Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Helsinki: A rendőrség passzivitását használták ki Budaházyék, hogy megakadályozzák a Meseország-felolvasást

A gyülekezési joggal visszaélve, a rendőrség passzivitását kihasználva akadályozhatták meg a Budaházy testvérek és társaik a vasárnapra szervezett Meseország Mindenkié-felolvasást – áll a Magyar Helsinki Bizottság értékelésében.

Ahogy azt mi is megírtuk: a vasárnapi nyilvános felolvasást a szervezők végül azért fújták le, mert a rendőrség engedélyezte Budaházyéknak, hogy az eredeti rendezvény helyszínének szomszédságában tüntessenek, ez pedig okot adott arra, hogy a biztonságosabb módszerhez, az online közvetítéshez folyamodjanak.

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak:

„a rendőrségnek mérlegelnie kellett volna, hogy erre a rendezvényre várhatóan érkeznek majd gyerekek, akiket megrémíthet az, ahogyan viselkednek, öltözködnek a tudhatóan és alaposan dokumentáltan ordas eszméket valló szélsőségesek – akikről már több, korábbi alkalom miatt azt is elég jól tudjuk, hogy milyen módon gyülekeznek. Nyilván megrémítené a gyerekeket az is, hogy belekötnek a szüleikbe, agresszívek, és kirekesztő üzeneteket hirdető ruházatban, transzparensekkel érkeznek (vélhetően).”

Budaházyék végül így is megpróbálták megzavarni a rendezvényt, ez azonban nem sikerült nekik.

A Helsinki értékelése szerint összességében a rendőrség több szempontból is jogellenesen kezelte a helyzetet.

Mint írják, a gyülekezési törvény szerint a gyűléseket 48 órával a gyűlés tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni, és ez alól csak akkor tehető kivétel, ha a tüntetésre okot adó esemény olyan időpontban következik be vagy arról olyan időpontban szerez tudomást a nyilvánosság, hogy a 48 órás határidőt nem lehet betartani. A Meseország Matiné időpontját viszont már napokkal korábban – 2020. szeptember 29-én – meghirdették, így Budaházyék esetében nem lett volna helye a kivételes eljárásnak.

A rendőrségnek már önmagában ezen az alapon meg kellett volna tiltania a gyűlést.

Ráadásul a Helsinki arra is felhívja a figyelmet: a bejelentett tüntetéssel kapcsolatban a rendőrségnek azt kellett volna észszerűen mérlegelnie, hogy az megvalósíthatja-e mások jogainak és szabadságának sérelmét. Emellett pedig a rendőrségnek azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy a mesematiné kifejezetten gyerekeknek szóló program.

A Gyermekjogi Egyezmény szerint pedig a rendőrségnek is kötelessége minden, a gyerekeket érintő ügyben elsősorban az ő mindenek felett álló érdekükre tekintettel dönteni.

Vagyis a rendőrségnek mérlegelnie kellett volna, hogy a tüntetés milyen hatással lehet a rendezvényre érkező gyerekekre, akiket megrémíthet a tüntetők magatartása.

„Mindezekre figyelemmel a rendőrségnek a bejelentési eljárás során olyan kompromisszumra kellett volna törekednie, amely biztosítja, hogy a tüntetést úgy tartják meg, hogy az semmilyen körülmények között nem lehetetleníti el a mesematiné megtartását és nem kelt félelmet a rendezvény szervezői és közönsége körében.”

A harmadik ok, ami miatt a Helsinki szerint a rendőrség nem járt el megfelelően az, hogy a bejelentő megtévesztette a rendőrséget a gyűléssel kapcsolatban. Budaházy Edda ugyanis a bejelentésben azt a tájékoztatást adta, hogy a tüntetésen legfeljebb 15–20 személy megjelenésére számít, miközben a rendezvényt a szentkoronaradio.com weboldalon úgy hirdették, hogy minél nagyobb részvételre buzdítottak.

A Helsinki álláspontja szerint ezért a rendőrségnek meg kellett volna tiltania a rendezvényt a nyilvánvalóan félrevezető, valótlan bejelentés miatt.

Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis ha a bejelentés megtévesztő jellegű, valótlan elemet tartalmaz, az nem tekinthető a gyülekezési jog megfelelő érvényesítésének – figyelmeztetnek a jogvédők.

Mindezek dacára a rendőrség tiltás helyett minimális (a forgalom zavartalanságára, nem pedig a rendezvényen részt venni kívánó személyek és családok jogaira összpontosító) korlátozással tudomásul vette a tüntetést.

És végezetül mulasztást követett el a Helsinki szerint a rendőrség azzal is, hogy Budaházyék tüntetését nem oszlatta fel.

Az ugyanis tény, hogy a tüntetés súlyosan megzavarta a mesematiné megtartását, és megvalósította a szervezők és a matiné közönsége jogainak és szabadságának sérelmét, és csak a mesematiné szervezőinek felelősségteljes döntésén múlt, hogy online közvetítésen valósulhatott meg az eredeti rendezvény, így fizikailag nem, csak virtuálisan „ejtették foglyul” annak résztvevőit a szélsőjobboldali provokátorok.

A Helsinki végezetül úgy összegez:

A rendőrség valójában semmit nem tett a rendezvényen védelmében, és azután is hagyta szabadon tovább folyni a tüntetést, hogy az közvetlenül megvalósította mások jogainak és szabadságának sérelmét. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének a joggal való visszaélés tilalmát kimondó 17. cikke alapján

„az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.”

Mint írják, a rendőrség eljárása miatt mindezekből kifolyólag panaszeljárásnak lehet helye.

A teljes bejegyzés ide kattintva olvasható.

Címlapkép: Mérce fotó