Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Itt van, mekkora összeget kaphat Magyarország az EU új alapjából

Ez a cikk több mint 3 éves.

A Portfolio szemlézte Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet szakértőjének elemzését az Európai Unió gazdasági mentőcsomagjáról, a Next Generation EU-ról, mellyel a válság utáni újraindítást finanszírozza az Unió az egyes országokban eltérő mértékben.

Az elemző kiszámolta, az egyes országok milyen arányban részesülhetnek a csomagból, ezt az alábbi ábrán mutatja be összehasonlítható módon.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem hivatalos és végleges összegek, Darvas a rendelkezésre álló adatok alapján igyekszik kiszámítani az egyes országok mennyi támogatásra és felvehető hitelre pályázhatnak majd.

 

A csomag összesen 750 milliárd euró értékű 2018-as árakon, ami jelenlegi árfolyamon uszkve 809 milliárd eurónak felel meg, emellett az idei EU-s költségvetést is megnövelné a bizottság 11,2 milliárd euróval, vagyis összesen 761 milliárd euróról beszélhetünk. Ebből 438 milliárd euró lenne a vissza nem térítendő támogatás, 73 milliárd euró a garanciavállalás és 250 milliárd euró lenne a hitel.

Magyarország 8,5 milliárd euró támogatásra, és 0,35 milliárd euró hitelre számíthat a csomagból, amivel nincs a leginkább támogatott országok között.

A támogatások és a hitelek odaítélésénél a döntéshozók azt veszik figyelembe, az adott ország mennyire fejlett gazdaságilag, és hogy mennyire érinti súlyosan a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság, hogy minél igazságosabban lehessen elosztani a támogatásokat.

A Darvas számításai alapján Magyarországnak járó 8,5 milliárd euró a teljes támogatási összeg két százalékára, és a 2021-re becsült bruttó nemzeti jövedelem 6,7 százalékára rúg, ennél vannak országok, melyek jóval többet kapnának – azonban azokat a válság is súlyosabban érintette.

Arányaiban a legtöbb támogatást Bulgária, Horvátország és Görögország kaphatja az elemző szerint, míg nominálisan a legmagasabb támogatási összegre Olaszország számíthat, 85,9 milliárd euró értékben, ami a teljes keret csaknem ötöde.

Az elemző szerint Magyarország arányaiban véve jól járhat a csomaggal, miután az EU közel tíz százalékkal rontotta az ország GDP-jének, vagyis bruttó nemzeti össztermékének növekedésére vonatkozó előrejelzését, az összesen rendelkezésre álló forrás azonban a GNI, vagyis a bruttó nemzeti jövedelmének 7,3 százaléka nagyjából. Vagyis a gazdasági segítség közel arányos az elszenvedett károkkal.

A források elosztása Darvas szerint azt mutatja, hogy egyrészt van egy helyreállító jellege a csomagnak, amivel az egyes gazdaságok a válság hatásaihoz mérhetően jutnak támogatásokhoz és hitelekhez, de van egy redisztribúciós, újraelosztó jellege is, magyarán, hogy a szegényebb országok arányaiban többet kapnak (ahogy az a táblázatban is tetten érhető). Tehát a szegényebb, és a válságtól súlyosabban érintett országok kapják arányaiban a legtöbbet.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy egyelőre nem látszik, hogy egyes országok esetében hogyan fog kinézni a program és a hitel visszafizetése után a mérleg. A csomag fedezete ugyanis egy hatalmas hitel, amit 2028-58 között fizet vissza az Európai Unió, mégpedig úgy, hogy az egyes országok az uniós költségvetésbe fizetett hozzájárulásuk arányában járulnak hozzá a törlesztéshez.

Tehát elképzelhető, hogy azon országok, melyek arányaiban kisebb összeget kapnak gazdaságuk ereje miatt, végül nettó befizetőként többet törlesztenek vissza, mint amennyi támogatásban és hitelben, avagy garanciában részesültek a javarészt 2024-ig esedékes kifizetések keretében.

Ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy az Unió (és a nemzetközi kapitalizmus) működéséből fakadóan noha elvileg a fejlett gazdaságú országok a nettó befizetők, a szegényebb, az Unió perifériáján lévő országok pedig a különböző programok kedvezményezettjei, a szegényebb országokból folyamatosan tőke áramlik a gazdagabbakba.

A tőke és a tulajdon ugyanis a gazdag nyugati országokban akkumulálódik, a kelet-európai országokba jellemzően csupán kiszervezik a termelést, vagy a polgárokat viszik nyugatra dolgozni, amennyiben ez nem lehetséges, vagy aránytalanul drága a tőke számára. Kissé leegyszerűsítve a Keleten megtermelt profit pedig végső soron Nyugaton csapódik le.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs