Ahogy arra a Mércén számos alkalommal felhívtuk a figyelmet, a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között a magyar munkanélküli támogatási rendszer számít a legszűkmarkúbbnak, amit sokan a saját bőrükön is megtapasztalhattak a koronavírus-járvány kitörése óta. Pedig lenne miből költeni, csakhogy a kormány – még a mostani, rendkívüli gazdasági visszaesés idején is – kevesebbet szán munkanélküli ellátásra, mint amennyit ezek fedezetére beszed, írja a G7.

A munkanélküli segély rendszere egyfajta biztosításként működik: azért fizeti minden hónapban a munkavállaló, hogy baj esetén segítséget kapjon. Az alacsony – a legtöbb országban a havonta a bruttó bér 1-5 százalékát kitevő – összegéért az állásukat elvesztő munkavállalók bérük jellemzően 70-80 százalékát kapják legalább fél évig.

Magyarországon ehhez képest – a Fidesz 2010-es döntésének következtében – csupán három hónapig kapható álláskeresési járadék, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér összege, ami jelenleg 161 ezer forint.

Ezt követően csak a 22 800 forintos szociális támogatást igényelhetik az álláskeresők, ebből – a 2009 óta változatlan – összegből azonban szinte lehetetlen életben maradni.

Hazánkban a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként a munkanélkülii ellátásért cserébe, amiből a G7 számításai szerint 2019-ben 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak,  munkanélküli ellátásra azonban a negyedét sem költötték el.

A munkanélküliek száma 214 ezerre emelkedett április és június között, hároméves rekordot megdöntve ezzel. Míg az idei évre 85 milliárd forintos kiadással számol az állam, jövőre 110 milliárdot tervez költeni a munkanélküliekre, ami a gazdasági portál számításai szerint – a koronavírus-járvány hatásait is figyelembe – véve nem túl sok. Emellett még egy döbbenetes számra is fény derült:

a Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) adatai szerint a munkanélküliek fele (a júniusi adatok alapján több mint 175 ezer ember) semmilyen támogatást nem kap.

Valódi ellátásban mindössze a munkanélküliek harmada részesül, minden ötödik állását elvesztő a 23 ezer forintos, a megélhetési költségek töredékét sem fedező szociális ellátást kaphatja csak – hívja fel a figyelmet a lap. Ez amellett, hogy teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hoz sokezer embert, a gazdaságot is visszahúzza, hiszen akinek nincs semmilyen bevétele, az költeni sem tud.

A G7 számításai szerint amennyiben mindenki a maximális összegű álláskeresési járadékot kapta volna, még akkor is 5 milliárd forintja maradt volna a bfeizetésekből. A munkanélküli ellátásokra befizetett 110 milliárdból csupán körülbelül 68 milliárdot költhetett a kormány az álláskeresőkre 2020 első felében. Ahogy arról korábban beszámoltunk, ezzel el is fogyott a munkanélküli támogatásokra szánt keret nagy része (a járvány második hulláma pedig még csak most érkezik).

A kormány idén július 1-től ráadásul még több bevételhez jut a munkavállalói járulékok által, sokat ezek közül ugyanis összevont, összegük pedig bizonyos esetekben emelkedik, miközben százezrek maradnak teljesen magukra.