamán merült fel ismét a sajtó kegyeletsértő és szenzációhajhász szerepe, a Nyugat.hu cikke ugyanis azt sugallta, mintha valamiféle „indok” lett volna a 6 éve történt gyilkosságra egy vélt hűtlenség, és számos kommentelő ezt így is értelmezte. Kovács elmondta, a cikket elolvasva, az Ítélőtábla nőgyilkos ellen hozott, jogerős ítélete után döntött úgy, többé nem köteles eltűrni ezt a fajta hangnemet halott testvére kapcsán:

„Reggel, munkába indulás előtt vetettem rá egy pillantást, és elkönyveltem magamban, hogy megint az elmúlt hat évben már jól megszokott bulvár, amit a gyilkos családja rendszeresen hangoztatott korábban. Bent a munkahelyemen egy kolléga hívta fel ismét a figyelmemet, hogy meg kellene néznem ezt jobban szerinte. Ekkor olvastam el a cikket és döbbentem rá, hogy mi is a helyzet. Most, hogy már egy jogerős ítélet után vagyunk, nem kell ezt nekem elviselnem, ahogy ezt eddig is csak muszájból tettük.”

Nőjogi szervezetek, aktivisták rendszeresen hívják fel arra a figyelmet, hogy olyan gyilkossági esetekben, ahol férfiak gyilkolnak meg nőket, rendszeresen előkerülnek a rendőrségi közleményekben és a sajtóban is olyan vélt „speciális körülmények”, amikkel a gyilkosság indítékait próbálják magyarázni.

Jellemzően ilyen eset, amikor a rendőrségi-belügyi nyelvezet és annak nyomán a sajtó is „szerelemféltésről” beszél egy nők elleni gyilkossági ügyben.

Egy mai büntetőjogi tárgyalás kapcsán a rendőrség például röviden és tárgyilagosan fogalmazott, de a sajtó már nem. A police.hu ugyanis hírt adott arról, hogy az édesanyját korábban brutális, horrorfilmbe illő körülmények között meggyilkoló mohácsi férfinak is elkezdődött a büntetőügye a bíróságon. A korábban tanárként dolgozó vádlottal kapcsolatban a rendőrségi nyomozati anyag azt ismerteti, hogy édesanyja halálát „az orvosszakértői vélemény szerint [..]  az okozta, hogy egy tompa eszközzel ütést mértek a fejére”.

Ezzel szemben a tárgyalásról ugyancsak tudósító bulvárlap, a Bors cikke részleteiben ismertette, hogy a vád szerint a férfi hogyan kínozta halála előtt órákig édesanyját, de már a tudósítás elején hangsúlyozva, hogy az ötvenéves vádlott „komoly személyiségzavarban szenvedő és pszichiátriai kezelés alatt álló” ember. Mindezt annak ellenére, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság ezt a körülményt nem emelte ki a nyomozati anyagból, csupán a tárgyaláson hangzott el.

A mentegetőző hangvételű és brutális részletekben gazdag bulvárhírt szinte változatlan formában közölte a 24.hu is.

Ajánlásaink a sajtó munkatársainak a nők elleni erőszakról való tiszteletteljes tudósításhoz.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.

Címlapkép: Mécsesek égnek a Néma Tanúk felvonulásán a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, 2018 (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)