Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Akár négyszázezer embernek is fájhat majd a KATA reformja

Gyökeres változtatásokat eszközöl egy, a napokban elfogadott törvénymódosítás a katás kisadózói rendszeren. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt hetekben arról beszélt, felülvizsgálná az adózási rendszert, mivel szerintük sok munkáltató „jogosulatlan versenyelőnyre tesz szert” az által, hogy látszólag katás vállalkozóként, de teljes munkaviszony-szerű keretben foglalkoztatja munkatársait.

Előzetes becslések szerint a tegnap megszavazott, új jogszabálytól a kormány közel negyvenmilliárdos plusz bevételre számít az államkasszából. Legalábbis így nyilatkozott Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormánypárti Magyar Nemzetnek.

A Média1 szerint viszont a szabályozás miatt az újságírók, ügyvédek, szabadúszók, fuvarosok és számos futár is kifejezetten nehéz helyzetbe kerülhetnek majd, és kérdéses, hogy ez a szféra hogy tudna kigazdálkodni a belengetett különadókat.

Sok cég ezzel igen sok pénzt spórol, mivel a formális munkaszerződés jelentette járulékokat, terheket így elkerülheti, ráadásul az így dolgozó munkatársra az elbocsátás általános szabályai sem vonatkoznak ugyanúgy, érdekvédelemre pedig nem számíthatnak.

Az egyik lényegi reform, amelynek 2021-es bevezetésén a kormány dolgozik, ezért arról szólna, minden olyan katás vállalkozókat foglalkoztató megbízó, akinek egy dolgozó felé történő kifizetése éves szinten meghaladja a 3 millió forintot, 40% adót lenne köteles utána befizetni, így a terheket ismét a munkáltatókra hárítaná át.

A Kereskedelmi- és Iparkamara ezenkívül reformként javasolja még, hogy a KATA tételes adóját tegyék sávossá: évi 6 millió forintig 50 ezer, afölött pedig 65 ezer forintos tételekkel.

A reformok másik, sokkal valószínűbb eleme lesz, hogy 2021-től sokkal szigorúbb, és gyakoribb NAV-ellenőrzésekre számíthatnak a katás rendszerben megbízásokat kiadó vállalatok.

A terveket az Adótanácsadók Egyesülete és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete  viszont súlyos kritikával illette, szerintük ezek az átalakítások a sokszor csak ilyen keretben munkát kapó magyar fiatalok elvándorlásának felgyorsítását erősítené, ráadásul a újdonsült szigorúság elhozhatja a számlagyárak új aranykorát is. Mindez pedig nem éppen a kormány által régóta hangoztatott cél, a gazdasági kifehérítése irányába mutatna.

A válság legnépszerűbb melója: futárok a korona idején

A biciklis futárok beszámolói alapján úgy tűnik: ha a fél ország nem is, de fél Budapest a futárkodásban látja a jövőt a járvány utáni, egyre közeledő válság árnyékában.

A futárok általában kisadózó (KATA) egyéni vállalkozók, ez azt jelenti, hogy fixen havi 50 ezer forint adót fizetnek, és ha diákok, tehát van hallgatói jogviszonyuk, vagy  bejelentett, legalább 36 órás munkahelyük, ez az összes havi 25 ezer forintra csökken.

Korábbi, részletes riportunk a helyzetről itt elolvasható.

A kisadózók tételes adóját 2012-ben még a második Orbán-kormány vezette be, miután életbe léptette az egykulcsos adórendszert is. Míg kezdetben a katás megbízások még nem látszottak súlyosan érinteni a szabályos, szerződéses foglalkoztatást (2013-ra még csak a kisadózók 3%-a került ki a foglalkoztatottak közül), addig 2019 végére a Pénzügyminisztérium saját kimutatásai szerint már 40% volt azoknak az aránya, akik munkaszerződés helyett a nekik hirtelen elbocsátás ellen semmiféle garanciát nem nyújtó katás rendszerbe kerültek át.

A legutóbbi adatok szerint mintegy 400.000 ember dolgozik ebben a formában Magyarországon. Bákonyi László adószakértő a Piac és Profit portálnak részletes elemzést készített a kormány által benyújtott törvénymódosításról, amelyben megállapította, hogy a tervezett szigorítás elsősorban a legkisebb jövedelmű dolgozóknak és a kisvállalkozásoknak okozhat majd különösen súlyos helyzetet a koronavírus-járvány nyomán. Mint írta:

„A járvány miatt kialakult gazdasági válság még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan, katásként alkalmazott egy cég. A katás vállalkozót ugyanis nem védik olyan munkajogi szabályok, mint egy munkavállalót: a szerződését azonnal fel lehet mondani”

Megállapította továbbá, hogy a bújtatott foglalkoztatás katás formája valóban óriási és egyre növekvő probléma az országban, és a NAV-ellenőrzések folyamán, amennyiben a bújtatott foglalkoztatás kiderül, már most is számíthatnak arra a dolgozók, hogy utólag  és visszamenőlegesen is kötelesek lesznek megfizetni az elmaradt, 15%-os szjat, míg az ilyen keretben bújtatott foglalkoztatást végző cégek (tehát azok, akik például teljes munkaidős dolgozókat „papíroznak le” katás vállalkozóként), súlyos adóbírságra és késedelmi pótlékra is számíthatnak. Az adóbírság mértéke a kimaradt adótartam 50%-a, de akár 200%-a is lehet majd.

Címlapkép: Pixabay