Facebookon közreadott közleményben fejezte ki aggodalmait a nőjogok védelmével foglalkozó Patent Egyesület az Igazságügyminisztérium munkacsoportjának akciótervével kapcsolatban, amelynek előkészítéséből a szervezet szerint gyakorlatilag ki vannak zárva a szakértelemmel rendelkező csoportok.
A közleményből kiderül, hogy a szervezet részt vesz mind a nőjogi, mind a gyermekjogi munkacsoportok munkájában, ám érdemi részvételre nem hagy lehetőséget egyik kormányzati irányítás alatt álló testület sem.
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy az eddig ismertetett részletek alapján a munkadokumentum nem fektet elegendő hangsúlyt a nők elleni erőszak felszámolására, holott a statisztikák szerint ma legalább 223.000 nő él bántalmazó kapcsolatban Magyarországon.”
– fogalmaz közleményében a Patent, amelynek nem csak az érdemi beleszólását korlátozták véleményük szerint, de az akcióterv véleményezésére is mindössze 2 nap állt rendelkezésre.
A HVG készített korábban interjút Dr. Spronz Júliával, a PATENT egyesület jogászával, aki így fogalmazott a Varga Judit igazságügyi miniszter által személyesen életre hívott családjogi munkacsoport intézkedéseiről:
„Varga Judit két munkacsoportot hozott létre. Az egyik egy szakértői munkacsoport, ott elvileg érdemi munka folyik. És vagyunk mi, a futottak még kategória, akik a civil munkacsoportot alkotják. Kérdés, hogy ha mi nem, akkor ki van a szakértői munkacsoportban, mert az nem transzparens. A nőszervezeteket tehát nem a szakértők közé, hanem az utóbbi csoportba invitálta meg a miniszter, amelyben körülbelül 60 civil szerveződés képviselteti magát.”
Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, egy parlamenti felszólalásában Varga miniszter arról beszélt a nők védelme kapcsán, hogy ő a valódi cselekvésben hisz, és régóta fontosnak tartja férfiak és nők egyenjogúságát, sőt, „férfiak, nők, gyerekek és családok legmagasabb szintű védelmét”. Ezért is hirdette meg 2020-ra az áldozatsegítés évét, mert „hisztériakeltés és uszítás helyett” a munkában hisznek.
Varga itt kiemelte, hogy létrehozott egy civil és szakértői munkacsoportot, akik épp a héten kapnak majd meg egy „nagyon vastag anyagot”, hogy véleményezzék az eddigi és ez utáni munkát, és ő azokkal ül egy asztalnál, „akik valódi tettekben gondolkodnak”.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását parlamenti nyilatkozatban elutasító kormánypártok valóban előszeretettel hangoztatják, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz, ám a valóság az, hogy egyelőre nem látjuk, milyen konkrét intézkedésekkel tenne érdemben bármit a kormány a családon belüli erőszak megfékezésére, miközben a Varga Judit által korábban benyújtott javaslatcsomaggal kapcsolatban több nőjogi szervezet is jelezte: fenntartásaik vannak az intézkedések hatékonyságával kapcsolatban.
Korábban is írtunk róla, ahogy világszerte, úgy Magyarországon is megugrott a családon belüli erőszak eseteinek száma a koronavírus miatti bezárkózás idején, nálunk csak márciusban az átlagosnál másfélszer több eset történt, ezzel azonban (egyéb ügyekkel ellentétben) nem foglalkozott a kormány a veszélyhelyzet idején.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20(ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])
