Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megtagadta a Kúria a Politikatörténeti Intézet elköltöztetésének felülvizsgálatát

Megtagadta a felülvizsgálatot a Kúria a Politikatörténeti Intézetnek (PTI) otthont adó Néprajzi Múzeum volt műemléképületének kiürítése ügyében – közölte a Kúria sajtótitkársága az MTI-vel csütörtökön. Ezzel a Kúria annak a jogerős ítéletnek a felülvizsgálatát utasította vissza, amely szerint a PTI-nek el kell költöznie az épületből.

Mi is beszámoltunk a Mércén arról, hogy júliusban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék 2019-es ítéletét, amely szerint a Politikatörténeti Intézetnek harminc napon belül (vagyis az ítélet szerint 2020. augusztus közepéig) el kellene hagynia az Alkotmány utcai székházát, és kiürített állapotban átadnia az ingatlant az államnak, mindezt anyagi ellentételezés nélkül.

Akkor a PTI azt írta: a harmincnapos határidő abszurd, ilyen hirtelen nem tudják elköltöztetni levéltárukat és könyvtárukat. És miután hiába javasolták a magyar államnak, hogy legalább az átadás-átvételről és a lehetséges költözési határidőről kezdjenek egyeztetést, ezt a kilakoltatás fenyegetésével elutasították. Így az intézet a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, erről határozott szeptember 24-én a testület.

A Kúria közleményében arra emlékeztet, hogy az ügyben 2018 novemberében már döntött: akkor elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését a magyar állam által indított polgári perben, ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét.

A pert elsőrendű felperesként a magyar állam mint tulajdonos és másodrendű felperesként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indította az V. kerületi Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó PTI és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) másodrendű alperes ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, így az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. Ezt változtatta meg a Kúria 2018-ban, amikor a bejegyzés törléséről döntött, ugyanakkor a kereset kiürítésre vonatkozó részét elutasította.

A Kúria most csütörtöki közleményében azt írta, hogy ezután az állam felmondta a felek közt fennálló haszonkölcsön-szerződést és felszólította a PTI-t, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül az ingatlant kiürítve adja át a részére, amit a PTI nem fogadott el. Az állam ezután keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az intéztet a perbeli ingatlan általa használt részeinek kiürítésére és birtokba adására.

A Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben közölte, hogy a magyar állam gazdasági pert indított a Politikatörténeti Intézet ellen és azt kérte, hogy kötelezzék arra az intézetet – amely álláspontjuk szerint jogcím nélküli birtokos -, hogy 30 napon belül hagyja el és adja át az ingatlan általa használt és birtokolt összes helyiségét, az ingóságaitól kiürített állapotban. A bíróság döntése értelmében a Politikatörténeti Intézetnek egy hónapon belül el kellett volna költöznie. A Kúria csütörtöki tájékoztatása szerint a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A jogerős ítélet ellen a PTI felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben azt a kérdést vetik fel, hogy a tulajdonos (az állam) valóban rendelkezik-e a birtoklás jogával, és a jogszerű használó alperestől követelheti-e az ingatlan kiürítését akkor, ha a használat jogával más jogi személy rendelkezik.

A Kúria azonban a felülvizsgálatot megtagadta.

A határozat indokolása szerint a PTI

„az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Nem jelölt meg olyan körülményt sem, amelyre figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat nem lenne fenntartható.”

Az alperes kérelmének említett hiányosságai kizárták a felülvizsgálat engedélyezését – tartalmazza a Kúria közleménye.

A kormánytól független, baloldali Politikatörténeti Intézet 2012 óta támadás alatt áll: egyrészt a levéltáruk által őrzött iratok jó részét államosították, másrészt a meglévő jogukat el nem ismerve próbálják kiköltöztetni őket az Alkotmány utcából, a Kossuth térre néző épületrészükből. Ezt a PTI egy, „a hatalommal szemben kritikus intézmény, szellemi műhely működésének ellehetetlenítésére irányuló kísérletként” értékeli.

A Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán, a Parlamenttel szemben álló ingatlan – egykori Igazságügyi Palota – nagyobb része a Néprajzi Múzeum otthona volt, de a tervek szerint ebbe az épületbe költöztetik majd vissza a Kúriát.

Szeptember 9-én Tóth Bertalan MSZP-társelnök arról írt: a Fidesz-kormány támadásai miatt nehéz helyzetbe került, és az évtizedek óta központjaként használt ingatlanból kiköltözésre kényszerülő Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet helyzetét folyamatosan figyelemmel követik, és közösen dolgoznak az elhelyezésük megoldásán – terveik szerint szocialistájk Villányi úti épületében. A PTI ugyanakkor szeptember 10-én saját honlapján még úgy fogalmazott: „bízunk abban, hogy nem kerül sor kilakoltatásra, ugyanis egy könyvtár és egy levéltár elköltöztetése nem hasonlítható egy lakáskiürítéshez.”

(MTI)

A PTI anyagai rendszeresen megjelennek a Mércén, a hivatalos kormányzati történelemértelmezéstől eltérő szemléletű, nálunk megjelent írásaik  itt olvashatók.

Címlapkép: MTI / Máthé Zoltán