Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ha kezdesz megcsömörleni a kampánytól, jusson eszedbe: Falus Ferenc 51 napig volt főpolgármester-jelölt

Ez a cikk több mint 4 éves.

Úgy érzed, sose volt még ilyen hosszú a kampányidőszak? Herótod van a rengeteg plakáttól? Kiégtél a nagy ellenzéki együttműködés kacskaringóitól? Sokallod a nyuszimaszkos-bömbis hercehurcát?

Ilyenkor ugyan sovány vigasz, hogy régen se volt feltétlenül minden jobb, viszont a mai nap éppen megfelelő arra, hogy egy kis derűvel kompenzáljuk a borút.

2014. szeptember 28-án ért véget Falus Ferenc 51 napos villámkarrierje, amelyet az ellenzéki összefogás főpolgármester-jelöltjeként futott be.

És ha már itt tartunk, érdemes visszaidézni, mennyire mást is jelentett 2014-ben az ellenzéki összefogás, mint manapság.

2014 áprilisában a baloldali választási pártszövetség Mesterházy Attilával az élen kudarcot vallott. Az Összefogásban (később a nevet Kormányváltásra cserélték) akkor az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és a Liberálisok vett részt, hangsúlyozva, hogy kizárólag baloldali és liberális pártok szövetségéről van szó. A választás amellett, hogy rámutatott a Fidesz-KDNP túlhatalmára, egy sor olyan eszközt is felvonultatott (például a kamupártokat), amelyek mind nehezítették az ellenzék munkáját.

Vagyis kezdeni kellett (volna) velük valamit.

Az őszi önkormányzati választás előtt egy dolog tűnt biztosnak: hogy matematikai esélye csak annak lehet, aki valamilyen formában össze tudja terelni az ellenzéket újra. A választási casting azonban sokáig inkább bohózatba hajlott (nem véletlen, hogy a kormánypropaganda azóta is ellenzéki roncsderbinek titulálja az összefogás különböző konstellációit), nem nagyon akaródzott elvállalni senkinek a megtisztelő pozíciót, így a főpolgármester-jelölt személye körül már érezni lehetett egyfajta bizonytalanságot. Horváth Csaba (MSZP) volt egyedül, aki nagyjából magabiztosan vélhette, hogy a szocialisták jelöltje ő lesz. Az MSZP viszont már akkor is némileg satuba volt szorítva, mivel mind a Bajnai Gordon által vezetett Együtt-PM pártszövetség, mind Gyurcsány Ferenc az európai parlamenti választások eredményeire mutogatva nagyobb szeletet akart volna kiharapni az ellenzéki tortából, mint amennyit a szocialisták jó szívvel adtak volna.

Aztán augusztus 4-én kissé váratlanul Falus Ferenc neve kezdett el keringeni, aki a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Alapítvány alapítójaként lépett be a politikába, a 2014-es országgyűlési választáson még csak vidéki fórumokon kampányolt, ősszel viszont már a II. kerületben indította volna polgármester-jelöltként az Együtt-PM. Korábban egyébként vezette az ÁNTSZ-t is, pozíciójából bizalomhiány miatt mentették fel, neve akkoriban a sertésinfluenza elleni oltás kapcsán pörgött sokat (az ÁNTSZ vezetői, hogy népszerűsítsék az oltást, maguk is kamerák előtt kaptak belőle, Falus karjához viszont olyan tűt nyomtak, amin vagy volt kupak, vagy nem, mindenesetre az oltásellenesek sokat rugóztak akkoriban a témán).

Falus mögött végül hivatalosan augusztus 8-ra sorakozott fel az Együtt-PM, a DK és az MSZP, de az addig eltelt alig néhány napban is látszott, hogy nem egyszerű menetről van szó. Horváth Csaba például még egy nappal korábban is (a pártelképzelésekkel totálisan szembemenve) belső bomlasztásba kezdett, hogy aztán másnapra meggondolja magát.

65 nap volt akkor még a választásig.

Augusztus 15-én Falus hivatalosan is bejelentette: felkészült rá, hogy leváltsa Tarlós Istvánt. És ha valaki, akkor ő aztán nem tétlenkedett az ezután következő napokban-hetekben. Bár neve egyértelműen a vödrös videóval forrt össze, ami végképp pontot tett politikai karrierjére, mire odáig eljutottunk, már sok kérdés felmerült úgy az ellenzéki összefogás, mint a főpolgármester-jelölt tekintetében.

Kezdve azzal, hogy bár gondolhattuk volna azt is, ha a pártoknak sikerült konszenzusos jelöltet találniuk, akkor minden a legnagyobb rendben zajlik majd közöttük (haha), még maga Falus sem állt ki a porondra hivatalosan, amikor már hangos volt a sajtó a hírtől, hogy a baloldali Összefogás szétesett. Augusztus 12-én arról szóltak a hírek, hogy az Együtt-PM és a DK is erőteljesen sérelmezi, hogy szocialisták nem írták alá határidőre az eredeti hárompárti megállapodást, amit pénteken ráadásul önhatalmúlag módosítottak is, innentől kezdve pedig elkezdődött a ki, kit, hol és hogyan indít játék, ami már önmagában is megkérdőjelezte, hogy mennyire is őszinte és szoros az együttműködés a pártok között.

Falus ugyan maradt közös főpolgármester-jelölt, de vele is akadtak gondok. Rögvest az, hogy egy interjúban jelezte: „nincsenek politikai ambíciói”, egészen odáig, hogy programja se nagyon volt, illetve azt hetekkel későbbre ígérte, így viszont kampányolni se nagyon volt mivel. Hogy a szocialisták nem voltak teljesen kibékülve Falus személyével, azt talán jól példázza az is, hogy Tóbiás József, a párt akkori elnöke igen hosszú ideig egyáltalán nem találkozott a főpolgármester-jelölttel.

És aztán jött augusztus 25-e, ami mindent egy csapásra megváltoztatott. Falus YouTube-csatornájára felkerült az #icebucketchallenge videó, ami valószínűleg örökre beírta magát a popkultúrába. A helyzeten nem segített, hogy a videó nyilvánosságra kerülése után még saját politikustársai sem nagyon támogatták Falust (Szigetvári Viktor, a Falust indító Együtt-PM társelnöke Twitter-oldalára egyenesen azt írta ki, hogy „Es leontes ugyben csak magamert tudok felelosseget vallalni”), mindenki más pedig boldogan lubickolt a vödrös kihívás fodrozta hullámokban.

A videó másnapján egyébként egy Index-nagyinterjú is kijött, amely nem sokat segített Falus helyzetén, leginkább azért, mert a főpolgármester-jelölt válaszaiból süt, hogy nem is igazán akar főpolgármester lenni, a város ügyeiben nem tűnik túl kompetensnek, az pedig már csak hab volt a tortán, hogy egy lóhoz is hasonlította magát menet közben, azzal a szöveggel, hogy

„nagyon unalmas, tulajdonképpen nem okos állat.”

Innen nézve már inkább az a meglepő, hogy a videó és Falus visszalépése között eltelt egy hónap, bár ebben az egy hónapban azért jócskán érezni lehetett, hogy a pártok kétségbeesetten igyekeznek valahogy kifarolni a helyzetből, ráadásul más-más stratégiával próbálták erősíteni saját pozícióikat az összefogáson belül.

Minden esetre augusztus 28-án megtörtént a nagy Tóbiás-Falus találkozó is, jellemző az egész kampányidőszakra, hogy amikor Falust arról kérdezték, miért nem lett nagyobb hír a sajtóban ebből a találkozóból (sokat tényleg nem lehetett tudni róla, Tóbiás állítólag azt kérte, hogy a főpolgármester-jelölt minél több elemet emeljen át a szocialisták programjából), Falus csak annyit válaszolt:

„Tetszettek volna odajönni a kapuba. Akkor lett volna hír.”

Hivatalosan senki sem határolódott el Falustól, de lényegében magára hagyták, oldja meg, ahogy tudja a problémát. Falus pedig a rá jellemző kommunikációs csetlés-botlással próbálta menteni, ami menthető, bemutatott egy programot szeptember 5-én, amiben a „súlytalanság helyett az ellensúly szerepét” szánta volna a fővárosnak, de addigra már maga is annyira súlytalanná vált, hogy az őt papíron még támogató MSZP és DK már csak jelzésértékkel jelent meg a bemutatón (funfact: a szocialisták amolyan kés a sebben jelleggel Horváth Csabát küldték, Tüttő Katával). A programnak sem lett túl nagy visszhangja, innentől viszont Falus tulajdonképpen nem is nagyon jelent meg sehol, és érdemleges momentuma sem volt a kampányának (túl voltunk a tetőponton).

Szeptember 8-án a Fővárosi Választási Bizottság nyilvántartásba vette Falus Ferencet az Együtt-PM főpolgármester-jelöltjeként, az MSZP és a DK támogatásával.

Még ugyanaznap kicsit kényelmetlen helyzetbe került, ugyanis megjelent az Ökotárs melletti szimpátiatüntetésen, csakhogy magyarázkodnia kellett, mivel az a hír keringett, hogy az unokáival csak fagyizni indult, és véletlenül ragadt ott.

Innen már nem okozott túl nagy meglepetést, hogy a Nézőpont Intézet szeptember 19-ére azt mérte: Tarlós István (38%) után a második legnépszerűbb jelölt Bokros Lajos (12 százalékkal), Falusra pedig csak 8 százalék szavazna.

Szeptember 25-én pedig Falus már lemondta azt a főpolgármester-jelölti vitát, amit a Republikon Intézet szervezett, és ahol először ültek volna össze az ellenzéki főpolgármester-jelöltek (volt belőlük ugye jónéhány Faluson túl is: Bodnár Zoltán a Liberálisok, Bokros Lajos a MoMa, Csárdi Antal az LMP jelöltje, illetve a függetlenként induló Magyar György) diskurálni. A hivatalos indok az volt, hogy Tarlós sem lesz ott a vitán, így viszont nem nagyon van értelme annak.

Szeptember 26-án Falus Facebook-oldalán egy meglehetősen talányos szabadvers jelent meg, hogy aztán hamar el is tűnjön onnan:

Sejteni lehetett, hogy ez már a végjáték. Szeptember 28-án kiszivárgott, hogy Falus Ferenc másnap visszalép a jelöltségtől, az erről szóló egyeztetés napok óta zajlott a pártok között. Végül kis hezitálással beálltak Bokros Lajos mögé, a PM-et leszámítva. Falus a hivatalos bejelentésen nem mondta ki Bokros nevét.

Két héttel később Tarlós Istvánt 290.675 szavazattal, 49,06 százalékos aránnyal másodszor is főpolgármesternek választotta Budapest.