Július után augusztusban is Magyarországon történt a legnagyobb, 4 százalékos áremelkedés az EU-n belül – írja a HVG. Az inflációt egyértelműen az élelmiszerek drágulása húzza fel: ahogy arról beszámoltunk, júniusra látványos, 7,8, majd júliusra 7,9 százalékos emelkedésnek indultak az élelmiszerárak, ezen belül egyes termékek esetében a 10-20 százalékos drágulás sem volt ritka.
Ez már csak azért is kiugró, mert a koronavírus-járvány miatt bevezett korlátozások feloldását követően augusztusban 0,4 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unió átlagában a júliusi 0,9 százalékról. Míg az uniós országok közel felében defláció, vagyis csökkenő árszínvonal volt megfigyelhető az egy évvel korábbihoz képest, a tagállamok másik felében -így Magyarországon is – nőtt az árszínvonal.
Az infláció a térségben Lengyelországban és Csehországban is elszállt, miközben Nyugat- és Észak-Európában sokkal kevésbé emelkedtek az árak. A helyzeten a ma újra 360-on álló forint gyengülése sem segít, ugyanis megdrágítja a hazai vállalkozások számára az importot, ráadásul a koronavírus-válság miatt az importárak már így is nőttek – az emelkedő költségek pedig előbb-utóbb megjelennek a fogyasztói árakban is – írja a lap.
Az élelmiszerárak emelkedése igencsak aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének nemrég megjelent kutatása szerint a magyar háztartások 33 százaléka, több mint 3 millió ember nem tudna egy váratlan kiadást fedezni. A legrosszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelő szülők vannak, 66 százalékuknak ugyanis semmilyen tartalékuk nincs. A legalább három gyereket nevelő nagycsaládosok fele is hasonló helyzetben van.
A Policy Agenda júniusi felmérése pedig többek közt arra is rámutatott: a dolgozók 20%-ának már a válság első hónapja alatt megszűnt vagy csökkent a jövedelme. A csökkenő bérek és a rendkívüli helyzet növelték az anyagi kiszolgáltatottságot, a koronavírus-járvány okozta munkajövedelem elvesztése miatt a háztartások jelentős része nagyon gyorsan felélte tartalékait.
Ráadásul a járvány első hulláma alatt bevezetett állami bértámogatási program is kifut legkésőbb január elejéig, ha pedig a kormány nem hosszabít, a HVG-nek nyilatkozó szakértők szerint az éppen felfutó második hullám újabb tömegek utcára kerülését hozhatja magával, ugyanis nem zárható ki, hogy újabb korlátozó intézkedéseket kell bevezetni.
Idehaza a német Kurzarbeit koncepció „sajátosan magyar” verziója szerint a kormány három hónapra átvállalta a cégeknél 15-75 százalék közötti arányban kieső munkaidő bérének 70 százalékát, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális bértámogatás így tehát 112 ezer forint volt.
Márpedig – ahogy arról a néhány napja beszámoltunk -, míg a környező országokban bíznak abban, hogy a német Kurzarbeit mintájára megalkotott munkahelyvédelmi bértámogatás segíthet a járvány további gazdasági hatásainak enyhítésében, Magyarországon egyelőre nincs szó annak meghosszabbításáról.
