Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Józsefvárosban kétszer annyian veszítették el munkájukat az első hullám idején, mint országosan

Bár már javában tombol a koronavírus második hulláma, még az első hullám okozta hatások felmérésében is van teendője a magyar nyilvánosságnak. Épp ezért is fontos, hogy olyan felmérések készüljenek, amelyek a járvány egy-egy társadalmi csoportra vagy településre gyakorolt hatását mérik fel. Erre vállalkozott most a Political Capital elemzőközpont és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája a Józsefváros esetében.

A július közepén, 600 ember megkérdezésével készült reprezentatív kutatást szerda délután mutatták be.

A tanulmányból kiderül, hogy az első hullám idején a megkérdezettek 15 százaléka veszítette el munkáját, amely az országosan mért érték kétszerese.

A kutatás rámutat arra, hogy a fővárosi átlagnál rosszabb szociális helyzetet mutató VIII. kerületben a járvány egészségügyi szempontból nem volt súlyos lefolyású, de a gazdasági hatások súlyosabbak voltak.

A megkérdezettek 51 százalékának romlott valamilyen mértékben az anyagi helyzete, 30 százalékuk esetében csak kis mértékben, 21 százaléknak viszont jelentősen. 43 százaléknyian mondták, hogy a járvány nem volt hatással az anyagi helyzetükre.

Egyébként a megkérdezettek harmada részben vagy egészben otthonról dolgozott tavasszal, 27 százaléknak átmenetileg szünetelt a munkája, 9 százalék volt fizetett szabadságon és 8 százalék pedig fizetés nélküli szabadságon. A fennmaradó 15 százalékot azok teszik ki, akik teljesen elveszítették állásukat.

Összességében tehát a tanulmány úgy számol, hogy a kerület lakóinak 37 százaléka minősül a járvány által egzisztenciálisan érintettnek, vagyis romlott az anyagi helyzete, vagy ideiglenesen vagy végérvényesen elveszítette bevételi forrását.

A kutatásból ennél mélyebb társadalmi összefüggések is kiderülnek:

  • minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel érintette a járvány egzisztenciális szempontból Az egzisztenciálisan érintettek aránya az egyes korcsoportokban a következő: 18-29 évesek (52%), 30-39 évesek (45%), 40-49 évesek (35%), 50-64 évesek (38%), 65+ évesek (18%).
  • minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál védettebb volt a járvány gazdasági hatásaitól.
  • a legszegényebbeket érintették a leginkább a járvány miatti anyagi nehézségek, a százezer forintnál alacsonyabb havi jövedelmű háztartások 60 százalékát érintette egzisztenciálisan az első hullám.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyire elégedettek a józsefvárosiak a kormány, illetve az önkormányzat járványkezelő intézkedéseivel.

Az 1-5-ös skálán kapott osztályzatok alapján számottevő különbség nem tapasztalható, a kormány 3,61-es átlagot, az önkormányzat pedig 3,38-as osztályozást kapott a megkérdezettektől.

Ha az egyes konkrét válságkezelő intézkedésekről van szó, akkor az látszik, hogy az önkormányzati lépésekkel egyetértők aránya magasabb, mint a kormányzati lépések esetében.

(Forrás: Political Capital)

Kiemelkedően népszerűtlennek bizonyult a kormány kórházkiürítési intézkedése, a válaszadók 61 százaléka negatívan ítélte meg, de megosztónak bizonyult a Fővárosi Önkormányzat által bevezetett új bringasávok intézménye is. Utóbbival a válaszadók 42 százaléka értett egyet teljesen vagy részben, 36 pedig nem vagy egyáltalán nem támogatta.

Nagy vihart kavart, hogy a veszélyhelyzet idején a kormány jelentős forráselvonásokkal sújtotta az önkormányzatokat (iparűzési adó, gépjárműadó, parkolási díj), illetve egyes helyeken még plusz fejlesztési forrásokat is elvont: Józsefvárostól 1 milliárd 125 millió forint értékben.

A megkérdezettek 60 százaléka hallott az elvonásokról, a kormánypártiaknak csupán 54, az ellenzéki szimpatizánsoknak pedig 75 százaléka. A válaszadók 60 százaléka nem vagy egyáltalán nem értett egyet ezzel a döntéssel, még a kormánypárti szimpatizánsok 24 százaléka is 1-es osztályzatot adott erre.

Politikai preferenciák tekintetében egyébként nem sokat változtak a kerületi erőviszonyok a tavaly októberi önkormányzati választásokhoz képest. A megkérdezettek 33 százaléka a Fideszre, 32 százaléka valamelyik ellenzéki pártra szavazna, 35 százalék a passzív vagy bizonytalan szavazók aránya.

Az ellenzéki pártok támogatottsága a következőképpen néz ki Józsefvárosban:

  • Momentum 11,1%
  • DK 7,6%
  • Kétfarkú Kutya Párt 5,6%
  • MSZP 2%
  • minden más párt 1-2%

17,5 százalék nem tudja, kire szavazna. Az ellenzék a fiatalabbak között felülreprezentált, az Fidesz pedig az idősebbek között.

A kutatás a kerület legfontosabb problémáira és társadalmi konfliktusaira is kitért. Az három leggyakrabban említett problémaként a hajléktalanság, a köztisztaság és a közbiztonság került elő.

Külön érdekesség, hogy a budapesti lakókhoz hasonlóan, a józsefvárosiak elsöprő többsége (75%) szerint nem büntetéssel kellene kezelni a hajléktalanság problémáját, hanem szociálpolitikai eszközökkel.

A megkérdezettek 73 százaléka fontosnak tartja, hogy a hajléktalan emberek emberhez méltó életkörülmények között éljenek, és 68 százalékuk szerint az államnak és/vagy önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy szállást biztosítson a hajléktalan emberek számára.

A társadalmi konfliktusok közül a legtöbben (55%) a kerékpárosok és autósok konfliktusát említették tapasztalatként.

(Forrás: Political Capital)

Ahogy a fenti ábrából is létszik, a bevándorlást viszonylag kevesen, a válaszadók ötöde érzi konfliktusként a legendásan sokszínű kerületben. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz szavazóinak 28, az ellenzékének csupán 17 százaléka mondta az, hogy érzékelt ilyen típusú konfliktusokat.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy a járvány az önkormányzatok számára rengeteg pluszfeladatot és pluszkiadást hozott, amelyekhez központi támogatás nem, csupán elvonásokat kaptak. Úgy számolnak, hogy 2020-ban mindez legalább 3,5 milliárd forintos költségvetési többletterhet okoz Józsefváros Önkormányzatának.

A kutatás bemutatóját és az azután lezajlott panelbeszélgetést teljes egészében itt meg is tudjátok nézni:

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs