A Független Egészségügyi Szakszervezet több más ágazati érdekképviseleti szervezettel együttműködve akciószövetséget szervez az új egészségügyi törvény ellen, ami véleményük szerint nemcsak az egészségügyi dolgozók, de a teljes társadalom érdekeit csorbítja, erről Facebook oldalukon be is számoltak.
Eljött az ideje a közös fellépésnek!
Az egészségügyi ágazatban súlyos bizalmi válság alakult ki. Az életünket,…
Közzétette: Független Egészségügyi Szakszervezet * FESZ * – 2020. október 14., szerda
A kezdeményezésben a következő szervezetek vesznek részt:
- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége,
- Független Egészségügyi Szakszervezet,
- Magyar Orvosok Szakszervezete,
- Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége,
- Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége.
Mint írják,
„Az egészségügyi ágazatban súlyos bizalmi válság alakult ki. Az életünket, személyes mozgásterünket nemcsak a járvány, hanem a megkérdezésünk nélkül, sebtében megalkotott törvény is veszélyezteti.
Az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény azonban nem csupán az egészségügyben dolgozók életére, de a teljes társadalomra hatással bír, mert annak következményeként ellehetetlenülhet az ellátás, mindez egy világjárvánnyal súlyosbítva akár emberéletekbe is kerülhet.”
Az akciócsoporthoz várják további szervezetek jelentkezését is. Létrehozásának célja, hogy az egészségügyben dolgozó munkavállalókat összehangolva küzdjenek céljaikért, valamint a betegek biztonságáért. Azt kívánják elérni, hogy az egészségügyi dolgozók helyzetét olyan törvényben rendezze a kormány, ami az érintettek széles körű elfogadását élvezi, és társadalmi vitára bocsátják elfogadása előtt, hogy az érintettek – szűkebb értelemben véve az egészségügyi dolgozók, tágabb értelemben a teljes társadalom – érdekeit szolgálhassa.
A szabályozásnak emellett véleményük szerint átláthatónak kell lennie, ennek érdekében pedig tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal.
Ahogy a közleményben írják,
„Az akciószövetség tagjai által képviselt munkavállalók létszámára hivatkozva tárgyalásokat kezdeményezünk a kormányzattal, melyek sikertelensége esetén a nyomásgyakorlás jogállamiság által biztosított eszközeihez fogunk folyamodni.”
Az új orvostörvényt a kormány elvileg a Magyar Orvosi Kamara koncepcióját elfogadva dolgozta ki, és az új bértábla bejelentése után úgy is tűnt, végre évtizedes adósságát rója le a kormány. Azonban hamar kiderültek a törvény árnyoldalai is: miszerint az egészségügyi szektorban tovább növeli a feszültségeket az egyenlőtlen bérrendezés, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint egyenesen tömeges országelhagyáshoz vezethet.
A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint pedig miközben a bértábla igen képlékeny formában van benne az elfogadott törvényben, aránytalanul korlátozza az orvosokat, ezért arra kérték Áder János államfőt, hogy ne írja alá a törvényt.
A szakszervezet kifogásolja az orvosok másodállásának tilalmát, szerintük ugyanis ez súlyosan sérti a magyar és az európai jogot és azt is elfogadhatatlannak és szükségtelennek tartják, hogy a törvény lehetőséget ad az orvosok átvezénylésére más intézményekbe. Úgy vélik, ezzel akár családokat szakíthatnak szét, és sérül a szabad munkavállalás joga is, ráadásul mivel a törvény nem rendelkezik ennek szabályairól, ezt később fogják kormányrendeletekben szabályozni, amelyekről egyelőre semmit sem lehet tudni.
törvény emellett a szakszervezeti jogok durva csorbítását is eredményezi és a munkavállalók érdekképviselethez való jogát is szükségtelenül és jogellenesen korlátozza, mivel a helyi érdekképviselet lehetőségét gyakorlatilag kizárja, tiltja a kollektív szerződés kötését a hatálya alá tartozó intézményekben, illetve a sztrájkjog gyakorlását – a lehetőségeket egyébként is jócskán szűkítő sztrájktörvényen túlmenően – tovább korlátozza az egészségügyi ágazatban.
Ezen felül már csak hab a tortán a háziorvosok helyzetének rendezése, pontosabban kormányzati koncepciója, miszerint az ellátásbiztonság növelése érdekében praxisközösségeket hoznának létre, melyek tagjai több körzetet közösen látnának el, és háziorvosok, valamint más egészségügyi szakemberek alkotnák.
A Mércén júliusban jelent meg hosszabb írás arról, hogy hogyan lehetne a háziorvosi szakmát megmenteni az elöregedéstől: Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász akkor arról számolt be, hogy szerinte az alapellátás fejlesztésére hosszabb távon egy praxisközösség nyújthatna megoldást.
Ugyanakkor a kormány koncepciója az érintettek szerint nem jelent megoldást sem az üres körzetekre, sem a bérproblémára, hovatovább, amennyiben jelen formában vezetnék be a tervezett rendszert, tömeges praxiselhagyásokkal járhatna, miközben így is komoly háziorvoshiánnyal nézünk szembe – ráadásul várhatóan sokan fognak az elkövetkezendő években nyugdíjba vonulni.
