Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közös ellenzéki egészségügyi állásfoglalást adott ki az eddig láthatatlan Ellenzéki Együttműködés szervezet

Bár tavaly ősszel mindenki megtapasztalhatta a többé-kevésbé megvalósuló ellenzéki összefogást, és néhány nappal ezelőtt újból kifejezték a jelentősebb ellenzéki pártok a 2022-es közös listaállításra való igényüket, az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) formáció létezése még a magyar belpolitikát közelről követő olvasóink számára is várhatóan kisebb meglepetést okoz. Már persze azoknak, akik nem a 226 Facebook-likeolójuk közé tartoznak.

Mindenesetre ma délután közleményt adott ki az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) Egészségügyi Szakbizottsága.

A logójában egy L betűvel és egy 1-es számmal rendelkező (L-1) ELEGY – ezek szerint tehát – nemhogy van, de még (a 2014-ben 51 napot az ellenzéki összefogás közös főpolgármester-jelöltjeként eltöltő, és ilyen minőségében különösen emlékezetes, lovas-kutyás-síró gyerekes ice bucket challenge videóval jelentkező) Dr. Falus Ferenc, és az 1990-1994 közötti MDF-es országgyűlési képviselő, Dr. Pusztai Erzsébet által vezetett Egészségügyi Szakbizottsággal is rendelkezik.

Különös talány, hogy ezen hosszú ideje nagyrészt teljesen sikertelen/inaktív politikusok miként kerültek a bizottság élére, és még különösebb, hogy a bizottságban ténylegesen képviselteti magát szinte az összes ellenzéki párt.

Ezek ABC-sorrendben a következők:

  • a Demokratikus Koalíció (DK) nevében a párt ügyvezető alelnöke, Dr. Molnár Csaba, az Európai Parlament tagja és Dr. László Imre, az egészségpolitikai kabinet vezetője, XI. kerületi polgármester;
  • a Jobbik nevében Dr. Lukács László György, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés jegyzője, frakcióvezető-helyettes;
  • a Lehet Más a Politika (LMP) nevében Schmuck Erzsébet, országgyűlési képviselő és Kendernay János, a párt társelnökei, valamint Csuja László, az LMP egészségpolitikai szakértője;
  • a Magyar Liberális Párt nevében a párt elnöke Bősz Anett, országgyűlési képviselő, és a párt ügyvivője, Sermer Ádám;
  • a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nevében Berényi Károly, gyermekorvos, Hódmezővásárhely alpolgármestere, és Vékás Sándor az MMM operatív igazgatója, az ELEGY szakbizottságainak koordinátora;
  • a Momentum elnöksége megbízásából Iker Áron, a párt közpolitikai igazgatója;
  • a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöksége nevében Korózs Lajos, a társadalompolitikai kabinet vezetője, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke;
  • a Párbeszéd Magyarországért (PM) nevében Szabó Tímea, társelnök, országgyűlési képviselő.

A sajtóközleményük szerint az Ellenzéki Együttműködés Egészségügyi Szakbizottságának (ELEGY EÜSZB) elsődleges feladata a magyar egészségügy megvalósítható jövőképének felvázolása, illetve céljuk a közös szakpolitikai fellépés szakmai alapját biztosító állásfoglalások megfogalmazása a NER-rel kritikus ellenzék számára.

Értelmes szakmai munkát végeznek tehát, mégis, ha csak a ma kiküldött sajtóközleményt, és azt nézzük, hogy azt a sajtóközleményt is a lényegében mérhetetlen támogatottsággal, valamint a Bősz Anett személyében egyetlen országgyűlési képviselővel rendelkező Magyar Liberális Párt küldte ki, elgondolkozik az ember:

Ha az összes többi párt, illetve a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom is képviselteti magát benne, miért éppen és kizárólag a legláthatatlanabb szervezet küld róla tájékoztatást? Miért akarják, hogy szinte senki [1] ne vegye a közleményt komolyan?

Persze ez és az ehhez hasonló háttérszervezetek alapítása, az abban való munka fontos állomása lehet a 2022-es közös program létrehozásának. Mégis, az egészségügy bolygatása helyett a legjobb talán az lenne, ha ezek a pártok mindenekelőtt legalább saját magukat és kommunikációjukat próbálnák hatékonyan megszervezni. Ami közös ügy, azt ne sajátítsa ki egy párt, hanem lépjenek fel közösen a tájékoztatást illetően is, és gondolják át azt, hogy valóban a legjobb döntés-e „jé, ő még létezik?!” típusú karaktereket választani viszonylagos kulcspozíciókra.

Ha Falus Ferenc 2014-es minden részletében abszurd főpolgármester-jelöltsége után csodák csodájára 2019-re sikerült Karácsony Gergely személyében egy olyan jelöltet találni, aki tényleg képes volt nyerni, talán nincsen minden veszve.

Az ELEGY Egészségügyi Szakbizottságának állásfoglalása az egészségügyi ellátás jövőbeli fejlesztését illetően a következő, kiemeltük a lényeget:

  1. Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az európai uniós átlag alatt vannak, és ez a különbség inkább nő, mint csökken. Ezen a téren hazánk a sereghajtók között van. Ennek oka nem abban keresendő, hogy a magyarok egészségesebbek lennének a többi uniós állampolgárnál. Ellenkezőleg!
    Az egészségügy finanszírozásában ne a „maradvány-elv” érvényesüljön, hanem az egészségügyi költségvetés a GDP mértékében legyen meghatározva. Az egészségügyi közkiadások GDP-arányos részesedését 4 év alatt az európai átlag szintjére kell emelni.
    Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy kétharmada származik állami forrásból. A költségek fennmaradó egyharmadát zsebből fizetik a magyarok. A jövőben a lakossági kiadások arányát le kell szorítani, és a közkiadások mértékét meg kell emelni.
  2. Az utóbbi években több ezer orvos és több tízezer ápoló „menekült” külföldre a jobb élet reményében. Erre a problémára nem egészségügyi dolgozók külföldre utazásának korlátozása a megoldás, hanem a megfelelő munkakörülmények, és főleg a tisztességes bérezés megteremtése.
    Az egészségügyi dolgozóknak ne csak ígérgessék a béremelést, hanem ennek fedezete látható legyen a költségvetésben is. Az egylépcsős béremelés után pedig garantálni kell, hogy az egészségügyi ágazat dolgozóinak bére minimum öt éven át az átlagos bérnövekedést meghaladó módon növekedjen.
  3. Az egészségügyi ellátórendszer első számú védelmi vonala az alapellátási rendszer. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényben az áll, hogy „az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek”. Ennek alapján elvárható, hogy az állam a színvonalas és mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi alapellátás megteremtését és fenntartását elsőrendű feladatának tartsa, és ennek megfelelően az a mindenkori költségvetésben külön soron jelenjen meg. Ennek részeként a csoportpraxisok kialakítására, támogatására is el kell különíteni forrásokat.
  4. Szakmai konszenzus van abban, hogy az egészségügyi szakhatósági rendszer önállóságát vissza kell adni, és annak háttérintézményeit újra kell szervezni.
  5. Magyarország az egészségmegőrzés tekintetében nagyon rosszul áll. Prevenciós programokat kell indítani: törekedni kell az egészséges környezet biztosítására, minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni szűrővizsgálatokat, és el kell érni, hogy mindenki számára biztosítható legyen az egészséges életmód és táplálkozás.

[1] – A pártok ma kiadott egészségügyi közleményeiről a HVG összeállítást csinált, egy DK-s és egy LMP-s sajtótájékoztató után fért be náluk a Liberálisok közleménye egy nyúlfarknyi bekezdésbe, miszerint „Négyrészes szakmai állásfoglalást adott ki továbbá a Magyar Liberális Párt is az egészségügyről, de azt senki nem olvasta el a szerkesztőségben.” Bár a sajtóközleményt délután kettőkor küldték ki, a 444 is alig egy órája adott róla hírt, hogy létrejött az ELEGY.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán