Miközben számos közép-európai ország úgy döntött, továbbra is fenntartja a német Kurzarbeit mintájára megalkotott munkahelyvédelmi bértámogatást gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében, Magyarországon nem indult újabb munkahelyvédelmi program a koronavírus-járvány második hullámával.
Az eredeti koncepció „sajátosan magyar” verziója szerint a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig, az elérhető maximális bértámogatás így tehát 112 ezer forint volt. A nyár végén lezárult program lehetséges folytatásáról egyelőre nem sokat lehet tudni, miközben bőven benne vagyunk a járvány második hullámában, ami ezúttal sem kíméli a munkavállalókat.
A kormány a nyár végére lecsökkent pályázati kérelmekre hivatkozva azzal hárította el az újabb bértámogatási program indítását, hogy nincs rá igény. Érdemes ugyanakkor megjegyezni: nyáron még nem zárták le a határokat, és a járvány második hulláma is csak őszre érkezett meg. Vagyis a cégeknek még nem feltétlen volt okuk igényelni a támogatást, ellentétben a mostani helyzettel – írja a Népszava.
A lap úgy tudja, a kormány álláspontja azóta változhatott, a kilátások azonban egyelőre elég bizonytalanok. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ugyanis úgy tudja:
már dolgozik a kormány a Kurzarbeit folytatásáról szóló javaslaton, csakhogy szerinte túl lassan, márpedig minél hamarabb szükség volna a jelenlegi munkahelyek megtartását elősegítő támogatásokra.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyébként – egyeztetés híján a szakszervezeteket és a munkaadókat is meglepve – szerda reggel jelentett be egy új munkaerőpiaci program azonnali elindításáról, ami a „vállalkozások munkaerőtámogatása” címmel az alacsony iskolai végzettségű és a 25 évnél fiatalabb álláskeresők munkaerőpiaci keresletét lendítené fel. Ennek keretében az álláskeresőt legalább 5 hónapig foglalkoztatni kell, amihez teljes munkaidőben havonta a bérköltség – a bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó – 50 százalékára rúgó, de legfeljebb 100 ezer forint támogatást nyújtanak.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint azonban félő, a mai naptól igényelhető új bértámogatási program épp a céllal ellentétes eredményekhez, azaz újabb elbocsátásokhoz vezethet. Mivel az érintett, alacsony iskolázottságú munkavállalói csoport nem rendelkezik speciális szaktudással, ezért könnyen lecserélhető a munkahelyeken – vélekedik Kordás, aki attól tart, a munkaadók elbocsátják majd ezen dolgozóikat, hogy helyettük olcsóbban, állami támogatással vehessenek fel másikakat.
Pedig nagyon fontos lenne a legkiszolgáltatottabb munkavállalói csoportok megfelelő támogatása, Kordás szerint azonban a most bejelentett program nem segíti elő a még megmaradt munkahelyek megtartását, hiszen legfeljebb az éppen dolgozók és az álláskeresők cserélnek majd helyet pár hónapra.
Attól ugyanis nem lesz több munkahely, hogy adnak az újak alkalmazására pénzt, ha nincs kereslet az adott vállalkozás termékre. Márpedig most ez a helyzet, ezért mihamarabb szükség lenne szélesebb munkavállalói csoportokat segítő, illetve ágazatspecifikus programokra is.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a kormány a munkanélküliek feléről (közel 170 ezer emberről) nem vesz tudomást, akik az álláskeresési ellátás példátlan fukarsága és sokakat kizáró feltételrendszere miatt teljesen magára maradt. Az következő hónapok pedig továbbra is borús képet mutatnak: miközben az élelmiszerárak Magyarországon szálltak el a legdurvábban az EU-n belül, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint a járvány második hulláma miatt ősszel és jövő év elején ismét a foglalkoztatás csökkenése várható.
Bár a munkanélküliségi adatok az utóbbi 3 hónapban javulásnak indultak, a gazdaság újranyitásával korántsem javult olyan látványosan a helyzet, mint azt a kormányzati propaganda sugallja. Az MNB előrejelzése szerint év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgozhatnak majd a versenyszférában, mint 2020 elején, a munkanélküliségi ráta pedig 6,5 százalékra is emelkedhet.
