Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Amerika-szerte tüntetnek a rasszista rendőri brutalitás ellen, katonai rendőrséget vethetnek be

Az AP hírügynökség információi szerint ritka lépést tehet a Pentagon: pénteken katonai rendőrség kivezénylésére adhatott utasítást, miután a rendőrség nem tudta megfékezni a kedden kezdődött minneapolisi tüntetéseket.

Az AP úgy tuja, Donald Trump csütörtök este egyeztetett többek közt Mark Esper védelmi miniszterrel és Robert O Brien nemzetbiztonsági tanácsadóval, és gyors intézkedést kért arra az esetre, ha az irányítás kicsúszna a hatóságok irányítása alól. A katonai rendőrség bevetése azért lenne kirívó, mert ilyen egységeket utoljára 1992-ben vetettek be, amikor Los Angeles legsúlyosabb tüntetése tört ki, miután öt rendőr bántalmazott brutálisan egy fekete gépkocsivezetőt, Rodney Kinget.

Ha tényleg kivezényelnék őket, az egységeknek az észak-karolinai Fort Bragg, a New York állambeli Fort Drum, a coloradói Fort Carson és a kansasi Fort Riley katonai bázisán legkésőbb 24 órán belül készen kell állniuk a kiküldetésre.

A Fehér Ház kommunikációs igazgatója, Alyssa Farah ugyanakkor cáfolta a katonai rendőrség bevetéséről szóló híreket.

Amerikában katonai erők egyébként nem működhetnének rendészeti szervként, erre csak az úgynevezett „felkelési törvény” adhat jogot. Stephen Vladeck, a Texasi Egyetem Jogi Iskolájának professzora szerint a törvény „szándékosan homályos”, így akár nagyon széleskörű felhatalmazást is adhat az elnöknek. A törvény értelmében a  kormányzók felkérhetik az elnököt, hogy tegyen lépéseket, de az is lehetséges, hogy az elnök maga dönt a közbeavatkozás mellett, ha úgy látja, a helyhatóságok nem tudják kézben tartani a helyzetet.

A gyorsan eszkalálódó tüntetés azért robbant ki Minneapolisban, mert néhány nappal ezelőtt egy rendőr intézkedés közben egy fegyvertelen fekete férfi, George Floyd nyakán térdelt hosszú perceken át, aminek következtében a férfi fuldokolni kezdett, majd meghalt. A rendőrt több szemtanú is arra kérte, hagyja abba a brutális intézkedést, majd amikor a levegőért könyörgő férfi elvesztette eszméletét, egyre hevesebben követelték, hogy vizsgálja meg az áldozat pulzusát.

Közben kiderült, hogy az intézkedő rendőr – Derek Chauvin, akit pénteken őrizetbe vettek, és aki ellen gyilkosság miatt vádat is emeltek – korábban már többször megengedhetetlen erőszakkal élt, ezért szembekerült a törvénnyel.

Amy Klobuchar akkori ügyész azonban – aki jelenleg demokrata párti szenátor a szövetségi kongresszusban – csak megfeddte Chauvint, nem foganatosított ellene büntetőintézkedést.

A megmozdulások hamar kiterjedtek több államra is: utcára vonultak New Yorkban, Georgiában, Floridában, Texasban, Új-Mexikóban, Arizonában, Kaliforniában és Nevadában is. A tiltakozások több helyütt is erőszakba torkolltak, péntek éjjel egy detroiti tüntetésen valaki egy autóból többször a tömegbe lőtt, és el is talált egy 19 éves fiút, aki a kórházba szállítását követően meghalt.

A rendőrség nincs a helyzet magaslatán: ahogy arról tegnap beszámoltunk, a CNN riportereit élő adásban tartóztatták le. A hivatalos álláspont szerint a csatorna munkatársai amiatt kerültek őrizetbe, hogy nem engedelmeskedtek a rendőröknek, akik kérték, hogy menjenek arrébb. A felvételeken viszont egyértelműen hallható, hogy a riporter nyugodtan beszél a rendőrökkel és felajánlja, hogy szükség esetén máshonnan folytatják a tudósítást.

New York Brooklyn negyedében a tüntetők üvegekkel és kövekkel dobálták az egyik rendőrőrsöt. Bill de Blasio polgármester arra szólította fel a rendőröket, hogy tartsák tiszteletben a békés demonstrálókat, a tüntetőknek viszont azt üzente, ha dühösek a kormányzatra vagy a megválasztott vezetőkre, akkor felháborodásukat rájuk, és ne az egyenruhásokra irányítsák. „A rendőrök dolgozó emberek, akik végzik a munkájukat” – fogalmazott.

A georgiai Atlantában a tüntetők gépkocsikat rongáltak meg, üzletekbe törtek be, és felgyújtottak egy rendőrautót. Több százan a városi rendőrség központjához vonultak, és a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) nevű radikális civil mozgalom zászlait lengetve támadtak az egyenruhásokra, akiket kövekkel, üvegekkel dobáltak meg.

A coloradói Denverben Michael Hancock polgármester nyugalomra szólított, és a békés tüntetők közé vegyült provokátorokat okolta az erőszakos megmozdulásokért. Az új-mexikói Albuquerque városban a rendőrök könnygázgránátokkal és helikopterekről próbálták meg oszlatni a demonstrálókat, itt szintén lövések dördültek el, de sérültekről nincs hír.

Ohio fővárosában, Columbusban a Floyd halála miatt felháborodottak megtámadták a törvényhozás épületét, az amerikai AP hírügynökség jelentése szerint ablakokat törtek be, és volt, aki be is hatolt az épületbe. A rendőrök itt is könnygázt vetettek be.

A texasi Houstonban és az arizonai Phoenixben a városházánál és a rendőrség épülete előtt demonstráltak. Phoenixben a helyi törvényhozás épülete elé vonultak, s bár a rendőrség péntek éjjel törvényellenesnek nyilvánította a parlament előtti megmozdulást, a The Arizona Republic című lap tudósítása szerint a tüntetők nem voltak hajlandóak elhagyni a helyszínt, kövekkel és üvegekkel dobálták az egyenruhásokat, akik gumilövedékeket lőttek a tömegbe. Washingtonban pár százan demonstráltak a Fehér Ház előtt.

Donald Trump az eldurvuló tüntetésekkel kapcsolatban azt mondta, „nem engedhetjük meg, hogy a törvénnyel szembehelyezkedők anarchiába és káoszba” süllyesszék Minneapolist. Hozzáfűzte, nem megengedhető az sem, hogy a fosztogatók kiszorítsák a békés tüntetőket. Az elnök szörnyűnek nevezte a rendőri intézkedést, és úgy fogalmazott: a durván eljáró egyenruhások foltot ejtettek a tisztességes amerikai rendőrség becsületén.

„Ilyesmi még egyszer nem történhet meg” – jelentette ki.

Márpedig az eddigi tendenciák alapján nem tűnik valószínűnek, hogy nem fog még sok ilyen eset történni. Az Egyesült Államokban egymást érik a rasszista indíttatású rendőri gyilkosságok, újra és újra felelevenítve, hogy az országban milyen mélyen gyökerezik az intézményesített rasszizmus.

Az Egyesült Államokban a rendőrség rengeteg (2019-ben 1099) embert öl meg évente, és feketék lakosságbéli arányukhoz képest sokkal nagyobb eséllyel esnek a rendőrségi brutalitás áldozatául, mint fehérek, ahogy a börtönökben is jóval nagyobb számban képviseltetik magukat.

(AP, MTI, Mérce)