Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közel 720 ezer embernek nincs lakhelyéhez közel eső háziorvosa

Orbán Viktor szombaton jelentette be, hogy az orvosok bérrendezése után a kormány ráfordul a háziorvosi rendszer reformjára is – utóbbi ugyanis kiesett a múlt kedden elfogadott egészségügyi reform hatásköréből, a háziorvosok ugyanis nem állami alkalmazottként, hanem vállalkozóként tevékenykednek.

Bejelentésében Orbán Viktor arról beszélt, a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.

Az üres praxisok problematikája régóta terheli a magyar egészségügyi ellátást, a kivándorlás és a háziorvosok magas átlagéletkora miatt évről évre több praxis marad betöltetlenül az alapellátásban.

Az ATV friss riportja szerint jelen pillanatban 562 üres háziorvosi praxis van országszerte, ez azt jelenti, hogy közel 720 ezer embernek nincs a lakhelyéhez közeli ellátás, amelyhez egyébként az egészségügyi törvény szerint joga van.

A riportban megszólal a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, Komáromi Zoltán, aki szerint a tavalyi év elejéhez képest 20 százalékkal nőtt ez a szám, akkor még 406 praxis volt betöltetlen.

A miniszterelnök szombati bejelentése szerint a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) arról tárgyal, hogy ún. „praxisközösségekkel” oldják meg a hiányzok háziorvosok problémáját. Ahogy az a MOK elnökének, Kincses Gyulának egy évekkel ezelőtt készült írásából kiderül, a praxisközösség lényege, hogy a hagyományos „egy orvos, egy praxis”-rendszer helyett orvosok, nővérek és más szakemberek egy csapatként nyújtanának komplex egészségügyi szolgáltatásokat 15-20 ezer embernek.

A Mércén júliusban jelent meg hosszabb írás arról, hogy hogyan lehetne a háziorvosi szakmát megmenteni az elöregedéstől: Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász akkor arról számolt be, hogy szerinte az alapellátás fejlesztésére hosszabb távon egy praxisközösség nyújthatna megoldást.

Az ATV-nek nyilatkozó Komáromi nincs meggyőződve arról, hogy csupán a praxisközösségek kialakításával orvosolhatók az alapellátáshoz való hozzáférés hiányosságai, szerinte ugyanis Magyarországon senki nem akar háziorvos lenni, így önmagában a praxisközösség nem jelent megoldást.

Másként látja a helyzetet Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, aki úgy véli, a praxisközösség előremutató irány, támogatják is azt, de nem tennék kötelező érvényűvé. Békássy szerint ugyanakkor meg kell teremteni azokat az anyagi és szakmai feltételeket, amelyekkel újra vonzóvá lehet tenni ezt a szakmát:

„A praxisoknak a gazdasági és szakmai önállagát meg kell hagyni. Meg kell erősíteni az egyéni praxisokat és biztosítani kell, hogy a praxisokban kigazdálkodható legyen az a bértömeg, ami az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó kollégák bérével megegyező mértékű.”

A háziorvosi rendszer átalakításáról szóló tárgyalások holnap indulnak a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium és a MOK között.

Ugyan a kormány kommunikációja szerint az orvosok jogállásáról és jelentős béremeléséről szóló, múlt héten elfogadott törvényt is az orvosi kamarával közösen dolgozták ki, a MOK többször is kifogásolta, hogy a javaslatot villámgyorsan, megfelelő véleményezési idő nélkül szavazta meg az országgyűlés.

A jogszabály egyes elemeit kritizálta a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet is. Előbbi problémásnak találja, hogy az orvosok ezentúl csak különleges engedéllyel dolgozhatnak másodállásban, ez a szervezet szerint ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni. A Független Egészségügyi Szakszervezet pedig úgy látja, bérfeszültségekhez fog vezetni, hogy az orvosok kiérdemelt béremelése nem jár a többi egészségügyi dolgozó hasonló arányú béremelésével.

Címlapkép: MTI/Vajda János