Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szél Bernadett hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kapcsán

„Feljelentést tettem a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával. A kihallgatásra készen állok, a nyomozati anyagokba betekintést fogok kérni” – írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.

Ahogy azt mi is megírtuk nemrég: a kormány  több mint 82 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a Gazdaságvédelmi Alapból a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére. Magyarország 2020-as költségvetéséből eredetileg 61 milliárd körüli összeget szántak a beruházásra, de így már több mint 143 milliárdot tesz bele a magyar kormány az összesen nagyjából 750 milliárdos, 80-85 százalékban kínai hitelből finanszírozott vasútvonal-fejlesztésbe.

A vasútvonalból egyébként 166 kilométernyi esik az ország területére, azaz kilométerenként több mint 4 és fél milliárd forintba kerül a megépítése.

A beruházással kapcsolatban érdemes még kiemelni, hogy magyar részről Mészáros Lőrinc kapta meg a projekt lebonyolításának jogát, a kormány pedig egy salátatörvény-javaslattal 10 évre titkosítaná az üggyel kapcsolatos szerződéseket, mert – mint érveltek – ezen iratok „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”.

Így tehát – ahogy arra Szél Bernadett is felhívta a figyelmet – a magyar adófizetőknek semmilyen rálátása nem lesz a kínai hitel kondícióira, a beruházás indokoltságára, a megtérülés kilátásaira.

„Mondom: fizethetünk, de nem kérdezhetünk” – fogalmaz Szél.

A független országgyűlési képviselő szerint aggodalomra adhat okot az a kevés is, amit a beruházással kapcsolatban tudunk. Mint írja:

„A vasútvonal felújítása a magyar állam legdrágább vasúti beruházása lenne (szakértői becslések szerint 3,6-4 milliárd forint körüli kilométer-árral), holott nem építésről, hanem felújításról van szó, azaz alig kell kisajátításokkal számolni, és a vonal kifejezetten könnyű, alföldi terepen halad, alagútépítésekre sem lesz szükség. Az eddig nyilvánosságra került, az ismert paraméterek alapján készült szakértői számítások 130 és 2400 (!) év közé teszik a projekt várható megtérülését. Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni. Én meg azt mondom, ne hagyjuk ezt annyiban!”

Szél Bernadett épp ezért döntött úgy, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán, álláspontja szerint ugyanis ez a beruházás teljes értelmetlenség:

a kormány konkrétan arra készül, hogy titkosított dokumentumok alapján egy iszonyú drága, soha nem megtérülő, külföldi — kínai — érdekeket szolgáló, kimutatható gazdasági haszonnal sem a magyar munkahelyteremtés volumene, sem a várható hazai vámbevételek révén nem járó, ugyanakkor az ország eladósodottságát jelentősen növelő beruházást hajtson végre, százmilliárdos kárt okozva a magyar adófizetőknek. Mindezt a világjárvány kellős közepén.”

Május 15-én Orbán Viktor Belgrádba utazott, hogy tárgyaljon Aleksandar Vucic szerb elnökkel, a két államfő közös sajtótájékoztatóján azonban nem esett szó a beruházásról, sem az amiatt történt 82 milliárdos átcsoportosításról (Orbán nagy bejelentése akkor az volt, hogy május végén kész visszavonni a felhatalmazási törvényt). Az MTI szerint a magyar miniszterelnök a szerbiai látogatást követő napon Hszi Csin-ping kínai elnökkel is tárgyalt telefonon, ám a tárgyalás részleteiről sokat nem tudtunk meg, csupán annyit, hogy a két ország vezetője a megbeszélésen „a járvány utáni gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről egyeztetett”.

A teljes poszt itt olvasható:

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd