Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere három év után ismét az Illatos úton, az egykori Budapesti Vegyiművek (BVM) telephelyén járt, ahonnan – elsősorban az akkor még ellenzéki önkormányzati képviselőként dolgozó politikus munkájának köszönhetően – 2016 elején elszállítottak 12 ezer hordónyi súlyosan mérgező vegyianyag-maradékot, miután Tarlós Istvánnál, Lázár Jánosnál és Orbán Viktornál is személyesen közbenjárt, és állami felszámolót neveztek ki a magánfelszámoló helyett.
Baranyi Krisztinával 2019 nyarán forgattunk riportot, amelyben a polgármestert elkísértük az Illatos útra is, ahol felidézte a vegyszeres hordók elszállításáért vívott küzdelmét.
Baranyi élő videós bejelentkezésben mondta el a helyszínen – egy jókora törmelékkupaccal a háta mögött -, hogy a hordók elszállítása után is végigkövette az Illatos úti eseményeket, hiszen Lázár János akkori kancelláriaminiszter és Tarnai Richárd Pest Megyei kormánymegbízott ígéretet tettek arra, hogy folyamatosan kármentesítik a talajt és a talajvizet.
A polgármester felidézte, hogy ő már a hordók elszállításakor sürgette az alapos kármentesítést, de ekkor türelemre intették, mondván három fázisból áll a terület „kitakarítása”:
- a felszínen lévő hordók, és az abban lévő hulladék eltávolítása
- a 11 hektáros gyártelep üzemépületeinek és berendezéseinek a bontása
- a talajban és a talajvízben található szennyezés eltüntetése
Baranyi szerint el is jutottak a második fázis végégig, és az épületeket és a gépeket elbontották, de a területen „félmunkát végeztek”, mert még mindig több ezer köbméter bontási törmelék maradt. Erről azt állítják ugyan, hogy ez a törmelék már nem szennyezett, mert ezek a „tiszta” épületek után maradtak vissza. Baranyi ennek ellenére úgy gondolja, hogy ezzel együtt sem járt jól a kerület, mert ha a betonkupacok vegyi szempontból nem is veszélyesek, akkor is jókora törmelékhalmot jelentenek, amelynek a bontási porát szívják a környékbeli lakók.
A polgármester mellett ott volt a helyszínen Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője is, aki szerint bár ígéretet kaptak rá a felszámolótól, de még semmi jele a talaj kármentesítésnek, még mindig látszanak a kifolyások, ahol a hordókat tárolták, és vegyszerbűz is terjeng a területen.
„Gyakorlatilag az egész szerveskémia-tankönyv alattunk van”
– mondta Simon, utalva a talaj szennyezettségére.
Rákkeltő benzol és klórbenzol a régebbi mérések szerint akár a határérték 200 000-300 000-szeresében volt jelen a telepen a talajvízben, egy 2015-ös mérés szerint a DDT mennyisége a határérték 520-szorosa volt a területen vett talajmintában. A szennyezett talajvíz bejuthat a környék felszín alatti vizeibe, veszélyeztetve a környéket az ásott kutakat, illetve a Greenpeace mérései szerint is például a környék házi porában és a környéken tartott tyúktojásokban is bőven volt például DDT.
A polgármester szerint elfogadhatatlan ez az állapot, mert az volt a hatóság ígérete, hogy mindent eltüntetnek a területről, és a talajt is ki fogják cserélni (van, ahol 6-8 méter mélységig kell kicserélni a szennyezettség foka miatt).
„Megint ott tartunk, hogy egymásra mutogat a környezetvédelmi hatóság és a felszámoló, hogy nincsen lehetőségük és eszközük elvégezni a kármentesítést, amihez politikai szándékra lenne szükség”
– mondta Baranyi.
Tarnai Richárd Baranyi elmondása szerint 2020 július 15-én arról tájékoztatta, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal részletes tényfeltárás végzésére, a beavatkozás folytatására, a kármentesítési monitoring folytatására, és beavatkozási terv készítésére kötelezte a felszámolót, de a polgármester szerint mégsem történt semmi. Tarnai tájékoztatása azt is tartalmazta, hogy 2019 februárjában hatósági mintavétel történt a területen, és egyes komponensek koncentárciója csökkent, ami Baranyiék szerint arra utalhat, hogy tovább terjedt a szennyezés.
A Greenpeace a Tarnai Richárdra bízott állami felszámolócéghez fog fordulni, mivel ők lennének a felelősök a talaj és a talajvíz megtisztításáért és a betonkupacok elszállításáért.
