Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rendszeres maszkmentes szüneteket kér a kereskedelmi dolgozóknak a szakszervezet

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) kampányt indított annak érdekében, hogy a kereskedelemben dolgozó munkások a számukra is bevezetett kötelező maszkviselés miatt kétóránként tíz perc maszkmentes szünetet kaphassanak – értesült a 24.hu.

Noha a maszkviselés mind a dolgozók, mind a vásárlók egészségének megóvása, valamint a járvány lassítása szempontjából különösen fontos – ahogy azt Merkely Béla, a SOTE rektora is elmondta – a maszkban végzett munka komolyabb megterhelést jelent a dolgozók számára, mint a maszkmentes.

A szakszervezet közleménye szerint

„Kimondva-kimondatlanul, maszkot viselve nem ugyanolyan a munkavégzés, mint maszk nélkül. Nemzetközi törekvések, és saját szakértőink ajánlása alapján úgy gondoljuk, hogy 2 óránként minden munkavállaló számára komfortosabbá tenné a munkavégzést, ha a munkaidő részeként 10 perc időtartamban mentesülni a munkavégzés alól. Ez idő alatt lehetőség lenne az átnedvesedett maszk cseréjére is, hiszen a nedves környezet táptalajul szolgál a kórokozóknak, és növeli a fertőzés veszélyét”.

A KASZ Facebook oldalán is is megosztotta a kezdeményezést, melyhez várják a támogatókat:

 

A KASZ elindítja a „10 perc” kampányt, annak érdekében, hogy a maszkviselés miatt minden kereskedelmi dolgozó kapjon két óránként 10 perc szünetet!

Egy megosztással Te is támogathatod a törekvésüMindazonáltal még számos más munkakörben is fokozottan kitettek a munkások, jellemzően az olyan közforgalmú, de zárt terekben dolgozók, mint a tömegközlekedésben vagy a vendéglátásban alkalmazottak – utóbbi esetben ráadásul a vásárlók, kikkel a dolgozó kapcsolatba kerül, nincsenek is maszkviselésre kötelezve.nket!

Közzétette: Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete – 2020. szeptember 23., szerda

A kereskedelmi dolgozók a járványban különösen ki vannak téve a fertőzésveszélynek, tekintve hogy a bevezetett óvintézkedések mellett is más szakmáknál komolyabb fertőzésveszélynek vannak kitéve, miután naponta jóval több ember fordul meg munkahelyükön, pláne a közforgalmi terekben, ahol az árufeltöltők, pénztárosok és más kereskedelmi alkalmazottak dolgoznak.

Mindazonáltal még számos más munkakörben is fokozottan kitettek a munkások, jellemzően az olyan közforgalmú, de zárt terekben dolgozók, mint a tömegközlekedésben vagy a vendéglátásban alkalmazottak – utóbbi esetben ráadásul a vásárlók, kikkel a dolgozó kapcsolatba kerül, nincsenek is maszkviselésre kötelezve.

A dolgozók számára azonban valamennyi olyan munkakörben kötelező a maszkviselés, melyekre jellemző, hogy nagyszámú idegennel találkoznak.

Noha a KASZ kérése, javaslata, miszerint a dolgozók kétóránként tíz percnyi maszkmentes szünetet kapnának, elsőre nem feltétlen tűnik különösebben radikálisnak, a jelenleg hatályos munkajogi szabályozás szerint a munkáltató nem köteles ennyi szünetet biztosítani. A szabályozás szerint

„Az Mt. 103. § (1) bek. alapján a munkáltató köteles a munkavállaló részére munkaközi szünetet biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama

  • a hat órát meghaladja, (munkaközi szünet: 20 perc),

  • a kilenc órát meghaladja, (munkaközi szünet további: 25 perc).”

Ráadásul ezt a munkaidő megszakításával adja ki a munkáltató, vagyis a pihenőidő nem számít bele a munkaidőbe, ugyanakkor több részletben is kiadható, és alapvetően a munkáltató joga, hogy meghatározza a pihenő kiadásának ütemét.

Általánosságban a pihenőidők kiadásával kapcsolatban – a Vasas Szakszervezet tisztviselőjével folytatott korábbi beszélgetésünk alapján – jellemző probléma, hogy nagyobb üzemekben a dolgozónak nincs elég ideje arra, hogy egy-egy rövidebb pihenő alatt minden, a termeléshez szorosan nem kapcsolódó, ugyanakkor a munkaképesség szempontjából elengedhetetlen tevékenységet elvégezzen (pl. mosdó használata, étkezés, ad absurdum dohányzás).

Annak ellenére, hogy a pihenőidőben a munkás a munkavégzéshez szükséges, a munkaerejét fenntartó tevékenységeket végez – hasonlóképp ahhoz, ahogy a munkaerő újratermeléséhez szükséges, „láthatatlan” reproduktív munkával sem számol a tőkés rendszer – jellemzően sem a munkáltatók, sem a döntéshozók nem ismerik el jelentőségét, ami pedig a kereskedelmi és más, maszkviselésre kötelezett dolgozók esetében, ahogy a KASZ kezdeményezéséből is kiderül, jelenleg különösen fontos lenne.