A hazai cigányság az élet gyakorlatilag minden területén hátrányból indul, de különösen sürgős segítségre lenne szüksége a felzárkózáshoz az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területén -többek között ez derül ki az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményének végrehajtását vizsgáló Tanácsadó Bizottság vasárnap kiadott, friss jelentéséből.
A 18 független szakértőből álló tanácsadó bizottság az Európa Tanács tagállamaiban élő a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását értékelte. A jelentés megállapításai részben egy 2019 decemberi miskolci, gyulai, békéscsabai, budaörsi és budapesti látogatáson alapulnak.
A többi kisebbség mellett a magyarországi romák helyzetét is elemző riport kiemeli, hogy a korai iskolaelhagyás továbbra is komoly probléma Magyarországon, a minőségi, romákat hatékonyan integráló oktatás pedig továbbra is hiánycikk. Azt is megjegyzi a jelentés, hogy sokkal hatékonyabban kellene szakembereket kiválasztani a hátrányos helyzetű tanulók iskoláiba, mert komoly munkaerőhiány áll fenn ezekben az intézményekben.
Átfogó szakpolitikai programra is szükség lenne, amely a lakásszegényénységben élő romák helyzetének javítását segítené, valamint a szociális és olcsó kiadású bérlakások rendszerének fejlesztésére – taglaglja a starsbourgi székhelyű emberi jogi szervezet kiadványa.
A riport emellett arra is rámutatat, hogy a törvényileg tiltott iskolai, valamint lakhatási szegregáció (a roma népesség és a mélyszegénységben élő emberek területi koncentrációja) ellen a gyakorlatban alig-alig véd a jog ereje. Az egészségügy terén pedig egy figyelemfelhívó kampányt sürget a jelentés, amely ráirányítja a fókuszt arra, hogy a romák által sűrűn lakott települések számára sokszor esetleges vagy hiányos az egészségügyi ellátás.
A jelentés lényegében ellentmond Járóka Lívia fidezses EP-képviselőnek, aki a Sargentini-jelentés (amely a romák helyzetére vonatkozóan is tesz kifogásokat) 2018-as elfogadása és a 2020 elején a gyöngyöspatai kártérítési ügy kapcsán is többször beszélt arról, hogy a Fidesz-kormány felismerte, mekkora probléma a szegregáció, és gyakorlatilag 2010 óta eredményesen keresi a válaszokat a kérdésre.
A jelentés szerint „a közbeszédben és a médiában is általános intolerancia” akadályozza a nemzeti kisebbségekhez tartozók szabad véleménynyilvánítását. Felhívja a hatóságokat, hogy „valóban segítsék elő” a tolerancián alapuló párbeszédet, és szankcionálják a gyűlöletbeszédet.
Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke áprilisban azt kérte az Unió vezetőitől, hogy határozottan lépjenek fel a rasszista politikák ellen, amelyek a roma embereket a társadalmi problémák bűnbakjainak állítják be. A Roma Parlament ezen kívül humanitárius segítséget is kért, ugyanis szerintük élelmiszerekre, orvosi felszerelésekre és tisztítószerekre lenne szüksége a roma embereknek az ország szegényebb részein.
A vizsgálóbizottság a romákkal kapcsolatos specifikus kérdéséeken túl arról is értekezik, hogy szemben áll a kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel a kormány bevándorlásellenes retorikája, amely különösen a muzulmán hitű bevándorlókat a magyar szuverenitást fenyegető tömegnek állítja be.
A Tanácsadó Bizottság arra is felszólítja a magyarországi szerveket, hogy garantálják a kisebbségekhez tartozó személyek vallási intézmények és szervezetek alapításához fűződő jogát, mivel az egyházak és felekezetek létrehozására vonatkozó diszkriminatív előírások őket is hátrányos helyzetbe hozhatják.
A teljes, angol nyelvű jelentés itt olvasható.
