A kormány háziorvosi rendszer átalakítását célzó intézkedései kapcsán a teljes házi gyerekorvosi rendszer kivezetésének lehetősége miatt aggódik a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György, derül ki az ATV riportjából.
Noha Póta szerint a praxisközösség alapvetően nem problémás, viszont azzal gond van, ahogy a kormány megvalósítaná.
Az ATV felvételét az alább tudjátok megnézni:
Póta szerint a jelenlegi koncepció hibája, hogy a praxisközösségeknek kötelezően egységes szerkezetűeknek kell lenniük, és a praxisközösség megvalósítása akár többet is árthat, mint használhat. Mint mondta,
„A gyerekek egészséges fejlődése szempontjából hátrányos, ha nem gyerekorvoshoz tartoznak, mert nem veszi észre a felnőttorvos azokat az apró jeleket, ami alapján időben el lehetne juttatni a megfelelő helyre, akkor veszik észre a bajt, amikor már megtörtént.”
De nem csak a praxisközösségek tervezett rendszere problémás: alapvetően jelenleg is kevés a házi gyerekorvos, ráadásul felük közel áll a nyugdíjhoz, és egyelőre nem látszik, honnan lenne utánpótlás, a praxisközösség pedig Póta szerint hosszabb távon egyet jelenthet a házi gyermekorvosi rendszer kivezetésével. Vagyis, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a gyerekeket is felnőttorvosok látják el, ami – ahogy Póta szavaiból is kiderül – a legjobb szándék mellett is a gyerekek nem megfelelő ellátásával járna.
A tévé megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is az ügyben, ami a következő tájékoztatást adta a praxisközösségekkel kapcsolatban:
„A praxisközösségek létrehozásába nem kíván a Kormány központilag beleszólni. Az alapellátó orvosok saját maguk dönthetik el, hogy kikkel alkotnak praxisközösséget. Továbbá nem kell kötelezően létrehozni senkinek praxisközösséget, ez mindenki számára egy olyan lehetőség, mellyel a lakosság ellátása növelhető.”
Vagyis a minisztérium tájékoztatása szerint az orvosok döntésén múlik, milyen módon állnak össze, ami korábban nem volt teljesen világos Orbán Viktor miniszterelnök, vagy a kormány más tagjainak kijelentései alapján.
A praxisközösség azt jelenti, hogy a jelenlegi, „egy orvos, egy praxis” modell helyett az egyes ellátási körzeteket összevonnák, és több háziorvos, valamint a velük együtt dolgozó szakemberek, mint diplomás nővérek, gyerekorvosok, gyógytornászok, stb. együtt végeznék több körzet ellátását.
Ezzel a tervek szerint növelni lehetne a társadalom lefedettségét, ugyanakkor emelni a pácienseknek nyújtott szolgáltatások színvonalát, egyszersmind csökkenteni az egy-egy orvosra jutó terhelést – és a kormány ehhez meg is adna minden szükséges támogatást.
A Mércén júliusban jelent meg hosszabb írás arról, hogy hogyan lehetne a háziorvosi szakmát megmenteni az elöregedéstől: Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász akkor arról számolt be, hogy szerinte az alapellátás fejlesztésére hosszabb távon egy praxisközösség nyújthatna megoldást.
Amire szükség is volna nemcsak hosszabb, de rövidtávon is: jelenleg mintegy 720 ezer embernek, vagyis a magyar társadalom bő hét százalékának nincs a lakóhelyéhez közeli háziorvosa, ami miatt egészségügyi ellátásuk súlyos akadályokba ütközik.