Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Itt a második hullám, de a várólistákat még nem sikerült a járvány előtti szintre rövidíteni

Tavasszal az egészségügyi veszélyhelyzet alatti átszervezések és kapacitásbővítés miatt halasztani kellett számos elektív – orvosszakmai szempontok szerint (ésszerű időn belül) ütemezett, az egészségi állapot kockázata nélkül halasztható – műtétet, így nagy számban torlódtak fel az el nem végzett beavatkozások. Ám – ahogyan az Mfor.hu hétfői cikke rámutat – a koronavírus-járvány második hulláma elejének úgy vághat neki a magyar egészségügy, hogy ezt a lemaradást messze nem sikerült teljesen ledolgozni.

A tavaszi veszélyhelyzet – amikor a koronavírus-járvány következtében a betegellátás március 16-tól csak a sürgősségi ellátásra volt korlátozva – feloldása után júniusban tért vissza a normális eljárásrendehez az egészségügy, ekkor mi is megírtuk: bizonyos beavatkozások esetén nyár elejére kilencszeresére nőttek a várólisták a járány előtti számokhoz képest. A visszérműtétek esetében például a februári 31 napos várakozási idő júniusra 284 napra növekedett, a laparoszkópiás nőgyógyászati műtétek várakozási ideje pedig 355 napra nőtt.

Az Emmi az egészségügy újraindításakor a megnövekedett várólisták csökkentése érdekében úgy határozott, hogy a járóbeteg-szakrendelésen időbeli korlátozás nélkül lehessen orvosi tevékenységet végezni, a családi orvosok, gyerekorvosok és szakrendelők esetében pedig szűnjön meg az a korlátozás, hogy egy órában csak négy beteget láthatnak el. Kásler Miklós emberi erőforrásminiszter akkor úgy nyilatkozott: szerinte az elhalasztott beavatkozások miatti lemaradást nagyjából két hónap alatt tudja behozni a magyar egészségügy.

Az Mfor számításai szerint ennek ellenére

a növekedésnek indult járványgörbe mellett szeptemberre a várólisták nem, hogy csökkentek volna, a legtöbb műtéti kategóriában még nőttek is.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő listája szerint sok helyen stagnál, vagy tovább nőtt a beavatkozásra előjegyzett betegek száma, és csak három beavatkozás-típusnál tapasztalható csökkenés (prosztata-, mandula- és orrmelléküreg-műtétek).

Jelentősen nőttek például a számok a szürkehályogműtétre, laparaszkópiás nőgyógyászati műtétekre, pajzsmirigyműtétre, csípőprotézis-műtétre, gerincműtétre, sérvműtétekre, érsebészeti műtétekre várakozók esetében. Kisebb mértékben nőtt a szívműtétekre, laparoszkópiás epeműtétre, gerincstabilizáló, implantátumbeültető és térdprotézisműtétekre várók száma.

Miközben a várólisták a legtöbb esetben nőttek, Kásler Miklós szeptember elején levélben utasította a kórházakat, hogyaz összes ágyszámuk eddigi (a nyári hónapokban üresen tartott) 10%-a helyett az összes ágyszám 20%-át készenlétben kell tartani arra az esetre, ha be kellene vonni őket a koronavírus-fertőzöttek ellátásába, azt is kikötve, hogy az intézkedés végrehajtása nem járhat betegek hazaküldésével. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint júniusban a teljes ágyszám 69 ezer volt, ennek a 20%-a 13 800 ágyat jelent.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán