Az Európai Bizottság a mai napon felkérte az uniós tagállamok kormányait, hogy június 15-én, azaz jövő hétfőtől kivétel nélkül oldják fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárakat az EU-n belül. A brüsszeli testület július elsejétől javasolja az unión kívüli országokból az EU-ba érkezőkre vonatkozó utazási korlátozások részleges és fokozatos megszüntetését. – adta hírül az MTI.
Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos a brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az unión kívüli országok közül többnek az egészségügyi helyzete továbbra sem stabil, így a bizottság ebben a szakaszban nem javasolja az utazási korlátozások teljes megszüntetését.
Nyomatékosította, hogy az utazási korlátozások feloldásának mindenképpen fokozatosan kell megtörténnie, és a folyamatnak uniós szinten összehangoltnak kell lennie.
Elmondása szerint a bizottság a tagállamokkal együttműködve objektív feltételeken alapuló listát készít olyan országokról, ahonnan engedélyezni fogja a beutazásokat. A feltételek a járványügyi helyzetet, a távolságtartási szabályok betarthatóságát veszik figyelembe. Hangsúlyozta: a határnyitásnak kölcsönös alapon kell működnie.
„A nyugat-balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia valószínűsíthetően a listán lesz, mivel ezekben az államokban a járványügyi helyzet hasonló, mint az EU-ban, sőt akár jobbnak is mondható” – mondta Johansson.
Az európai országok határaiket eddig elsősorban csak kétoldalúan nyitották meg, Csehország és Ausztria közt június 3-tól lehet közlekedni, a Magyarország és Horvátország közti szakasz átkelőhelyei pedig holnaptól indulnak újra. A lengyel kormány tegnap jelentette be hogy szombattól az összes EU tagállam előtt megnyitják határaikat, Spanyolország a franciák és portugálok felé július 1-től tervezte újra indítani a beléptetést.
Az eddigi kaotikus, szervezetlen európai határnyitásokat írhatja fölül a Bizottság mostani felkérése, aminek értelmében a jövő héttől akármelyik európai országba szabadon utazhatnak majd a tagállamok lakói, akár nyaralási szándékkal is.
Ennek ellenére, ahogy arról korábban írtunk, a turizmusnak akár évekbe telhet a járvány előtti szintre való visszatérés. Amellet, hogy az állandósuló járványveszély, első körben a járvány őszi-téli időszakra jósolt második hulláma miatt tartósan csökkenhet az utazási kedv, kevesebb lett azok száma is, akik megtehetik, hogy elutaznak valahová: megnövekedett a munkanélküliség és a recesszió miatt általánosan visszaesett a kereslet más ágazatokban is.
A külső határok megnyitásáról szóló Uniós tervezet értelmében, július 1-től azok akik egy EU-s országban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, akkor is beléphetnének az EU területére, ha olyan országból jönnek, amelyik nincs rajta az engedélyezett listán. Azaz az Unión kívülre is szinte bárhova utazhatunk majd, bár arra számítani kell, hogy a veszélyesnek ítélt országokból hazatérvén hatósági karanténba kell vonulni.
A járvány kezelése részeként bevezetett határzárakat eddig szinte csak nyomós indokkal lehetett átlépni. Kivételt jelentettek ez alól a kelet európai vendégmunkások, akik olcsó munkaereje nélkül az összeomlás szélére került több nyugati ország mezőgazdasági és ellátási rendszere.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a járványhelyzet egyértelműen rávilágított arra, mekkora mértékben támaszkodik Nyugat-Európa a kelet-európai munkaerőre: az ausztriai Burgenlandban ingyenes szállással és egyéb kedvezményekkel igyekezték a Magyarországról ingázó ápolókat maradásra bírni, Nagy-Britanniában iparági számítások szerint 90 ezer mezőgazdasági munkás hiányzik a rendszerből (az eddig a szektorban dolgozók nagy része Romániából és Bulgáriából érkezett), Németországban pedig mindkét említett ágazat megszenvedi a járványt – kb. 300 ezer ápolásra szoruló német állampolgárt látnak el kelet-európai (többnyire lengyel) gondozók, míg a mezőgazdaságban szintén 300 ezer kelet-európai munkás dolgozott tavaly.
