Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Nem fogadjuk el, hogy helyettünk egy arctalan hivatal döntsön” – darabokra szedte a Szülői Hang a hatéveseket iskolába küldő törvényt

Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás következtében idén január óta a hatodik életévhez kötött az iskolaérettségi korhatár, így ezentúl nem az óvónők, a védőnő és a szülők állapítják meg az iskolaérettséget, ahogy az korábban történt, hanem az Oktatási Hivatal.

A Szülői Hang Közösség már korábban hangsúlyozta a törvénymódosítással kapcsolatban: ezáltal egy olyan hivatal hozhat meg egy olyan döntést, aminek a gyermek mély ismeretére kellene alapulnia, de erre nyilvánvalóan alkalmatlan – hiszen egy központi hivatal nem ismerheti a gyermekeket, akikről megállapítja, hogy iskolaérettek vagy sem. Pedig az iskolaérettség komoly befolyást jelent a gyerekek jövőjére nézve: az idő előtt iskolába erőltetett gyerekeket sorozatos kudarcok érhetik, ami aztán alacsony önbecsüléshez vezethet, ez pedig tönkreteheti az iskolás éveiket és még az életesélyeiken is ront.

Bár a tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a legtöbb Oktatási Hivatalhoz beadott szülői kérelmeket elfogadják, még így is több mint ezer esetben történt elutasítás, a nyilvános, egységes kritériumrendszer hiánya, valamint a jogorvoslati lehetőség reménytelensége miatt pedig a szülők jogfosztott, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

A hivatal elutasító határozatával szemben a szülők kizárólag bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot közigazgatási per keretében, ezt azonban még ha be is vállalják a szülők, a bíróságon esélyük sincs az OH vagy a szakszolgálatok véleményét megkérdőjelezni.

A visszajelzések alapján a bíróság többségében az Oktatási Hivatalnak adott igazat úgy, hogy a szülők által előterjesztett panaszt és az azt alátámasztó dokumentumokat érdemben meg sem vizsgálták, és nem rendeltek ki szakértőt a bírósági eljárásban sem, sőt az esetek nagy többségében az Oktatási Hivatal eljárásának megismétlését sem kérték.

Bár a szülők panasza jellemzően pedagógiai jellegű, a bíróság mégis az esetek nagy részében csak a formai eljárásrendet vizsgálta, a szülők saját véleménye és az általuk csatolt dokumentumok pedig nem számítanak hivatalosnak a bíróság szemében. A szervezet szerint a szülőket csapdahelyzetbe hozta az új iskolaérettségi törvény, mert saját álláspontjuk alátámasztására alkalmas hivatalos papír beszerzésére már elvileg sincs lehetőség, hiszen az új törvények miatt a szülő már nem fordulhat a szakszolgálathoz hivatalos iskolaérettségi szakvéleményért.

„A szülők többsége jelenleg nem bízik abban, hogy az iskolaérettségi eljárással kapcsolatos jogos panaszának a bíróságon érvényt tudna szerezni. Rendkívül csekélyek a szülők esélyei, és az eljárás nagyon hosszadalmas – várhatóan nem zárul le az iskolai beiratkozás időpontjáig – és igen költséges is, hiszen a szülőknek vesztes per esetén az Oktatási Hivatal perköltségét is meg kell fizetni, és emellett saját költségen saját ügyvédet is érdemes fogadniuk”

írják, hozzátéve: éppen ezért a legtöbben belenyugodtak az Oktatási Hivatal elutasításába.

Az új törvény különösen kedvezőtlenül érinti a sajátos nevelési igényű tanulókat, hiszen tőlük elvették azt a korábban rendelkezésre álló lehetőséget, hogy a többiekhez képest még egy évet óvodában maradhassanak. A visszajelzések alapján a szülők az ilyen esetekben is hiába próbálták bírósági úton érvényesíteni gyermekük érdekeit.

A szervezet meglátása szerint a problémák beigazolták az előzetesen jelzett aggodalmakat, melyekről az ombudsman is állást foglalt, amikor a törvény bevezetésének elhalasztását kérte.

Az alapjogi biztos korábban arra hivatkozott: „egy ilyen volumenű, a gyermekek sorsát befolyásoló módosítás során biztosítani kell a megfelelő felkészülési időt, az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és azokra a jogalkalmazás is felkészülhetett.”

A Szülői Hang több ezer szülő tapasztalata alapján most 50 pontban foglalta össze a törvénnyel és annak végrehajtásával kapcsolatos problémákat. A szervezet kitér többek között az Oktatási Hivatal nyilvános kritériumok nélkül működő rendszerének önkényességére, a nem egységes szakszolgálati rendszer problémáira, a szülők nem kielégítő tájékoztatására, a jogorvoslati út reménytelenségére, a gyakorlati szempontból kedvezőtlen határidőkre, a hátrányos helyzetűeket és problémákkal küszködő családokat, gyerekeket sújtó rendelkezésekre és általában a szülők számára méltatlan eljárásra.

Az 50 pontos összeállítással azt szeretnék elősegíteni, hogy a döntéshozók az érintettek bevonásával, szakmai szempontok alapján vizsgálják felül és módosítsák a törvényt. Álláspontjuk szerint nem elegendő csupán a részletszabályok módosítása, az egész törvényt vissza kell vonni és a pedagógiai szempontokat figyelembe véve újra kell tárgyalni.

„Az új törvény elvette a szülők jogát arra, hogy gyermekükről az őt ismerő óvodapedagógussal közösen döntsenek, miközben az új rendszerben sem nyilvános döntési kritériumok, sem érdemi jogorvoslati lehetőség nincsen, és így a rendszer önkényesnek tekinthető. Szülőként nem fogadjuk el, hogy helyettünk egy arctalan hivatal döntsön, miközben mi vagyunk felelősek gyermekünk neveléséért, és a döntés következményei minket terhelnek”

– írják.

Címlapkép: MTI/Komka Péter