Szerdán reggel 9 óra után nem sokkal szólalt fel az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP plenáris ülésén. Évértékelő beszédében beszámolt arról, hogyan csillapította a Bizottság a koronavírus-járvány és a nyomában érkező gazdasági válság hatásait, az elnök emellett bemutatta a gazdasági talpraállásról, az éghajlatváltozás elleni küzdelemről és az európai szomszédságpolitikáról alkotott elképzeléseit.

Von der Leyen felszólalását – valamint a teljes plenáris ülést – az alább tudjátok követni.

Von der Leyen elmondta, tanúbizonyságot tettek az európai emberek az elmúlt félévben helytállásukról, ezt láthatjuk az ápolók, orvosok, a koronavírus-járvány frontvonalában dolgozók munkáján, akiknek megköszönte a társadalom érdekében hozott erőfeszítéseiket és áldozataikat.

Véleménye szerint az EU jelenleg súlyos helyzetben van a koronavírus-járvány miatt, és az elmúlt időszakban láthattuk, milyen törékeny minden, ami körülvesz minket – világossá tette milyen törékeny az élet, milyen nehézségekkel küzd az egészségügyi rendszer, rámutatott milyen törékeny a bolygó, ezt jelzik az égő erdők, olvadó gleccserek, és a világjárvány is, valamint milyen törékeny az értékközösségünk, milyen gyorsan megkérdőjelezhetők az európai értékek a világban és az unióban is.

Mint mondta, az emberek szeretnének kilépni a bizonytalanságból és készen állnak a változásra, és ez az a pillanat az Unió számára, mikor vezető szerepet vállalhat, és kivezetheti a világot a bizonytalanságból.

Mivel az elmúlt hónapban ismét felfedezhettük közös értékeinket. Egyénenként fel kellett áldozni a személyes szabadság egy részét a társadalom érdekében, EU-ként pedig, országok szintjén a szuverenitás egy részét adtuk fel a közösség érdekében.

Von der Leyen szerint nemcsak a mostani helyzetet akarjuk jobbá tenni, hanem a jövőt, erről szól a New Generation EU program, melynek fényében konstruktív módon okozhatunk változást úgy uniós, mint globális szinten –

„meg akarjuk teremteni a holnap világának lehetőségeit, nem elégszünk meg a tegnap romjainak eltakarításával”

– ahogy a bizottsági elnök fogalmazott.

Von der Leyen elmondta, hogy reggel küldött David Sassolinak, az EP elnökének és Angela Merkelnek, az Unió soros elnökségét ellátó Németország kancellárjának egy szándéknyilatkozatot, amiben benne foglaltatnak a tervek az elkövetkezendő egy évre.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy szenvednek a polgárok, aggódnak a családtagok egészségéért, a munkahelyek jövőjéért és ezzel a megélhetésükért, a járványnak és a bizonytalanságnak pedig még nincs vége, a talpraállásnak még csak az első szakaszában vagyunk – így segítenünk, támogatnunk kell egymást és a „szociális piacgazdaság” miatt véleménye szerint az EU képes erre.

Kijelölte az utat, miszerint az uniónak meg kell védenie az embereket többek között a szegénységtől, betegségektől, bizonytalanságtól.

Emlékeztetett, hogy a fertőzöttek száma milyen robbanásszerűen növekedhet, ezért a járványt egységben és körültekintően kell kezelnünk, ezzel kapcsolatban ismét emlékeztetett, hogy fél éven át az egészségügyi rendszerek és dolgozók csodát műveltek, minden ország azon dolgozott hogy a legjobbat érje el – és állítása szerint az EU többet tett, mint valaha. Ez abban nyilvánul meg, hogy

• a lezárások közepette folyosókat teremtett az áruk számára,
• hazahozta a külföldön rekedteket,
• mikor bizonyos árukra exporttilalmat vezettek be országok, akkor véget vetettek ennek,
• felgyorsította a maszkok, kesztyűk, lélegeztetőgépek gyártását,
• bebizonyította hogy lehetséges a nemzetközi egészségügyi segítségnyújtás.

Most pedig a bizottsági elnök szerint itt az ideje, hogy egy erősebb uniót építsünk.

Ennek első lépése, hogy le kell vonnunk az egészségügyi válság tanulságait. Az EU for Health programot jövőképessé kell tenni, ezért javasolja a költségvetés megnövelését, és az EP-nek ezért harcolnia kell. Az egészségügyi integráció keretében

• meg kell erősíteni a határokon átívelő egészségügyi rendszereket,
• a közös gyógyszerfelügyelet meg kell erősíteni,
• közös ügynökséget kell létrehozni a biológiai és orvostudományi kutatásokra,
• stratégiailag fel kell halmozni az olyan kulcsfontosságú árukat, mint a különböző gyógyászati termékek, és beszélni kell az egészségügyi hatáskörök kérdéséről is.

Sürgető feladat, hogy ezeket az EU jövőjéről szóló konferencia keretében tegyék meg.

A jóléti intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a munkavállalókat a külső sokkoktól akarták védeni, mikor hivatalba lépett, és jelenleg szükség van támogatásra, hogy megőrizzék az emberek a munkahelyüket, és segíteni kell a kis- és középvállalkozásokat, melyek a fellendülés és a gazdaság motorjai.

Meglátása szerint Európának sikerült a tömeges munkanélküliséget elkerülni, mert 14 millióan igényeltek bértámogatást. A gazdasági mentőcsomagok keretében széles körűen támogatták a munkavállalókat és a vállalatokat.

Mint mondta, megnyugodhattak a családok, hogy lesz jövedelmük, tudnak élelmiszert vásárolni, lesz munkahelyük, ez a valódi európai szolidaritás. Ezt annak fényében érdemes értelmezni, hogy az EU perifériáján, így Magyarországon is azért sokan kerültek igen szorult helyzetbe a nem a társadalom széles köreit, de az elitet támogató gazdasági mentőcsomagok miatt.

Von der Leyen emlékeztetett, hogy az EU-ban sokak nem kapnak megfelelő bért az elvégzett munkáért, így támogatni akarják a tagállamokat, hogy kollektív tárgyalások keretében vagy törvényes szabályozással dolgozzák ki a tisztességes minimálbér rendszerét, amihez mindenki hozzájuthat

A „szociális piacgazdaság” második fontos ígérete a stabilitás – és meglátása szerint az EU biztosította a stabilitást, amire a gazdaságoknak szükségük van, és a válság idején a történelem során először aktiváltak egy záradékot, ami lehetővé tette a vállalkozások széles körű támogatását, és általában a gazdaság stabilizálásán rekordgyorsasággal dolgoznak az uniós intézmények.

Véleménye szerint tovább kell mennünk ezen az úton, mivel a prognózisok szerint a II negyedévben 12% GDP visszaesése az Unióban, és mivel a vírus velünk marad, nincs itt az ideje, hogy megvonjuk a gazdasági támogatásokat – vagyis meg kell teremteni egy egyensúlyt a támogatások nyújtása és a pénzügyi stabilitás között,

ehhez pedig erősebb monetáris unióra van szükség.

A program része az is, hogy strukturális reformokat hajtanak végre a gazdaságban, kiterjesztik a tőkepiaci és bankuniót, mivel kidolgozói meglátása szerint így tud helyreállni a gazdaság, és ez a feltétele annak, hogy tovább erősítsük az euró nemzetközi szerepét.

A harmadik ígéret a lehetőségek teremtése. Von der Leyen szerint a pandémia rádöbbentett minket arra, milyen kulcsfontosságú a belső piac működése a társadalom jólétéhez, hogy a fogyasztók megfelelő értéket kapjanak, lehetőséget biztosít a globális versenyképesség megteremtése szempontjából, és lehetővé teszi, hogy megőrizzük a jólétet, biztonságot a zavaros időkben.

Más értelmezések szerint ugyanakkor a belső piac arra teremti meg a lehetőséget, hogy az Unió centrumországainak tőkéje kihasználja az egyes országok gazdasági fejlettsége közötti különbségeket, és a munkaerő, a tőke valamint az áru szabad mozgása segítségével magasabb profitokat tudjon elérni az emberek és a környezet kizsákmányolása útján, ami jellemzően a perifériaországok népének vállát nyomja.

Von der Leyen szerint tehát lendületet kell adni a belső piacnak, fel kell számolni a belső piac akadályait, amihez teljesen működő schengeni térségre, az emberek szabad mozgására van szükség – itt érdemes megjegyezni, hogy a kelet-európai vendégmunkások Unión belüli mozgását a járvány legsúlyosabb időszakaiban is biztosították, így látva el olcsó vendégmunkásokkal a nyugati élelmiszeripart és szociális rendszereket.

Kitért arra is, hogy az európai ipar régóta biztosította milliók számára a megélhetést és a központokat, melyekre a gazdasági jólétet lehet építeni – márciusban pedig előkészítették a zöld és digitális átállás programját, most pedig ezt fel kell gyorsítani, mert az Uniónak lépést kell tartania a változó világgal.

Az átállás biztosítani fogja, hogy Európa újra talpra álljon, de ahhoz, hogy a folyamatot végigvigyük, szinte át kell repíteni magunkat a jövőbe. Von der Leyen véleménye szerint nincs sürgetőbb időszak erre, mint mikor tudjuk, mennyire törékeny a planétánk. Mint mondta, láttuk a lezárások és a klímaválság kapcsán, hogy a természet a lezárás idején kezdett újjáéledni, tisztább lett a levegő, az emberek mentális egészsége és fizikai jóléte változott.

Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy noha a lezárások alatt valóban kevesebb lett a helyi légszennyezés például a városokban, azonban ennek egyelőre nincs hosszú távú hatása, az emberek mentális egészsége és fizikai jóléte pedig, különösen a járvány által komolyabban érintett országokban nem éppen pozitívan változott.

A beszédből kiderült, hogy az európai Green Deal az átállás alapja, melynek egyik célja, hogy 2050-ben Európa legyen az első klímasemleges kontinens.

Itt érdemes megjegyezni, hogy arról nem esett szó, hogy az Európai Unió nem egyenlő Európával, mint kontinenssel.

Mindenesetre ehhez a program szerint gyorsan kell lépni, jobban kell teljesíteni. Az Európai Bizottság megvizsgálta valamennyi ágazatot, hogy hogyan lehetne előre lépni, konzultációkat végeztek, hatástanulmányokat készítettek, ez alapján pedig a bizottság azt javasolja, módosítsák 40-ről 55 százalékra a 2030-as emissziócsökkentési célt, mert a hatástanulmányok szerint a gazdaság és az ipar ezt még kezelni tudja. Más vélemények szerint azért módosították a célt, mert úgy látták, hogy az Unió lakosai számára egyre fontosabb a klímavédelem.

Az emissziócsökkentés szükséges a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségek betartásához, és noha más régiók ettől még messze vannak, az Uniónak vezető szerepet kell betöltenie.

Az EB elnöke arról is beszélt, hogy az átállásban senkit nem hagynak az út szélén. Az új célkitűzésekkel csökkentik az energiaimportot, új munkahelyeket hoznak létre, és csökkentik a levegőszennyezést, és minden klímával kapcsolatos jogszabályt az 55%-os cél elérése érdekében kell átírni.

Mint mondta, az EU Green Deal több, mint a kibocsátások csökkentése, ugyanis a társadalom, gazdaság modernizálásáról is szól. Ebben fontos, hogy a jelenlegi föld- és nyersanyaghasználat nem fenntartható, meg kell változtatni az élet és a gazdaság szinte valamennyi aspektusát.

Ennek fényében egy nagy beruházási tervet állítottak össze, ami valós, új helyzetet fog teremteni. A New Generatiuon EU program költségvetésének 37 százalékát közvetlenül a Green Deal céljaira fordítják, az Unió világvezető lesz a zöldberuházásokban, és globálisan az EU vezeti be elsőként a zöld kötvényeket.

A New Generation EU lesz a legnagyobb hatású program a hidrogénhasználat elterjesztése terén is a tervek szerint. Ennek jegyében Svédország egy új fosszilis-mentes, a szenet hidrogénnel felváltó pilot-projektet indít el, melyben a hidrogénprojektek új, tiszta energiát biztosítanak, „hidrogénvölgyeket” hoznak létre hogy korszerűsítsék az ipart és hidrogénmeghajtásra állítsák át a közlekedést, így ez egy teljesen új korszak lesz.

Kitért arra is, hogy az épületek adják az emisszió több, mint 40%-át, ezt fenntarthatóvá kell tenni, meg kell szüntetni a pazarlást. Emellett a program szerint Európa vezető kell hogy legyen a körforgásos gazdaságban, ami új kulturális projekt is egyben.

Minden változtatásnak megvannak a kulturális szempontjai, ezért egy új európai Bauhaust fognak létrehozni, egy olyan központot, ahol építészek, művészek, formatervezők fognak dolgozni ezen célok megvalósulásán.

A New Generation EU a tervek szerint egy olyan világ lesz, ahol a digitális technológiák segítségével egészségesebb, zöldebb társadalmat érünk el, ebben azonban valamennyien együtt kell dolgoznunk. A célok elérése érdekében pedig ezzel összhangban a Green Deal is segít Európának átlépni a jövőbe.

Az EB elnöke a digitális világot is méltatta, beszélt a távmunka lehetőségeiről, és arról, hogy néhány hét alatt többet fejlődött a digitális ipar az Unióban, mint évek alatt. 2030-ra az Uniónak még inkább digitális módon kell majd működnie, növelni kell a konnektivitást és a közigazgatást is digitálissá kell tenni.

Európának vezető szerepet kell vállalnia a digitalizációban, különben mások után fog kullogni. Három területre kell összpontosítani.

• Adatok: az ipari adatok terén vezetővé kell válni, az elkövetkezendő 5 év során megnégyszereződnek az ipari adatok, így most kell a vállalkozókat, KKV-kat, kutatókat támogatni. Az ipari adatok új termékek, szolgáltatások fejlesztésénél aranyat érnek, azonban csupán alacsony mértékben használják fel, ennek hatékonyságán kell javítani, többek között központosított adatgyűjtéssel. Az NG EU kereteiben egy európai felhőt építenek ki.
• Technológia: mindenek előtt a mesterséges intelligencia, legyen szó a mezőgazdaságról, egészségügyről, önvezető járművekről. Emellett szükséges a személyes adatok fokozott védelme, ez érdekében egy európai digitális identitás létrehozását javasolják, ami az élet minden területén használható az adóbefizetéstől a kerékpárbérlésig.
• Infrastruktúra: az adatforgalomnak lépést kell tartania a fejlődés gyors ritmusával, így nem engedhetjük meg, hogy a vidéken élők 40 százalékának nincs hozzáférése a szélessávú kapcsolathoz – amire ugyanakkor az élet számtalan területén.

Európának von der Leyen szerint el kell nyernie digitális szuverenitását, ennek érdekében nyolcmilliárd eurót ruháznak be következő generációs szuperszámítógépek fejlesztésébe, és azt is elérnék, hogy az európai ipar egy új generációs mikroprocesszort is kifejlesszen.

„Ha Európa rálép a gázpedálra, akkor véget kell vetnünk annak is hogy vonakodunk és habozunk”

– lelkesítette hallgatóságát von der Leyen. A Next Generation EU költségvetésének 20 százalékát a digitális iparba fogják fektetni ennek megfelelően.

Elmondta, hogy a járvány és a válság rámutatott arra, hogy nemzetközi, globális együttműködésre van szükség – így az EU vezetői stílusa nem propaganda terjesztéséről, vagy magunk első helyre helyezéséről szól, hanem a segítő kéz nyújtásáról, de ezen kívül is többször odaszúrt Oroszországnak és az Egyesült Államoknak.

A járvány elején mindenki elsőként akarta megszerezni a védőoltást – és ekkor az Unió nemzetközi vezetőként kezdeményezte, hogy a kutatások az egész világ érdekében folyjanak. Ebben a hónapban az EU csatlakozott egy globális kezdeményezéshez 400 millió eurót befizetve, ezzel biztosítva, hogy ne csak a tehetőseknek, de minden rászorulónak jusson védőoltás.

Kiállt egy erős ENSZ mellett, ami lehetővé teszi a nemzetközi konfliktusok megoldását és a világjárványokra adott adekvát választ, emellett kiállt a Világkereskedelmi Szervezet mellett is – azonban új életet kell lehelni ezen nemzetközi rendszerekbe, melyekből a nagyhatalmak jelenleg vagy kivonulnak, vagy túszul ejtik őket.

Ezért szeretné, hogy az EU vezesse a WTO-val és a WHO-val kapcsolatos változásokat.

A változásokig is viszont az EU-nak gyorsan kell reagálnia a nemzetközi térben. Ennek jegyében folyt az EU-Kína csúcstalálkozó, mely utóbbi az Unió partnere, gazdasági és rendszerszintű riválisa.

Az ugyanakkor kiderült, hogy Kína hajlandó párbeszédben részt venni például a klímaváltozás elleni küzdelem, vagy az európai vállalatok elfogadható kínai jelenléte terén, ahogy az is világos, hogy kormányzati és rendszerszinten Kína és az EU igencsak mást gondol.

Von der Leyen kiállt az uniós szabadságjogok mellett, és kijelentette, mindig is szóvá fogják tenni az ezekkel szembeni visszaéléseket – de akkor mi az oka annak, hogy ezek a kiállások felvizeződnek, vagy el sem fogadják őket? Hogy ez a jövőben változhasson, javasolják emberi jogi és végrehajtási téren egyszerű többséggel lehessen határozatot elfogadni.

Az EB elnöke kiállt a belarusz tüntetők mellett is, akik mellett véleménye szerint ki kell állnia az Uniónak, azok számára pedig, akik szorosabb köteléket sürgetnek Oroszországgal intő példa lehet Alekszej Navalnij esete, akit megmérgeztek. Véleménye szerint Törökország viselkedése is súlyos problémát jelent, Ciprus és Görögország pedig számíthat az Unió támogatására – a deeszkaláció valamennyiünk érdeke, amiben pozitív lépés, hogy a törökök kivonták hadihajóikat a térségből.

Kifejtette, szövetségeseinkkel is el kell mélyítenünk a kapcsolatainkat, így például a transzatlanti szövetséget is életben kell tartani, sőt, meg kell újítani, még ha a Fehér Házzal nem is mindig ért egyet az Unió. Ennek jegyében új kapcsolatokra van szükség az Atlanti-óceán és a Csatorna két oldalán is.

Vagyis szükség van arra, hogy megszülessen az EU-Nagy-Britannia megállapodás, erre pedig már csak nagyon kevés idő áll rendelkezésünkre, hisz év végén így vagy úgy, de az Egyesült Királyság kilép az Unióból. Eddig rengeteget kell tárgyalni, de az eredmény garantálja a pénzügyi érdekek érvényesülését, az emberek jogait és a nagypénteki megállapodás betartását.

Beszélt az EB elnöke a nyugat-balkáni országokról, melyek Európa részei – ahogy mondta – a közeljövőben pedig bemutatnak egy helyreállítási tervet ezen országok számára, de segítenek a keleti partnereknek is újra beindítani gazdaságukat.

Afrikai országokkal is fontosnak tartja az együttműködést, ennek jegyében új stratégiát is dolgoztak ki, hisz a világban, melyben élni akarunk, Afrika kulcsfontosságú partner lesz – ennek egyik feltétele a méltányos kereskedelem is. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte a távol-keleti kereskedelmi megállapodásokat, például a Japánnal és Vietnámmal kötötteket is.

Hangsúlyozta a nemzetközi környezetvédelem fontosságát is, aminek eszköze a méltányos globalizáció, és ragaszkodnia kell az Uniónak a határon fizetett szénadóhoz is, ami biztosítja, hogy az importőrök csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást.

A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy mindig is egy tény volt Európa számára, évszázadokon keresztül meghatározta társadalmainkat, gazdagította kultúránkat, és ez mindig is így lesz. A 2015-ös migrációs válság ugyanakkor komoly konfliktusokat szült a tagállamok között – azonban találhatunk közös megoldást, jövő héten ugyanis a bizottság beterjeszti migrációs csomagját.

Ennek legfontosabb elve az életek megmentése a tengeren, amire nem lehet más alternatíva. A kitettebb országok kell hogy élvezzék a többi ország szolidaritását, és meg kell vizsgálni, kinek van és kinek nincs joga maradni, ahogy biztosítani kell a jogosultak integrációját, és a többiek visszatérését az országokban, ahonnan származnak, emellett fel kell lépni az embercsempészek ellen és meg kell erősíteni a külső határokat. Korábban említette a Törökországnak kifizetett uniós összegeket, melynek fejében határain belül tartja a menekülteket.

Von der Leyen azt is kifejtette, vissza kell állítanunk az Unióban a bizalmat.

Ennek alapja a közös értékek, mint például a jog uralma, ami lehetővé tesz számtalan személyi és közösségi szabadságot. Jövőre pedig első ízben fogják értékelni a tagállamokat jogállami szempontból, ami azt a célt szolgálja, hogy megakadályozzák a visszalépéseket, és megvédjék a Next Generation EU forrásait mindenféle csalástól vagy visszaélésektől. Tanúbizonyságul szolgál erről az Európai Bizottság tweetje is:

 

Az EU-költségvetés (#EUBudget) és a #NextGenerationEU eszköz forrásainak felhasználása elválaszthatatlan a jogállamiság érvényesülésétől. #SOTEU #RuleOfLaw pic.twitter.com/6ssCoWLBBq

— Európai Bizottság 🇪🇺 (@EC_Budapest) September 16, 2020

Az európai jog integritását megvédik, és elsőséget élvez, megvédik az európai igazságszolgáltatást, és megakadályozzák, hogy európai útleveleket értékesítsenek.

Az elnök azt is elmondta, büszke arra, hogy a nyitottság és az elfogadás társadalmában élünk Európában, ezért egy antirasszista Uniót akar, ami a megvetéstől eljut a cselekvésig, emellett javasolni fogják, hogy készüljön lista az összes gyűlöletbűncselekményről. Meg fogják vizsgálni, hol vannak hiányosságai az Uniónak, és a rasszizmus elleni küzdelem soha nem lesz opcionális, minden lehetséges téren fel fognak lépni ellene, és a bizottság ki fogja nevezni az első antirasszista koordinátort.

Kiállt az LMBT mentes zónák ellen is, utalva a Lengyelországban létrehozott homofób területekre.

A bizottság erősíteni fogja a szexuális kisebbségek jogait, beleértve, hogy amennyiben valaki az egyik uniós országban szülő, a többi országban is ilyen jogok kell, hogy megillessék.

Von der Leyen beszélt a gyerekekről is, akiket egyrészt nevel az idősebb korosztály, de a gyerekek is nevelik a felnőtteket – egyrészt a környezetvédelem, másrészt az elfogadás terén. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy két fiatal, a karantén idején teniszező olasz lány mutatta meg, hogy soha nem hagyhatjuk, hogy az akadályok lefékezzenek minket, és a konvenciók béklyókba kössenek minket.

Ursula von der Leyen szerint róluk kell példát vennünk, ha lendületet akarunk adni az Uniónak és globális vezetővé akarjuk tenni.

Beszéde végén több nyelven is elmondta, hogy

„Éljen Európa!”