Az éppen két éve bezárt Lukács Archívum megmentésére létrejött alapítvány nyilatkozatot adott ki, amelyben kiáll a politikai nyomás alá helyezett Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézete (Institut za filozofiju i društvenu teoriju – IFDT) mellett.

Aleksandar Vucić szerb elnök kormánya már több mint egy éve támadja folyamatosan az intézményt, amely hasonló nyomás alá került, mint annak idején idehaza a CEU vagy az MTA kutatóintézetei.

„Szolidaritásunkat már csak azért is kötelességünk kifejezni, mert ezzel tartozunk a belgrádi kollégáknak, és mindazoknak, akik már a Lukács Archívum felszámolása ellen is felemelték a szavukat. Mindkét támadás célja a független tudományos kutatás, a szabad és kritikus gondolkodás elfojtása, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül”

– írja a közleményben a Lukács Archívum nemzetközi Alapítvány (LANA).

A budapesti Lukács Archívum lakat alá helyezésének éppen tegnapelőtt volt két éve, akkor több cikkben is foglalkoztunk a témával a Mércén.

Arról pedig, hogy a belgrádi Filozófiai és Társadalomtudományi Intézet hasonló politikai indíttatású megpróbáltatásokon megy keresztül, mint a közelmúlban Budapesten a CEU vagy az MTA, idén márciusban számoltunk be. Akkor a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének (Institut za filozofiju i društvenu teoriju – IFDT) ez év elején kinevezett igazgatója, Veselin Mitrović gyakorlatilag az intézet pénzügyi ellehetetlenítését mozdította elő – adta hírül a Vajdasági Rádió és Televízió, még február 27-én.

Noha a vezetés azóta ezt a drasztikus intézkedését visszavonta, a lépés egyértelműen nyílt, politikai nyomásgyakorlás volt. A kormányzati támadások az intézet munkatársai szerint azzal függnek össze, hogy a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet számos munkatársa aláírásával támogatta a tavaly év elejétől hónapokon keresztül folyamatosan tüntető szerb kormányellenes demonstrálókat.

Az intézet dolgozói végig ellenezték a  Vučić embereinek számító Mitrović ideiglenes igazgató kinevezését és Zoran Avramović igazgatótanácsi taggá válását, a mostani helyzetet pedig rájuk erőltetett igazgatás gyanánt értelmezik. Erről beszélt egy múlt héten megjelent interjúban az Autonómia vajdasági civil portálon megjelent interjúban Gazela Pudar Draškó, aki az intézet igazgatóhelyettese volt az ideiglenes igazgató kinevezéséig.

„Azzal, hogy az intézetünk élére olyan embert helyez a hatalom, aki megtiltja a nemzetközi együttműködést, megakadályozza az európai projektek révén szerzett honoráriumok kifizetését, elbocsátásokkal fenyeget, zaklatja a dolgozókat, nos, ezzel a hatalom megmutatja, hogy a voltaképpeni célja az Intézet megsemmisítése.

Draškó azt is említi az interjúban, hogy szerinte egyetlen felhívás sem született az elmúlt évtizedekben, amely olyan mértékű támogatást élvezett, mint az intézet megmentéséért indított aláírásgyűjtés, talán még a magyarországi CEU szétverésének esetében sem tapasztalt ilyet.

Az intézet dolgozói május 17-én jelentették meg azt a felhívást, amelyet 300 értelmiségi írt alá a világ legjelentősebb egyetemeiről – a kaliforniai Berkeley-től a moszkvai Lomonoszovig.

Köztük Jürgen Habermas, Nancy Fraser, Noam Chomsky, Judith Butler, Antonio Negri, Martha Nussbaum és Étienne Balibar filozófusok, társadalomtudósok, nyelvészek tiltakoznak a tudományos műhely szabadságának korlátozása ellen.

A tényleges aláírók száma most már ennél is jóval nagyobb.

Az IFDT megmaradásáért folytatott küzdelem most, a koronavírus-járvány miatt korlátozások végével új szakaszába lépett. A feszültség fokozódását az okozhatja, hogy nemsokára lejár az ideiglenesen a IFDT-re erőltetett igazgató mandátuma, illetve nyáron Szerbiában választások is lesznek. A nemzetközi és a szerbiai médiát elöntötték a az intézettel kapcsolatos történésekről szóló hírek.

A nagy múltú IFDT munkatársait azóta éri jelentős politikai nyomásgyakorlás Vucić elnök nacionalista kormányzata részéről, mióta tavaly a kormány önkényesen megváltoztatta az intézet igazgatótanácsának összetételét, és míg a központi kormányzat négy, addig az intézet munkatársai csak három tagot jelölhettek az igazgatótanácsba. Az intézet munkatársai tavaly április óta követelik a más összetételű, tudományos szempontok szerint kinevezett Igazgatótanács megalakulását, illetve az idei év elejétől kinevezett ügyvezető igazgató leváltását.